A pedagógusok 87 százaléka nem térne vissza a tantermi tanításhoz

Ha mégis muszáj, 54 százalékuk azért megtartaná az óráit.

2021. április 13., 12:32

Szerző:

Az április 5. és 11. között a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közösen végzett felmérés kérdőívét 9529-en töltötték ki. Az eredmények szerint a válaszadóknak csak 7 százaléka ért egyet az oktató, nevelő intézmények hétfői újranyitásával. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke megköszönte az egészségügyben dolgozóknak, hogy húsvétkor és a múlt hétvégén is feláldozták a szabadidejüket a pedagógusok soron kívüli oltása érdekében és azért, hogy a gyerekek és szüleik biztonságban legyenek, ugyanakkor hangsúlyozta: a PSZ úgy ítéli meg, hogy „korai, elhamarkodott és veszélyes az oktatás-nevelés valamennyi szereplőjére nézve” az április 19-i visszatérés a jelenléti oktatásra.

A szakszervezeti vezető jó döntésnek nevezte, hogy a középiskolák nyitását május 10-ére tolták ki, az általános iskolák és óvodák esetében pedig rámutatott: szülők, diákok és egészségügyi szakértők is felhívták már a figyelmet a korai nyitás veszélyére. Ezért is indítottak felmérést a pedagógusok körében annak érdekében, hogy számokra, adatokra hivatkozva alkossanak véleményt. Kérdésre válaszolva elmondta: a kutatás eredményeit az oktatásirányításnak is eljuttatták, bízva abban, hogy ez hatással lesz a döntés módosítására.

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke ismertette: kor, intézménytípus és régió szerint is kérdéseket fogalmaztak meg, a kutatás eredménye reprezentatív. Hangsúlyozta: a kutatás igazolja, hogy a pedagógusok egyértelműen dolgozni akarnak, nem önmagukat, hanem a diákokat féltik igazán és attól tartanak, hogy az intézmények újabb fertőzési gócpontok lesznek, kiindulópontját jelentve egy negyedik hullámnak.

A kutatási eredményeket Fényes Csongor és Galgóczi Eszter, a 21 Kutatóközpont elemzői ismertették: a nyitással kapcsolatban a legtöbben azzal értettek egyet, hogy akkor nyissanak ki az intézmények, ha az országban 100 ezer lakosra vetítve hetente 100-nál alacsonyabb a fertőzöttek száma. Ezt a válaszadók 49 százaléka támogatta, de a felmérés résztvevőinek a harmada a területi, járási járványügyi adatok figyelembevételével a fokozatos nyitással ért egyet. Fényes Csongor közölte: a megkérdezettek 54 százaléka mondta azt, hogy visszatér a jelenléti oktatásba hétfőn. A második legnagyobb csoportba tartozók a válaszadók 21 százalékát teszik ki, akik csak tantermen kívüli oktatást vállalnának nyitás esetén, valamint a pedagógusok 18 százaléka jelezte, hogy táppénzzel, szabadsággal vagy a munkavégzés megtagadásával reagál, ha vissza kell térnie április 19-én a jelenléti oktatásra.

Ismertette: az intézménytípusokat vizsgálva az látszott, hogy a gimnáziumokban, ahol a digitális oktatás jobban működik, nagyobb a valószínűsége, hogy a pedagógusok is otthon maradnának. Hozzátette: az óvodákban dolgozó pedagógusok 25 százaléka mondta azt, hogy valamilyen típusú munkamegtagadást választana április 19-én. Galgóczi Eszter közölte: arról is kérdezték a pedagógusokat, hogy mennyire éreznék magukat, illetve a diákokat biztonságban az intézmények megnyitásával. A kutatásból az derült ki, hogy 74 százalékuk nem, vagy inkább nem érezné magát biztonságban, de ennél is nagyobb a diákjaikat féltő pedagógusok aránya, a megkérdezettek 81 százaléka válaszolta ezt. Az elemző ezt azzal indokolta, hogy a diákok nem kapnak oltást, illetve a jelenlegi járványhelyzetben a fiatalabb korosztály is veszélyeztetett. A szakember kitért arra is: a vakcinálással nő a pedagógusok biztonságérzete, ugyanakkor jelenleg 6 százalék azok aránya, akik már mindkét oltásukat megkapták.

(Kiemelt képünk illusztráció: Márkus Róbert Zsolt, az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézetének vezető tanára online irodalom órát tart az iskola 7. osztályos tanulóinak egri otthonában 2021. március 8-án. Fotó: MTI | Komka Péter)

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.

A Závecz közvélemény-kutatása szerint Magyar Péter pártjának EP-listája a kutatás első felében jelentősen megelőzött minden ellenzéki pártot a DK–MSZP–Párbeszéd kivételével, így a harmadik helyen szerepel a rangsorban. A teljes lakosság 11%-a, a biztos szavazók 14%-a voksolna rá.