A romák megérkeztek Budapestre

Péntek délre elérte a fővárost az Jászladányból indult „gyalogos békemenet”, melyet a Jászsági Roma Polgárjogi Alapítvány (JRPSz) elnöke kezdeményezett a hazai romák megkülönböztetése, ezen belül is elsősorban a roma gyerekek iskolai szegregációja ellen.

A „Jöjj és lásd!” néven indított akció a JRPSz) több mint két éve tartó országjáró körútjának záró eseménye, melynek végén vasárnap délelőtt tizenegy órától civil demonstrációt tartanak a budapesti Hősök terén, aztán a Sándor Palotához vonulnak a részvevők, hogy petíciót adjanak át a köztársasági elnöknek. A dokumentumban többek közt az iskolai szegregáció megszüntetését, a közszolgáltatásokhoz és a közjavakhoz való egyenlő hozzáférést, a fejlesztési források igazságos elosztását, pártatlan igazságszolgáltatást és elfogulatlan rendőrséget követelnek a polgárjogi aktivisták.

A JPRSz elnöke a Roma Sajtóközpontnak (RSK) hangsúlyozta: demonstrációjuk pártsemleges, csakis civilek szólalnak meg és lépnek fel a Hősök terén felállított színpadon, többek közt a Váradi Roma Café, a Szilvási Gipsy Band, a Romano Drom, az Amala és a Nomada Együttes. Kállai László azt mondta: bár csak átlagban hat-tíz ember tartott vele a százhúsz kilométeres gyalogos úton, a menet elérte célját, azaz szerinte felhívták a társadalom figyelmét a magyarországi romák helyzetére. A roma polgárjogi aktivista utalva többek közt a menet fővárosi megérkezésével párhuzamosan zajló, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) péntek délelőtt veszekedésbe torkollott, majd berekesztett ülésére élesen bírálta az OCÖ országos és helyi vezetőit és képviselőit, akik közül senki sem csatlakozott az akcióhoz, holott Kállai szerint „a hatalmi harcok helyett, végre érdemi tettet” is végrehajthattak volna ezzel.

A polgárjogi aktivista azt is megjegyezte: egyes helyeken a cigány önkormányzati képviselők visszaléptek akciójához való csatlakozástól, miután megtudták: ez önkéntes vállalás, nem jár vele anyagi juttatás. A demonstrálók útközben iskolai tornatermekben, közösségi szállókon, roma családoknál éjszakáztak. A szervező elmondása szerint vegyes volt a menet fogadtatása a különböző helyeken: volt, ahol a polgármester és a település vezetése is fogadta őket, és volt, ahol félelmeket szült a megjelenésük. Utóbbira példaként azt említette, hogy az egyik faluban a helyi pap megijedt, hogy ha befogadja őket, akkor esetleg cigányellenes nézeteket valló emberek megtámadják őket és felgyújtják a templomot is. Ugyanakkor útközben semmilyen erőszakos atrocitás nem érte a gyaloglókat – hangsúlyozta Kállai László.

Ahogy arról az RSK annak idején többször is beszámolt: JRPSz még 2007 –ben országjáró körútra indult az Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év jegyében, ennek a végállomása a mostani békemenet. Az aktivisták két év alatt összesen 75 települést kerestek fel, hogy megvizsgálják az iskolai szegregáció jelenségét és mértékét. Tapasztalataik szerint mindegyik meglátogatott településen különböző mértékben ugyan, de észlelhető volt a roma gyerekek iskolai elkülönítése. Emellett a JRPSz által összeállított kérdőívek tanulsága szerint a bejárt helyszíneken csak minden negyedik cigány embernek van szakmája, nagyarányú a munkanélküliség, és jelen van az előítélet is a romákkal szemben. Az aktivisták a körút alatt polgári engedetlenségre is felszólították a szülőket azokon a településeken, ahol szegregált oktatást tapasztaltak, például Debrecenben, Ózdon vagy a később a romák és többségiek közti konfliktusok miatt a média fókuszába került Sajókazán, Edelényben vagy Alsózsolcán.

A jászladányi iskolai elkülönítési botrány kapcsán országosan ismertté vált roma polgárjogi harcos azt is elmondta: az iskolai szegregáció mellett sok helyen „elképesztő nyomort” is láttak. Kállai László az egyik legnyomorúságosabbnak a debreceni cigánytelepet nevezte meg, ahol tapasztalatuk szerint tizenhat család él úgy, hogy se villanyuk, se vizük, és a gyerekek sokszor nem tudnak az esőzések után kialakuló hatalmas a sártenger miatt eljutni az iskolába, ameddig egyébként naponta több mint húsz kilométert kell gyalogolniuk. Kállai László hozzátette: a két évig tartó akció zárásaként egy tanulmányt is eljuttatnak a parlamenti képviselőkhöz, melyben összegzik az országjáró körút tapasztalatait, és azt javasolják: az iskolai szegregáció megszüntetése érdekében a törvényhozók kezdeményezzék egy operatív jogkörrel felruházott hatóság létrehozását, amely szankcionálási lehetőséggel bír, bírósági beavatkozás illetve döntés nélkül - írta a Roma Sajtóközpont.