A Sláger Rádió visszavág: megy a Class és a Neo Fm?
Jogerősen pert nyert a Danubius és a Sláger, ám ahány szereplő, a döntést annyiféleképpen értelmezik, az ORTT pedig nemsokára megszűnik. Bonyolult, elmagyarázzuk.
A Fővárosi Ítélőtábla – az elsőfokú ítéletet helybenhagyva – helyt adott a Danubius és a Sláger Rádió keresetének, miszerint az ORTT jogellenesen járt el akkor, amikor az alaki vizsgálat során nem utasította vissza az Advenio Zrt. és az FM1 Zrt. pályázatát, melyek a Class és Neo adókat tulajdonolják.
A döntés szerint az ORTT nem nyilváníthatta volna őket nyertessé, és nem is köthetett volna a cégekkel műsorszolgáltatási szerződést. Csakhogy a bíróság kimondta azt is: az ORTT nem kötelezhető a műsorszolgáltatási szerződés felmondására, az eredeti állapot nem helyreállítható, és a bíróság érdemben nem vizsgálhatta felül a pályázatban szereplő üzleti terveket sem. Elutasította a bíróság azt a kérelmet is, hogy a testület jogellenesen írta ki a pályázatot. A Fővárosi Ítélőtáblánál a
Népszavánakúgy fogalmaztak: megállapították, hogy a pályáztatás során jogsértően járt el a testület, de az az ORTT hatáskörébe tartozik, hogy mikor állítja vissza a törvényes állapotot.Csakhogy ahány résztvevő, annyiféle magyarázat.
A „régi” rádiókat képviselő ügyvédi iroda vezetője, Szecskay András szerdán azt közölte az MTI-vel, hogy „a Danubius Rádió és a Sláger Rádió jogerősen pert nyert” az ORTT ellen. A bíróság nem kötelezhette az ORTT-t a szerződések felmondására, de az indoklásokban megállapította, hogy – mivel a szerződést nem lehetett volna megkötni – a médiahatóságnak kötelessége felmondani az FM1-gyel és az Advenio Zrt.-vel kötött szerződéseket.
Jakus László, a Sláger Rádió pénzügyi igazgatója elmondta: a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta a Fővárosi Bíróság januári ítéletét, amely szerint az ORTT már be sem fogadhatta volna a Neo FM pályázatát, ezért nem nyilváníthatta volna nyertessé, és nem is köthetett volna a céggel műsor-szolgáltatási szerződést sem. A Sláger Rádió „elvárja” az ORTT-től, hogy haladéktalanul mondja fel a Neo FM műsor-szolgáltatási szerződését, és hozzon jogszerű döntést a rádiós frekvenciapályázatok ügyében. Ennek eredménye szerinte csak az lehet, hogy a Sláger Rádió visszakapja frekvenciáját.
Michael McNutt, a Danubius Rádió magyarországi képviselője az MTI-nek úgy nyilatkozott: mivel az ORTT a parlament által felügyelt szerv, nincs ok arra, hogy ne kötelezze az ORTT-t a jogerős végzés betartására, vagyis a nyertes pályázókkal, az FM1-gyel, illetve az Advenióval aláírt szerződés felmondására. Kiemelte, hogy a Danubiust tulajdonló Mezzanine Capital Management és a Sláger többségi tulajdonosa, az Emmis Communications nemzetközi fórumokon készül jogorvoslatot keresni.
Az FM1 Zrt. azonban megnyugtatónak tartja a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét, amellyel a Sláger Rádió Zrt. keresetét „legnagyobb részben elutasították”, és az alpereseknek mintegy hárommillió forintos másodfokú perköltséget ítéltek meg. Hozzátették: az ügyben felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Legfelsőbb Bírósághoz. Közleményük hangsúlyozta: a szerdai döntés helybenhagyta Fővárosi Bíróság januári első fokú ítéletét. „Így jogerőssé vált, hogy a bíróság elutasította az FM1 Zrt. és az ORTT közötti műsorszolgáltatási szerződés érvénytelenségének megállapítását”.
Az ORTT közleménye pedig azt emelte ki, hogy a bíróság elutasította a nyertes pályázókkal megkötött műsorszolgáltatási szerződések semmisségének megállapítását, azok haladéktalan felmondását, illetve az eredeti állapot helyreállítását. Elutasította a bíróság azt a kérelmet is, hogy állapítsa meg: az ORTT jogellenesen írta ki a pályázatot. A testület abban az egy kérdésben, amelyben a bíróság a felperesek keresetének helyt adott, felülvizsgálati kérelemmel fordul a Legfelsőbb Bírósághoz.
A Népszavának a Sláger Rádiót mint felperest képviselő Kónya Imre azt nyilatkozta: a törvény értelmében az ORTT-nek fel kell mondania a NEO FM műsorszolgáltatási szerződését, és új döntést kell hozni a tavaly őszi országos rádiós frekvencia pályázatról. A jogszabály ugyanis kimondja: amennyiben valakivel nem lehetett volna szerződést kötni, például azért, mert törvénytelenül nyilvánították a pályázat nyertesévé, akkor azt a szerződést az ORTT-nek azonnali hatállyal fel kell mondania.
A két megszüntetett rádió a kormánytól vár segítséget, Kónya Imre felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg nem működőképes az ORTT, ugyanis csak három megválasztott tagja van. Elnök nélkül ugyan működhetne a testület, de a törvény szerint legalább négy tagúnak kell lennie. Ezért most mindenekelőtt az Országgyűlésnek kell felszámolnia a jogellenes helyzetet, hogy az ORTT eleget tudjon tenni a jogerős ítélet alapján fennálló törvényi kötelességének.
A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, az ORTT ugyanis hamarosan megszűnik. A parlament várhatóan jövő héten elfogadja a médiacsomag azon elemét, amely kimondja, a jelenlegi Nemzeti Hírközlési Hatóság, valamint az ORTT összevonásával létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Ennek a szervezetnek a feladata lesz a többi között a frekvenciagazdálkodás. Kónya Imre ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: az új médiahatóság a régi jogutódjaként fog működni, jogállamban nem lehet "ex lex" állapot, és a parlamentnek mindaddig biztosítania kell az ORTT működőképességét, ameddig az új hatóság el nem kezdi munkáját.
Majtényi László, aki korábban a döntés miatt lemondott az ORTT elnöki posztjáról hasonlóan vélekedett a Népszavának. Szerinte az ORTT megszűnésének nincs jelentősége, jogutódja ellen lehet és kell élni a törvényi eszközökkel. Kijelentette: a médiatörvény szerint a testületnek kötelessége felbontani a szerződést. Ha ezt nem teszik meg, közigazgatási perben lehet őket erre kényszeríteni. Próbálkozhatnak mással is a rádiók, például kártérítési igényt nyújthatnak be. Az ügyet egy új pályáztatással kellene lezárni Majtényi szerint.
Az ORTT Fidesz, KDNP és MSZP által delegált tagjai 2009. október 28-án tartott ülésükön egyhangúlag ítélték oda a két műsorszolgáltatási jogosultságot, miután az SZDSZ által delegált Timár János jelezte: nem vesz részt a döntéshozatalban. A Sláger Rádió rögtön bejelentette, hogy a döntés miatt bírósághoz fordul, Kóka János SZDSZ-frakcióvezető pedig vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte.