A nők lázadása

A családon belüli erőszakról szóló törvény parlamenti vitájában Varga István fideszes képviselő kijelentette: „Talán az anyáknak vissza kell térni elsősorban a gyereknevelés mellé, és elsősorban azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak.” Mondta azt is: „Ha mindenki a két-három vagy négy gyermekét megszüli, és eleget ad a hazának, és mindenki boldog lesz, ezt követően mindenki megvalósíthatja saját magát.” Varga üzenete óriási felháborodást váltott ki.

Kálmán Olga, az ATV Egyenes be­­széd című műsorának főszerkesztő-műsorvezetője szerint Varga István megnyilvánulása – sérelmezhető tartalma mellett – teljesen logikátlan.

– Hogy is van ez? A legtöbbször a gyerekeket is érintő családon belüli erőszak oka a meg nem született gyerek? Persze biztosra veszem, hogy egyetlen kormánypárti képviselő sem fogadja el a családon belüli erőszakot, Varga István sem. Épp ezért érthetetlen, miért nem megfontolt javaslatokat tesznek ilyen fájdalmas és nehéz társadalmi problémára. Másfelől nem először hangoztat magyar politikus idejétmúlt elvet a férfi-női szerepekről.

A mai nők már túlhaladtak azon a dilemmán, összeegyeztethető-e a karrier és a család. Komolyabb kérdésként vetődik föl: hogyan lehet megélni kvázi egy keresetből a szülési szabadság alatt? És utána milyen esélyekkel térhet vissza az anya a munkahelyére?

Fenyő Márta fizikus, feltaláló az ötven legbefolyásosabb magyar asszony egyike. Említi, annak idején az egyetem elvégzése után azonnal munkába állt, orvosbiológiai kutatásokat végzett, s néhány hónap múlva már megszületett az első találmánya, hamarosan pedig két lánya.

– Akkoriban rengeteget dolgoztam, utaztam. De mindenre jutott energia, persze a gyerekek érdeke volt a legfontosabb. Férjemmel szeretetben neveltük föl két lányunkat, akik ma már nagyszerű családanyák. Ezért is gondolom úgy, hogy az anyai minta sem lehetett rossz számukra. Nyilván vannak olyan családok is, ahol az asszony sok gyereket szült, nem volt módja, sem ideje önmagát felépíteni, s kapcsolatában ezért ő a gyenge, a kiszolgáltatott. Ilyen családokban bizony gyakran elcsattan pofon. Az erős, önmagukat megvalósító nőket inkább tiszteli a férjük, a környezetük, ezért ők – szerintem – ritkábban vagy egyáltalán nem válnak a családon belüli erőszak áldozatává.

Ónodi Eszter színésznő, a budapesti Katona József Színház Jászai Mari-díjas művésze annyira komolytalannak tartja Varga István kijelentését, hogy felháborodni sem tud rajta.

– Lehet, a képviselő kimerült, mire szót kapott aznap este, és a fáradtsága okán ragadtatta el magát. Ugyanakkor megeshet, nagyon is átgondolta, milyen hatást válthatnak ki mondatai, s épp a figyelemelterelés volt a valódi célja: addig sem foglalkozunk más komoly problémával, amelyekből bőven akad. Egyébként értelmezni sem lehet igazán az elhangzottakat, hiszen nyilvánvalóan képtelenség négy-öt gyerek után karriert építeni. Nálam soha még csak fel sem vetődött, hogy főállású anya legyek. Bár sok időmet leköti a család és a színház közötti egyeztetés, megéri. Az én életem így teljes.

Heller Ágnes filozófusprofesszor azt mondja, megijedtek a férfiak, érthető módon, hiszen néhány évtized alatt teljesen átalakultak a nemi szerepek.

– A nők először szavazati jogot szereztek, ezt követte a gazdasági emancipáció: Amerikában sok nő ma már többet keres, mint a férfitársai. A modern házasság korban összeillő, hasonló kvalitású felek szövetsége. Megdőlt az a korábbi dogma is, hogy házasságban a férfi büntetlenül félreléphet, míg a nő örök hűségre „ítéltetett”. Mindez összefügg a családon belüli erőszak kérdésével. Régen az asszonynak kötelessége volt betegen is fölkelni, vacsorát főzni, ellátni az urát. Társadalmilag elfogadott volt a fizikai retorzió a kötelesség elmulasztásáért. Ma az egyenrangú felek kapcsolatából a nő bármikor kiléphet, ha bántalmazás éri, a rendőrséghez fordul. A változás visszafordíthatatlan, ezért nincs értelmük, létjogosultságuk a Varga István-féle kijelentéseknek.

Spronz Júlia jogvédő, a családon belüli erőszak áldozatainak védelmet nyújtó szervezet, a PATENT Egyesület elnöke abszurdnak találja Varga István kijelentését, amely teljesen ellentétes a tapasztalataikkal.

– Minél többször szül a nő, annál kiszolgáltatottabb: erősebb a függőség, tehát nehezebb a menekülés is egy bántalmazó kapcsolatból. Egyébként másfél évtizede lobbizunk azért, hogy a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállás legyen. Az aktuális hatalom mindig „eljogászkodta” a kérdést. Most sem lett volna másképp. De Varga István kijelentésével elindult a lavina: a Facebookot elárasztották a felháborodott reakciók, lényegesen többen tiltakoztak, mint bármely korábbi tüntetésünkön. Ennél nagyobb szívességet nem tehetett volna nekünk kormánypárti képviselő!

Vásárhelyi Mária szociológus úgy látja, Varga István véleménye hűen tükrözi a magyar társadalom, ezen belül a politikai elit viszonyát a nőkhöz.

– Hétköznapi tapasztalatainkon túl szociológiai kutatások bizonyítják: a magyar társadalom értékszerkezete a nőkérdésben is sokkal közelebb áll a bizáncias, keleti gondolkodáshoz, mint a nyugati társadalmak értékrendjéhez. A „nemzeti együttműködés rendszerében” nem éri el a kormánypárti elit ingerküszöbét, hogy hetente legalább egy nő meghal férje vagy élettársa által elkövetett fizikai bántalmazásban, s több mint egymillió nő élt vagy él jelenleg is olyan párkapcsolatban, amelyben rendszeresen fizikai erőszaknak van kitéve.

A családon belüli erőszakkal kapcsolatos büntetőjogi kérdéseket a magyar parlament húsz éve nem képes megoldani, és a helyzet évről évre romlik. Voltaképpen miért csodálkozunk Varga Istvánon?