Áder és a hatalmi ágak

A napokban ismét a kezembe vettem az egyik, birtokomban levő kiadványt a rendszerváltás időszakából. Fájdalmas, hogy az Ellenzéki Kerekasztal egyik nagy reményű pártjának egyik képviselője mennyire mást képviselt akkor a maihoz képest. Igaz, hogy az illető ma már főfoglalkozású államfő.

André Attila

--------------------------------------------------------------------

„A hatalom egységének korábbi koncepcióját ma már senki sem védelmezi, a kormány és az ellenzék között konszenzus alakult ki abban, hogy a hatalmi ágak megosztásának elvét kell Magyarországnak is alkalmaznia ahhoz, hogy az európai politikai és társadalmi fejlődés fő nyomvonalára térjen.”

„A bolsevik ideológia nem számíthatott a társadalom többségének támogatására, igaz, számára a legitimáció problémája fel sem merült, hiszen vakon hitt abban, hogy a történelmi igazság letéteményese.”

„A párt engedelmes akaratközvetítővé tette a legfőbb népképviseleti szervet, emellett a kollektív államfői testületeken keresztül biztosította azt is, hogy egy-egy politikai döntés minél gyorsabban törvényerőre emelkedjen. Ezzel még az autonómiájától teljesen megfosztott parlament nyilvánosságát is sikerült kikerülnie.”

„Hogyan lehetne a hatalommegosztás elve és a hatalom egységének koncepciója közötti különbséget röviden megfogalmazni? A hatalommegosztás esetén az önálló hatalmi ágak mellérendelt, egymást kölcsönösen kontrolláló szerepet játszanak, míg a hatalom egysége alapján minden szerv a politikai centrumnak van alávetve. Ez utóbbi rendszerben a központi akarat megvalósítása a katonai parancs végrehajtásának logikája szerint történik.

A hatalommegosztás jelentőségét valójában a hatalom túlzott koncentrálásának a megakadályozása adja.”

„A szocializmus története meggyőzően bizonyítja, hogy ennek a mechanizmusnak a hiánya milyen súlyos tragédiákat okoz.”

„A hatalomkoncentráció biztosította, hogy olyan új törvényi tényállások keletkezzenek (szabálysértési és büntetőjogiak egyaránt), amelyek jogszerűvé tették a törvénytelenségeket.”

„Ha hatályos alkotmányunkat néhány „modern” (második világháború utáni) nyugat-európai alkotmánnyal összevetjük, és a hatalmi ágak megosztásának intézményi megvalósulását keressük, az egyik szembetűnő sajátosság a Magyar Népköztársaság alkotmányának felületessége, pontatlansága.”

„Egy versengő többpártrendszerben fontos tényező, hogy az államigazgatás ne legyen napi politikai küzdelmek színtere. Ezért követendő az a gyakorlat, ami Nyugat-Európában kialakult, hogy egy kormányváltozás nem eredményezi, nem is eredményezheti az államigazgatási apparátus nagymérvű cseréjét.”

„Ma számos, államtitkot nem, csupán operatív, illetve a kormányzati munka ütemezésére vonatkozó döntést nyilvánítanak háromezressé és ezáltal titkossá.”

„Fontos hangsúlyozni, hogy az Alkotmánybíróság az igazságszolgáltatási szférától is elkülönült, és elsődleges feladata nem a szó általános értelmében vett törvénykezés, hanem az alkotmányos szabályok betartása feletti kontroll.”

Áder János:
A hatalmi ágak megosztása
(Alkotmányjogi füzetek. Megjelent 1989. július 7-én)