A szabadságjogok kalózai
Pirate-bay, azaz Kalóz-öböl néven működött 2004-től az a svéd internetes szerver, amelyről bárki ingyen letölthetett képet, zenét. A szerzői jogokat sértő szervert elkobozták, ám tiltakozásul sikeres politikai párt alakult. Akárcsak azután Németországban, ahol a Kalózpárt idén bejutott két tartományi parlamentbe, jó esélyei vannak a többiben is, s a felmérések szerint 13 százalékkal még a Zöldeket is megelőzheti az 2013-as országos választáson. Mindez úgy, hogy a fiatalokból álló párt programja igencsak hézagos, ellentmondásos, viszont alkalmasint megtalálta korunk sikeres politizálásának kulcsát: a világháló adta kommunikációs és szervezési lehetőségekre épít, a tömegdemokrácia hatékony fórumaként szolgál. Heltai András írása.
A Piratenpartei az ősszel lesz hatéves. Őket is az szólította a pástra, hogy Németországban szintén szigorítani kezdték a szerzői jogok védelmét. Szerintük az eddig létező pártok elhanyagolják a legfontosabbat, a polgárok alapvető jogait. Azokhoz pedig az internet szabadsága is hozzátartozik, a világhálóé, amely korunkra alapvetően átalakította a társadalom működésének keretfeltételeit. Az alapítók szerény csoportjából mára 22 ezer taggal rendelkező párt lett, amelyet tömegek támogatnak. Tavaly őszszel először indultak Berlin képviselőházának választásán. Míg a fővárosban a tagság akkor jó 700 emberből állt, csaknem 9 százalékot, kereken 73 ezer szavazatot kaptak. Nemrég hasonlóan sikeresek voltak Saar-vidék tartományi választásain is
Harcban állnak
Mindezt úgy érték el, hogy programjuk továbbra sem igen bővült – amivel pedig igen, abban több a provokáció, mint a ráció. Az internet teljes szabadsága jegyében a Kalózpárt általában harcba száll a szerzői jogok, köztük a szabadalmi védelem ellen is, azokat legfeljebb tíz évre engedélyezné. Sőt: az állam feladatának tartja, hogy segítse a tudományos vívmányok, a művészeti termékek szabad terjesztését, hiszen ez a társadalom fejlődésének alapja. Ebbe beletartozik az ingyenes oktatás is, minden szinten.
Hirdetik azután a teljes átláthatóságot: azt, hogy az állam minden lépése, a közigazgatástól az egészségügyön át a büntetés-végrehajtásig megismerhető legyen (persze a világháló révén) a polgár számára, így szorítván vissza a korrupciót, a visszaéléseket. Ugyanakkor a kor technikájának a polgár személyes adatainak szigorú védelmét is kell szolgálnia: tiltandó például a hatóságok „megelőző” adatgyűjtése a mobilhálózatokon folytatott beszélgetésekről és a hasonlók – ilyesmi csak más polgárok védelmében lehet megengedett.
A legnépszerűbb Kalóz-elgondolás bizonyára az, amely szerint az országnak minden feltétel nélküli alapjövedelmet kell biztosítania az összes polgárának – egyúttal védenie őket bármilyen faji és egyéb megkülönböztetés ellen, ugyanakkor befogadva a külföldi menekülteket.
A véleményeket, hogy a Kalózpárt a fentiekkel egyfajta újbaloldali utópiákat fogalmazna meg, az érintettek visszautasítják. Szerintük a bal- és a jobboldal fogalma túlhaladott, a kor szellemének megfelelő, új típusú pártjuk nem illeszthető a pártpolitika régi fogalmaiba. Hiszen nem értik egymást a „digitális bennszülötteknek” számító fiatal nemzedékek s az öregek, akik még a „golyóstollkorszakhoz” tartoznak. A német Kalóz- párttagság átlagéletkora 31 év – a több kérdésben hasonló nézeteket valló Balpárté tanulságosan ennek éppen a kétszerese. Érdekes egyébként, hogy a „kalózok” tagságának nagy többsége férfi, választási listáikon igen kevés a nő.
A váratlan sikereket elérő új párt a korai Zöldek egyfajta reinkarnációjának tűnik: azok voltak hajdan ilyen mindent merő radikálisok – mielőtt még beilleszkedtek a szolid polgári demokrácia kereteibe, és hatalomra jutottak, amikor a ’68-as mozgalmak tornacipős forradalmárából, Joschka Fischerből sötét öltönyös külügyminiszter lett. A Zöldekhez hasonlóan a Kalózpárt tagjainak, szavazóinak tábora is átfogja a társadalom minden rétegét, értelmiségiek, diákok mellett sok a munkás és alkalmazott, az önálló kisegzisztencia. Egyébként vannak soraikban egykori Zöldek, mint például Angelika Beer, a párt korábbi elnöke, majd európai képviselője, s jönnek hozzájuk csalódott szociáldemokraták is. Ezt tudva meglepő volt, amikor kiderült, hogy több megválasztott helyi képviselőjük korábban a neonáci NPD tagja volt. Őket posztjukról leváltották ugyan, de tagjai maradhattak a pártnak.
Együtt a Zöldekkel
A kérdésről folytatott heves viták után a Kalózpárt április végi kongresszusa egyhangúlag határozatot fogadott el, amely kimondja: „A holokausztot a szólásszabadság ürügye alatt tagadni vagy relativizálni ellentmond a párt alapelveinek.” Sebastian Nerz, a párt (eddigi) elnöke a nyilvános vitában úgy vélte: „ifjúkori bűnnek” kell tekinteni, ha valaki a neonáci párt tagja volt, s ez nem lehet akadálya felvételének a Kalózok közé. A 29 éves pártelnök, aki szoftverfejlesztőként dolgozik, visszaszorult: a kongresszuson hat ellenjelöltjének egyike többséget kapott, és a Piratenparteit immár Bernd Schlömer vezeti. A 42 éves kriminológus, a Védelmi Minisztérium közepes beosztású polgári alkalmazottja kijelentette: nem okozna problémát számára, ha párttársaival állást kellene foglalnia a Bundeswehr külföldi bevetése ellen. Schlömer volt már a párt kincstárnoka, majd eddig egyik alelnöke. Korábbi és mai tisztét – akárcsak a többiek – minden díjazás nélkül tölti be, s közölte: nem kíván képviselő, hivatásos politikus lenni.
Ez persze a Kalózpárt sok aktivistájára nem vonatkozik. A részvétel kereteit megteremtették – miközben a tartalom javarészt hiányzik. A párt eddig nem sokkal több, mint rendkívül eleven, országos internetes vitafórum. A „digitális bennszülöttek” számtalan blogon, fórumon, portálon, twitterezve, üzengetve vitatkoznak a legkülönbözőbb dolgokon. Tán épp ez adja az új kvázipárt vonzerejét a fiataloknak: itt nem kell elkötelezniük magukat, gyűlésekre járni, felvonulni. Elég, ha keresztnévvel, akár nickname-mel ott vannak a neten, és együtt vitatják, váltják meg a világot, ifjakhoz illően derűlátást sugallva, haladást ígérve.
Hogy közben nincsenek válaszaik a gazdasági világválság, az államadósság, a munkanélküliség kérdéseire s az ország többi nagy problémájára? Majd megvitatjuk – amúgy is csak jövőre lesznek országos választások, hangzik a magabiztos válasz. Addig is lesz májusban két újabb tartományi választás, amelyeken újabb sikerekre számíthatnak – ami igencsak idegesíti a bevett pártokat. A CDU/CSU-nak nincs ugyan tőlük félnivalója, de a kalózok a konzervatívoktól balra mindenkitől, az SPD-től, a Zöldektől és a Balpárttól egyaránt vesznek el szavazatokat. Azok, ráébredve a fiatalok és az internet hatékony szimbiózisára, igyekeznek erősíteni jelenlétüket a virtuális politikai térben is. Ám ez aligha lesz elég megakadályozniuk, hogy a Piratenpartei jövőre bekerüljön a Bundestagba.
Az ACTA ellen
Egyébként világszerte már közel félszáz Kalózpárt működik, április elején Prágában vagy húsz ország képviselőiből megalakult a Pirate Parties International. Térségünkben utolsóként bontogatja szárnyait az LMP tájáról indult magyar: tagjai tüntettek nemrég Budapesten a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás, az EU-szerte vitatott ACTA ellen, mert az korlátozná az internet szabadságát.
