Lopakodva szigoríthat a kormány az abortuszhoz való hozzáférésen
Lépésről lépésre közeledhet egy új abortusztörvény, pedig a tiltásnak nincs is társadalmi támogatottsága.
Augusztus elseje új időszámítást jelent az amerikai jogalkotásban, hiszen az eddigi legszigorúbb abortusztörvény lépett életbe: Texasban a magzati szívhangok kezdetétől, vagyis a hatodik hét után tilossá vált a terhességmegszakítás. Az hagyján, hogy az orvost és az érintett nőt beperelhetik, de a segítségül szegődő rokonokat, sőt, adott esetben akár az őket szállító taxist is elítélhetik. Ez két okból is óriási felháborodást váltott ki. Egyrészt az államok törvénykezése eltérő, így két szabaddá tett nappal és egy buszjeggyel – az illegális-régiót elhagyva – máris legálisan végezhető el a beavatkozás. Anyagi helyzettől függ, ki engedhet meg magának egy ilyen cécót. Másrészt sokan – menstruációs ciklusuk miatt – a hatodik hétig fel sem ismerik terhességüket, így ők megfosztatnak a döntés jogától. Persze, a texasi törvényalkotók széttárhatják a karjukat: min változtat ez? Hiszen szexuális erőszak után fogant magzat elhajtása is börtönnel fenyeget, min is gondolkodhatna a nő?
Az abortusz évszázados vitáját leegyszerűsíthetjük a választáspárti és életpárti táborok szembenállására. Az érvrendszerek alakításában élen járt a vallás, hiszen nem mindegy, hogy a fogantatástól, az anyaméhben tett első mozdulattól, vagy a legelső önálló lélegzetvételtől tulajdonítunk lelket az apró jövevénynek. Mind a keresztény, mind az iszlám vallás súlyos bűnként tekint az abortuszra. Amerikában egészen 1973-ig a legtöbb államban tiltották a magzatelhajtást, majd jött Norma McCorvey, álnevén Jane Roe, aki nemkívánatos terhességbe sodródott, szerette volna elvetetni gyermekét, és egészen a legfelsőbb bíróságig vitte ügyét. Ekkor született az a máig precedensértékű törvény, hogy a nő választáshoz való joga elsőbbséget élvez a magzat élethez való jogával szemben. A konzervatívok most a régi rendet szeretnék visszaállítani, és az sem zavarja őket, hogy a texasi törvényre válaszul a demokrata többségű képviselőház törvényt fogadott el a nők művi terhesség-megszakításhoz való jogának védelméről. Persze, tudják, mindez csak jelképes akció, mert a szenátusban legalább tíz republikánusnak kellene átszavaznia a másik oldalra. Sakk és matt.
A filmipar a nőkkel van
A déli, konzervatívabb államokban szigorúbbak a törvények, míg a liberálisabbakban, mint például Kaliforniában kevesebb akadály gördítenek a nők elé. Bizonyos államokban a késői, tehát 24. hét utáni abortusz is engedélyezett, ilyen Új-Mexikó, Oregon és Alaszka. A tengerentúli tendencia a liberális értékek erősödését mutatja, 2021-re a népesség 47 százaléka morálisan elfogadhatónak tartja a terhességmegszakítást. (Az Ipsos idén nyáron készült felmérése szerint a magyarok 79 százaléka támogatja valamilyen formában a legális abortuszt.) Erre a vonatra ültek fel az elmúlt évek filmgyárosai is, több választáspárti film is komoly iparági díjat sepert be. A 4 hónap, 3 hét, 2 nap Romániában, a kommunizmus utolsó éveiben játszódik. A Ceaucescu-éra alatt üldözték a művi terhességmegszakítást, a nyolcvanas években a terhesség alatti halálesetek 87 százalékát tették ki az illegális abortuszok, így nem csoda, hogy a rendszer bukása után megváltoztatták a törvényt. (Manapság a nem biztonságosan végzett abortusz okozta, terhesség alatti halandóságot globálisan közel 13 százalékra becsülik, ezen felül további 5 millió nő szenved a hozzáférés korlátozása következtében rövid vagy hosszú távú egészségügyi problémáktól.) Az említett film ezeknek a beavatkozásoknak a veszélyeiről szól, és 2007-ben elvitte az Arany Pálmát.
A tavalyi Soha, ritkán, néha, mindig azt a lehetetlen helyzetet dolgozza fel, amelyben egy fiatal pennsylvaniai lány kénytelen minden megtakarított pénzével New Yorkba utazni, mert ott legális az abortusz. A rendező empátiával és letisztult stílussal követi a lány útját, talán még az abortuszellenesek is szorítanak titkon a szexuális erőszakon átesett tinédzsernek. Az alkotást Arany Medvével díjazták. A legutóbbi Velencei Filmfesztivál fődíját pedig Audrey Diwan drámája, a Happening kapta, amely a hatvanas évek Franciaországában játszódik, ahol akkor még illegális volt az abortusz. Terhességmegszakítást ellenző film is akad, ilyen a 2019-es Unplanned, amely egy abortuszklinikából kiábrándult aktivista emlékiratain alapul. A nők egészségét féltők össztűz alá vették az alkotást, a konzervatív életpártiak lobbija sem segített, az amerikai tv-csatornák nem voltak hajlandóak levetíteni a film előzetesét.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2021. szeptember 26., 15:30
San Marinoban 2003 óta harcolnak az abortusztörvény enyhítéséért.
Külföld
2021. szeptember 8., 07:36
A mexikói legfelsőbb bíróság az abortusz teljes tilalmáról szóló jogszabályt alkotmányellenesnek minősítette kedden.
Külföld
2021. szeptember 7., 08:31
Egy új texasi törvény már a terhesség hatodik hetétől tiltja az abortuszt.
A hazai helyzet
Magyarországon az abortusz lehetőségét a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény szabályozza, amely szerint a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén akár a magzat 24. hetéig is megszakítható a terhesség. A 12. hétig például akkor legális az abortusz, ha azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja; a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved; a terhesség bűncselekmény következménye, vagy az állapotos nő súlyos válsághelyzetben van. „Európában jellemzően az első trimeszterben, bizonyos esetekben a második trimeszter elejéig engedélyezett az abortusz, több országban évtizedek óta elérhető a gyógyszeres (tehát nem invazív) terhességmegszakítás is. A legszigorúbb szabályozások az unióban Máltán és Lengyelországban vannak érvényben” – tájékoztatta lapunkat Petrás Boglárka, a PATENT Egyesület szakértője. Hazánkban egyébként a gyógyszeres abortusz 2012 óta nem elérhető.
„Bár Orbán Viktor tavaly novemberben azt állította, hogy a kormány nem készül a magyar abortusztörvény szigorítására, az elmúlt években aggasztó tendenciákat figyelhettünk meg: 2020-ban Magyarország alapító tagja volt egy abortuszellenes koalíciónak, a múlt héten megrendezett IV. Demográfiai Csúcson több felszólaló is nyilvánosan állást foglalt az abortuszhoz való hozzáférés ellen, idén novemberben pedig Novák Katalin újabb nemzetközi konferenciát szervez többek között az ultrakonzervatív, radikálisan abortuszellenes Citizengo szponzorálásával. A terhesség megtartására irányuló kötelező tanácsadások, az abortusztabletta forgalomba hozatali engedélyének visszavonása, és az, hogy állami támogatást kínálnak azoknak a kórházaknak, amelyekben nem végeznek el abortuszt, a gyakorlatban mind azt eredményezhetik, hogy Magyarországon egyre nehezebb hozzáférni a biztonságos abortuszhoz. Ezt nevezzük lopakodó szigornak” – világított rá Petrás.
A KSH 2017-es adatai alapján az esetek túlnyomó többségében (több mint 70 százalékban) azok a nők mennek abortuszra, akiknek már van (legalább egy) gyerekük, tehát pontosan fel tudják mérni, mivel járna a terhesség kihordása és egy újabb gyerek vállalása. Továbbra is súlyos problémát jelent szexuális felvilágosítás hiánya, a szociális helyzet és ezzel összefüggésben a fogamzásgátlás hiánya, amely sokak számára nem megfizethető. A szakértő szerint „az esemény utáni (72 órás) tabletta pedig továbbra is csak receptre és aranyáron kapható – ráadásul sokan számolnak be róla, hogy egyes orvosok nem hajlandóak kiadni a receptet, vagy vizsgálathoz kötik a megírását.”
A PATENT Egyesület munkatársa, Debreczy Eszter elmondta, hogy az Európai Parlament júniusban elfogadta a Matic-jelentést, amely kimondja, hogy az abortusz teljes tilalma a nők elleni erőszak egyik formája, ezért mindenhol és mindenkinek elérhetővé kell tenni a legális és biztonságos abortuszt a terhesség korai szakaszában – egészségügyi veszélyeztetettség esetén pedig azon túl is. „Az állásfoglalás nem teremt jogi kötelezettséget, de javaslatokat fogalmaz meg mind az EU intézményei, mind az EU tagállamok számára.” Hasonló a helyzet, mint Magyarország vagy Lengyelország Európai Unióval vívott „harcában": Brüsszelnek nincs jogosítványa arra, hogy nemzetállami jogkör alá tartozó kérdésekben kényszerítő erővel lépjen fel. Ám miután a magyar társadalom jelentős többsége támogatja a nők biztonságos abortuszhoz való hozzáférését, a közeljövőben nem várható drasztikus lépés a kormány részéről az abortusztörvény szigorításában.
(Kiemelt kép: Abortuszellenes tüntetés Varsóban. MTI/EPA/PAP/Mateusz Marek)
