A totális fegyelmezés a kormány célja a tanárok szerint
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Történelemtanárok Egylete (TTE) és a Magyartanárok Egyesülete (ME) közösen tiltakozott a Magyar Pedagógus Kar (MPK) tervezett létrehozása ellen pénteken a fővárosban. A PDSZ petíciót is eljuttatott magyar közjogi méltóságokhoz, követelve a tervezet visszavonását.
Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár a keddi budapesti kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: javaslattevő és véleményformáló szerepe egyaránt lesz az újonnan alakuló Magyar Pedagógus Karnak. Közölte: eddig soha nem volt nevesítve, hogy melyek az oktatást irányító miniszter szakmai partnerei, és hogy az egy-egy jogszabály előkészítésekor milyen szervezetekkel egyeztessen. Az államtitkár a Magyar Pedagógus Kar feladatai között említette még, hogy kidolgozza a pedagógusok etikai kódexét. A pedagóguskar és szervezetei jövő áprilisra jöhetnek létre.
Mendrey László, a PDSZ elnöke a három szervezet közös sajtótájékoztatóján pénteken úgy fogalmazott: amit a kar létrehozásának tervében éreznek, az az iskolán keresztüli „totális fegyelmezés szándéka”. A PDSZ országos választmánya elutasítja a kar létrehozásának tervét, és petícióval fordulnak a köztársasági elnökhöz, a házelnökhöz, valamint a kormányfőhöz – mondta.
A sajtótájékoztatón kiosztott petícióban az áll, hogy a kar létrehozásának tervét sem szakmai, sem érdekvédelmi szempontok nem indokolják, az alulról építkező, demokratikusan működő szakmai szervezetek eddig is ellátták azokat a feladatokat, amelyeket az MPK fő feladatának szánnak.
A törvénytervezet megfogalmazói szerinti etikai kódex, és az általa elvárt magatartás megkérdőjelezi a pedagógusok szakmai önállóságát, feltétlen engedelmességet követel meg – értékelik. A szakszervezet a petícióban követeli, hogy a három közjogi méltóság tegyen határozott lépéseket az előterjesztés visszavonása érdekében. Mendrey László megjegyezte: az elképzelés feleslegessé tesz számos olyan alulról szerveződő civil tömörülést, amelyek eddig jól működtek. Az automatikus tagság felvet alkotmányos aggályokat is, jelenleg ezt a kérdéskört a jogászaik vizsgálják. Kitért arra is, hogy információi szerint az iskolarendőrök a jövőben a tantestület tagjai lennének, amit szintén elfogadhatatlannak tartanak.
„Az állam maga teremti meg az engedelmes tárgyalópartnereket”
Miklósi László, a TTE elnöke utalva a sajtótájékoztató helyszínére, az Oktogonra, azt mondta: a tér korábban viselte Mussolini nevét is, és a kar gyakorlatilag azt a modellt valósítja meg, „amelyet elsőként Mussolini Olaszországában vezettek be”, és amelyet aztán többen követtek. Hozzátette: ez a fajta kamara, „mindig diktatórikus rendszerek jellemzője volt”, és ez érthetetlen majdnem 25 évvel a rendszerváltás után – írja az MTI.
Kifogásaik között említette, hogy a kart „felülről vezetik be”, nem alulról szerveződik, és nem a szakma kívánja létrehozni. Hozzátette, elfogadhatatlan a kényszertagság, és az is, hogy gyakorlatilag olyan lesz a szabályozás, amely veszélyezteti a szólás szabadságát. Ha jelen változatában fogadják el az előterjesztést, nem lehet bírálatot megfogalmazni következmények nélkül, és ez nem csak az alaptörvényt, hanem nemzetközi egyezményeket is sért – vélte.
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a kar létrehozásával az állam maga teremti meg a szakmai érdekegyeztetésben az „engedelmes tárgyalópartnereket”, nem hagyja, hogy az tárgyaljon vele, aki akar. Kitért arra, hogy a kart a szakminiszter ellenőrzi majd, valamint, hogy kötelező és „életfogytiglani a tagsága”, belépni nem kell, kilépni nem lehet.
Megjegyezte: az etikai rész miatt – amely a leghosszabb az előterjesztésben – azt kell, hogy gondolják, ez egy szankcionáló, büntető szervezet, nem pedig szakmai-érdekvédelmi szervezet. Szerinte a kart az állam a költségvetésből elkülönített forrásból finanszírozza majd, és ezzel szemben nem versenyképes semmilyen független szakmai szervezet.
A PSZ tudomásul vette, de nem támogatja a Magyar Pedagógus Kar létrehozását
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tudomásul vette a Magyar Pedagógus Kar (MPK) létrehozásának szándékát, de közlésük szerint ez nem jelenti azt, hogy támogatják is. Galló Istvánné, a PSZ elnöke pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: az intézmények állami fenntartásba vétele, az intézményvezetők munkáltatói jogainak korlátozása, a pedagógusok minősítési rendszere, „a rossz emlékeket idéző” szakfelügyeleti rendszer újraélesztése már így is félelemben tartja a pedagógusokat.
Hozzátette, a kar létrehozása, a pedagógustársadalom „beterelése kötelező jelleggel” a testületbe, valamint a majdani etikai kódex elkészítése azt az üzenet hordozza, hogy a pedagógusok munkáját és a magánéletet is folyamatosan megfigyelés alatt tartják majd. Szólt még arról a Zöld könyvről, amely az állami szerveknél érvényesítendő etikai követelményeket rögzíti. Szerinte a pedagógusoknál is mint állami alkalmazottaknál az etikai kódexben érvényesítik majd, hogy az alaptörvényhez hűen kell viselkedni, a nemzet érdekében kell dolgozni, valamint, hogy a munkahelyen és azon kívül példamutató módon kell betartani a vonatkozó jogi és morális előírásokat. Az etikai kódexben azokat a viselkedési formákat is előírják majd, hogy a magánéletben hogyan viselkedjenek a pedagógusok.
Az érdekvédő jelezte: a PSZ nem látja azokat a garanciákat, hogy a létrejövő pedagóguskar független testület lenne, amely kifejezetten szakmai feladatokkal foglalkozna. Kifogásolta, hogy a kar tagsága nem önkéntes, felülről vezényelt, és működését a miniszter ellenőrzi majd. Hozzátette: a pedagóguskar létrehozására a kormány részéről olyan erős szándék volt, amelytől nem lehetett eltéríteni. A sztrájktárgyalásokon hiába jelezték, hogy nem tartják időszerűnek a kar létrehozását – jegyezte meg.
Galló Istvánné kifejtette: módosító javaslatokat tettek a törvényjavaslathoz, ugyanis egyértelművé kellett tenni, hogy a szakszervezetek szerepét nem veheti át a kar, és a klasszikus munkavállalói érdekeket továbbra is az érdekvédelmi tömörülések képviselhetik. Emellett ha etikai eljárás alá vonnának például szakszervezeti vezetőt, akkor arról a szervezetet értesíteni kell – jelezte. Ha szakszervezeti tagnál történne ilyen, akkor ő kérheti azt, és lehetőséget kell adni, hogy a szakszervezet képviselje őt – fűzte hozzá.