A nyolcvanmilliárd nem úgy nyolcvanmilliárd

Kizárólag azért mondható a köztévére, hogy közel áll a kormányhoz, mert beszámol azokról a hírekről is, amelyeket befolyásolnak a kabinet döntései. Ezt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, az MTVA, azaz a közmédia vezérigazgatója mondja. Tőle tudjuk azt is: nem elképzelhetetlen, hogy a közmédiában Hír TV-s dolgozók jelennek meg. A március 15-i debütálást pedig úgy értékeli: a siker alapja a kockázat, ezért nem akartak könnyed, megúszós indulást.

2015. április 2., 10:54

– Korábban sokszor kerestük, kértünk öntől interjút, de sose jött össze. Most hogyhogy nyit a sajtó felé?

– A meglepetés néha jó hatással van az emberre.

– Mármint ki lepődött meg?

– Gondolom, önök.

– Micsodán?

– Azon, hogy most mást csinálunk, mint korábban. A március 15-én indult új közmédia teljesen más, mint korábban volt. Ezzel az átalakítással a közmédiában – nem politikai értelemben – végre megtörtént az igazi rendszerváltás.

– Aminek nem túl pozitív a visszhangja.

– Azért ne keverjük össze az eleve ellendrukkerek véleményét az építő kritikával. Sokáig készültünk a változásra. Most jött el az ideje, hogy beszéljünk is róla.

– Már a koncepció is kérdéses: lehet napi 24 órányi érdekes hírt találni?

– Úgy érzem, igen. A nézettségi adatok számomra azt mutatják, hogy napi szinten hosszabb-rövidebb időre kétmillió ember követi az információs csatornát.

– Létezik más értelmezése is az adatoknak. Volt időszak, amikor nulla százalékot mértek az M1-re.

– Mi a már említett módon számolunk, és ebben konzekvensek vagyunk. A napi 18 óra élő hírfolyamba beleszövődik heti 18, felvételről lejátszott magazinműsor is, amikor a hírfolyam épp nem annyira erős. De ne ragadjunk le a hírcsatornánál, hiszen az egy koncepció része: az M2 gyerekcsatornává vált, nemrég egészült ki a Petőfi TV-vel, és lesz sportcsatorna is. A komplex gondolat magva az, hogy az általános csatornák korszaka leáldozóban, a jövő a tematikus adóké.

– „Nézettségi elvárás nincs felénk, helyette azt várják tőlünk, hogy mindannak megfeleljünk, ami a médiatörvényben szerepel.” Ezt ön nyilatkozta.

– Így van, mert valóban létezik ilyen a médiatörvényben: a 83. paragrafus rendelkezik a közszolgálati médiaszolgáltatás céljairól. Ebből következően elég egyértelmű a feladatunk: eljuttatni minden magyar számára – legyen bárhol, bármilyen platformon – az élete szempontjából fontos információkat.

– Akkor minek kötöttek évi kétszázötvenmillió forintért szerződést a Nielsen Közönségmérés Kft.-vel?

– Ha versenyezni akarok a reklámozók kegyeiért, kénytelen vagyok összevetni a nézettségi mutatóimat a konkurenciával. De ez csak egy, ráadásul nem minőségi, hanem mennyiségi mérce.

– Kit tekint fő versenytársuknak?

– Van sok hírjellegű csatorna, de ők más alapelvek szerint működnek, mert a kereskedelmi piacon élnek. Mi pedig a közt szolgáljuk, de ahogy említettem, erre törvény kötelez minket.

– Tehát azért nincs versenytársuk, mert közszolgálati létük miatt nem versenyeznek senkivel?

– Igen.

– Önök is a piacról élnek, részesei a hír- és nézettségi versenynek, küzdenek a reklámozók kegyeiért – épp az imént említette.

– Minden televízióban van híradó, ilyen alapon mindenkivel, a nem dedikáltan hírtelevíziókkal is versenyeznünk kell(ene). Sőt még az internetes honlapokkal is, hisz a szlogenünk: „Akkor, amikor.”

– A Hír TV azért csak konkurencia, nem?

– Nem. Ott teljesen más elvekre épül a műsorstruktúra.

– Simicska Lajos médiabirodalmának része, és – Kövér László szerint – ma már ellenzékinek tekinthető. Sokak szerint most a közpénzből működő közmédia veszi át a kormány, vagy ha úgy tetszik, a Fidesz-média-szerepet.

– Kicsit különleges állatfaj vagyunk, különösen az MTVA – jogi, cégjogi és egyéb szempontból is. A mi utunkat meghatározza az alkotmány és a médiatörvény. Ezért a felvetést nem tartom jogosnak. A közszolgálati média sosem az egyik pártot vagy kormányzatot szolgálja, hanem – nevéből fakadóan is – a közt.

– Ugye ezt most nem mondja komolyan?

– Dehogynem.

– Ez az új poén a közmédiában?

– Nem. Még egyszer mondom: a közt szolgáljuk.

– A közmédiára mindig is rátenyerelt a hatalom.

– A híreket természetesen befolyásolják a kabinet döntései, ezekről mi beszámolunk – kizárólag ebből a szempontból mondhatná ránk, hogy kormányközeli televízió vagyunk. A kabinet döntései ugyanis valamennyi magyart érintik, ezeket be kell mutatnunk. Egy kereskedelmi televízió kiválogathatja a számára érdekes információkat, én viszont nem tehetek különbséget a nyugdíjasok vagy épp a nagycsaládosok érdekében hozott intézkedések között. Nincs választásunk. A mi közönségünk az egész társadalom. Én ebben tényleg hiszek, talán érzi.

– Érzem. Sőt érezni a Simicska Lajos elhíresült „gecizős” interjúja nyomán megnyilvánuló indulatokat is. Úgy tudni: a Hír TV–Magyar Nemzet-konglomerátumból dezertált vezérkar több tagja itt, a köztévében köt majd ki. Igaz a hír?

– Lát itt közülük valakit?

– Hír TV-sek nem jöttek velem szembe a folyosón, nyilván kötik őket simicskás szerződéseik versenytilalmi pontjai. Sose jönnek ide dolgozni?

– Soha ne mondja, hogy soha. Ha a Sevillából elmennek a játékosok, akkor nagy valószínűséggel a Barcelona és a Real Madrid is meg akarja majd szerezni őket. És persze lesznek remek focisták a Malagában és a Cordobában is. Lefordítva: a közmédiának nyilván jó, ha ezeket a szakembereket magához tudja vonzani.

– Tehát lesz, aki jön.

– Nem elképzelhetetlen, hogy megjelennek itt korábbi Hír TV-s dolgozók. Ahogy ez más televíziók dolgozói kapcsán sem zárható ki. Ha valaki jó, azt le kell igazolni.

(A teljes írás a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható.)