A rezsi csökken, a rizikó növekszik

- Ma még a jövő évi pénzügyeinknél is fontosabbnak látszik a foci, vagyis a szörnyű zakó, az 1-8-as vereség a hollandok ellen. A labdarúgó-szövetség elnökségi tagjaként gondolta volna, hogy ilyen politikai botrány lesz a vereség után?

– Sajnos az Andorra ellen kiizzadt győzelem sem sokkal jobb teljesítmény. Engem korábban sem a vereség, hanem a lélektelen, fantáziátlan játék ütött szíven. Ez pedig akkor kezdődött, amikor a románok ellen már megnyert hazai meccsen végül nem tudtunk győztesen levonulni a pályáról. Akkor valami eltört a játékosokban és a szakmai vezetésben is.

– Ön szerint a történelmi vereség a nagyobb meglepetés, vagy az, hogy illusztris kormánypárti politikusok nekiugrottak az MLSZ elnökének, Csányi Sándornak, akivel Orbán Viktor együtt jár meccsre?

– Nézze, ezeket a beszólásokat az indulat fűti, sajnos. Valójában önámítás volt azt hinni, hogy ma képesek vagyunk megverni a holland csapatot. Abban az országban tízszer több az igazolt játékos, mint nálunk, és jó körülmények között felkészült trénerek segítik a focistákat. Mi pedig jószerével még a lerombolt grundokat építjük újjá.

– Ezt eddig is tudtuk, de a kormánypárti „kórus” megszólalása nem utalhat arra, hogy kiadták Csányira a kilövési engedélyt?

– Kizárom, hogy ez szervezett akció lenne. Az elnökségben ma is kiválóan együttműködünk a valóságos befolyással rendelkező kormányzati szereplőkkel.

– Csányi Sándor visszavágásának azért volt politikai éle, hisz Kocsis Máténak azt üzente: Fidesz-szóvivőként van alkalma máshol is hazudozni...

– Szerintem csitulni fog az indulat. Mindenekelőtt találni kell egy külföldi szövetségi kapitányt. Mi, Csányi úr vezetésével, megpróbálunk kivergődni ebből a nehéz helyzetből.

– Deutsch Tamás azt mondta, az MLSZ elherdálja az utánpótlásra szánt pénzt.

– Ez egyetlen vélemény, amellyel ellentétesek szép számmal akadnak. A munkánk transzparens, amit elég nehéz vitatni. Nagy figyelmet fordítunk az utánpótlásra, a gyerekekre, ám tudtuk: a sikert nem biztos, hogy megérjük. Tudja, akár a költségvetésben, itt is vannak rövid és hosszú távú célok. Sajnos mi, magyarok gyakran csak az orrunkig látunk, akár fociról, akár pénzügyekről van szó.

– A jövő évi büdzsét vizsgálva azt mondta, szó sincs nagy osztogatásról, pazarló választási költségvetésről. Ez már távlatos gondolkodás lenne?

– Úgy látom, a realitás talaján készült a következő évi büdzsé. Igaz, a kormány nem szorul népszerűségének javítására, de miután jelentős kockázatok rejlenek a jövő évi bevételekben, ha akarna, sem tudna többet költeni. Emiatt persze maradnak feszültségek a felsőoktatás, az egészségügy, az útkezelés kapcsán, és sok más terület gondját sem sikerül megoldani.

– Az állam pénze tehát kevés a kampányra, ezért a rezsicsökkentéssel, a szolgáltatók pénzén népszerűsíti magát a kormány. Kiszámolható ennek a hosszú távú hatása? Nem rövidlátó politika ez?

– Tudni kell, hogy a rezsicsökkentés nincs benne a költségvetésben. De minden bizonnyal készültek becslések arról, hogy a szolgáltatók bevételeinek megkurtítása milyen hatással lesz majd a víz-, a gáz-, a villanyszolgáltatások színvonalára és minőségére. Eddig a közműszolgáltatások jó része garantált extraprofitot hozott – szükség van az ésszerűbb teherelosztásra, ami még megőrzi a minőségi szolgáltatást. Hasonló okból van máshol is árbefagyasztás.

– A rezsicsökkentés miatt a tervezettnél alacsonyabb lesz az infláció, ami bármilyen furcsa is, padlóra küldheti a költségvetést. Ez előfordulhat?

– Az infláció több száz milliárdos kockázatot jelent a jövő évi költségvetésben. Ugyanis részben a rezsicsökkenés, részben a fogyasztás visszaesése miatt a vártnál valóban kisebb lett az infláció, ebből következően az állami bevételek jelentősen csökkentek. Ez magyarázta Varga Mihály idei 200 milliárdos kiigazító csomagját. Persze, ami nem került az emberek zsebébe, azt akár el is költhetnék. Ám mégsem tehetik, mert az állam – igaz, más úton – visszaveszi. Ezért mondom, hogy gazdasági növekedés nélkül nincs fejlődés.

– A költségvetés ugyan már elkészült, de még nincsenek elfogadott új adótörvények, miközben az Állami Számvevőszék a bevételek felét is megalapozatlannak tartja. Lehet így költségvetést tervezni?

– Ez a büdzsé egyik komoly kockázata. Ezért javasoltuk, hogy a bevételek sérülékenységét valamennyire próbálják csökkenteni; vagy képezzenek a tervezettnél nagyobb tartalékot. Javaslatunkra a kormányzat elvégezte ugyan a kért számításokat, de nem növelte a tartalékokat.

– Jövőre „csak” 200 milliárd körüli lesz a tartalék, míg az idén még 400 milliárdot tettek félre előre nem látható célokra...

– És még az is kevés volt. Ezért vált szükségessé a Varga-csomag. Nem zárom ki, hogy jövőre is szükség lehet hasonló beavatkozásra, mind a bevételi, mind a kiadási oldalon, aminek nem vagyok híve. Bár bevételt hozhat az autópályadíj, tisztulást eredményezhet az adóhivatalba kötött pénztárgép, emiatt már most javul a számlaadási gyakorlat is. Szóval a kormány érvelése is alátámasztható, de úgy látjuk, kockázatos és rendkívül kifeszített a pálya. Legalább háromszázalékos növekedés kéne, annyi meg szinte biztos nem lesz.

– Sajnos nem jön be a tőke, pedig a Széll Kálmán terv jövőre már négyszázalékos növekedést ígért. Ehelyett jó, ha kettő lesz – talán még ennyi se –, ami elég jelentősen csökkenti a kormány mozgásterét. De nemcsak a pénz, a munkahelyek is égetően hiányoznak.

– Valóban, ám az európai fellendülés is lassan indult el.

– Miközben a térségtől leszakadunk...

– Igen, de jövőre talán már kiegyenlítettebb lesz a helyzet.

– Azt jogosnak érzi, hogy miközben lerohad az egészségügy, és a kórházak még soha ennyire nem voltak eladósodva, 100 milliárdért stadionok épülnek?

– Nézze, történtek azért komoly egészségügyi fejlesztések, halad az ágazat technikai, szerkezeti modernizációja. És persze – kár lenne tagadni – vannak leszakadó területek. Gyanítom, a kórházak gazdálkodásán is lehetne javítani, nemcsak a finanszírozásukon. Ráadásul a stadionokra az egészségügyre fordítandó pénz töredékét költik.

– Önből is megszólal a futballszurkoló?

– Nem védem ezeket a beruházásokat, de a Puskás Ferenc Stadion komoly nemzetközi meccs lebonyolítására alkalmatlan, és a többi aréna sem használható ilyen célokra.

– A devizahitelezés komoly problémája az országnak. Vajon a jövő évi költségvetésben látható, hogy a kormány mennyi pénzt akar fordítani a károsultak megsegítésére?

– Erre nincs pénz a jövő évi költségvetésben. Nem is lehet, hisz ez a bankok és az ügyfelek magánszerződése.

– Milyen következménnyel járhat, ha a kormány nem vesz részt a devizahitelezés problémáinak megoldásában? Összeroppanhat a bankrendszer?

– Meggyőződésem, hogy nem. Talán nehéz majd meghatározni a kedvező árfolyamot, mindenesetre a költségvetést 295 forintos euróárfolyamon számították ki.

– A vállalkozók nevében Demján Sándor 350 forintos euróárfolyamot tartana kedvezőnek. Ez milyen hatással járna?

– Az államháztartás finanszírozhatatlan lenne, kezelhetetlenné válna a devizahitelesek helyzete is. A jelenlegi törlesztőrészletek azonnal megduplázódnának.

– A stabilitási törvény megtiltja az államnak a további eladósodást. Pedig ma az állam adóssága annyi, mint a háromezermilliárdos magánnyugdíjpénzek bekebelezése előtti időszakban. Nem volt ez téves lépés?

– Nézze, idén több mint egy százalékkal alacsonyabb lehet az állam adóssága, igaz, jövőre ez a csökkenés már csak 0,4 százalék körül valószínű. Miközben komoly, ciklusokon átívelő probléma, hogy 2015-től életbe lép az új adósságszabály, ami drasztikus államadóság-csökkentésre kényszeríti az új kormányt – ezt az országban mindenki megérzi majd.

– És ha ismét a Fidesz vezeti a kormányt?

– A törvény az törvény, mindenkire vonatkozik.