A mostani kampány nem a Fidesz érdekei szerint alakul

A Fidesz választási stratégiája 2014-es és a mostani választásokon is az volt, hogy hideg kampány legyen. Ez elegendő a saját tábor összetartására ugyanakkor nem mobilizálja a protestszavazókat. Nem véletlen, hogy az ellenzéki pártok hetek óta arról beszélnek, hogy minél magasabb a részvétel, annál valószínűbb, hogy nincsen parlamenti többsége a Fidesznek – írja elemzésében a Policy Agenda.

A hideg kampány egyik fontos eszköze, hogy el kell bizonytalanítani az ellenzéki választókat, akik így kisebb számban mennek el szavazni. A másik, hogy csökkenteni kell a választás tétjét, azaz a kormánypártnak azt a képet kell sugároznia magáról, hogy csak a győzelem mértéke a kérdéses. Ez utóbbi Hódmezővásárhelyen rendezett időközi polgármester-választásig működött is. Az ellenzéki pártok nagyjából azt a tétet tudták a választók számára megfogalmazni, hogy „meg kell akadályozni az újabb kétharmadot”. Február vége óta azonban választók számára újra felcsillant a valódi változás esélye, és ez vitathatatlanul a választási részvétel növekedését eredményezi.

Emiatt lenne nagyon fontos a Fidesz számára, hogy uralja a politikai napirendet. Azaz olyan ügyeket hozzon elő, amelyek őt segítik, saját narratíváját erősítik, és az ellenzéket rossz szerepbe szorítják bele.

Négy évvel ezelőtt…

A 2014-es kampány időszakot tematizációs szempontból is vizsgálta a Policy Agenda. A Politikai Hatás Index segítségével elkészítették az adott hét legnézettebb híradóinak esti kiadása (MTV, Rtl Klub, TV2) és az Origo, valamint az Index alapján az adott hét politikai napirendjét. Ez alapján a legfontosabb ügyek a következők voltak:

Politikai napirend (heti TOP 3 ügy) a 2014-es kampányban - Politikai Hatási Index

március 2.-8.

1. Paks II. bővítés (szerződések nyilvánossága, parlamenti ülés kezdeményezése, orosz-ukrán helyzet)
2. orosz-ukrán válság magyar belpolitikai vonatkozásai
3. rezsicsökkentés – újabb költségelemek csökkennek, Rezsipontok működése

március 9.-15.

1. Simon-ügy (afrikai útlevél, titkos hazai bankszámla, letartoztatás)
2. visszaélések az országos listák állításnál, pénzre hajtó kamupártok
3. Orbán Viktor országjárása

március 16.-22.

1. Simon-ügy (koronatanú halála, nemzetbiztonsági bizottság, visszakövetelhető a fizetés, afrikai útlevél)
2. devizahitelesek ügye (AB döntés és a pártok reakciói)
3. választási törvényt sértett a kormány a „Magyarország jobban teljesít” társadalmi célú reklámmal a TV2-n

március 23.-29.

1. Simon-Welsz-ügy
2. választási csalások (visszaélés az ajánlásokkal, feljelentés)
3. Orbán Viktor miniszterelnök országjárása

március 30. - április 5.

1. magyar gazdaság erősödése (tavalyi alacsony költségvetési hiány, KSH gyorsjelentések, S&P javított a minősítésen)
2. Paks II. bővítés (szerződés titokban történt aláírása)
3. Rogán Antal ingatlanügye

Jól látszik, hogy bár voltak negatív ügyek a kormánypárt számára, de ezek közül csak volt igazán szimbolikus, de az is csak rövid ideig bírt csak tematizációs erővel: Rogán Antal ingatlanügye. Ezzel szemben Simon Gábor volt MSZP elnök-helyettes elleni vádak végig tematizálták a kampány utolsó időszakát.

Paks II. ügye szinte folyamatosan megmaradt kormánnyal szembeni vádként az elmúlt években, de hatékonysága erősen kérdéses, az idei kampányban elhanyagolható a szerepe. Azaz láthatólag az ellenzéki pártok is rájöttek, hogy ezzel korlátozottan lehet mobilizálni a kormány ellenes szavazókat.

2014-ben a Fidesz hozta a kötelezőt, és képes volt uralni a politikai napirendet. Megteremtette a feltételeit, hogy a kormányváltást akarók nem menjenek el voksolni, alacsony is lett a részvétel a választáson.

… és most

Bő egy hét ugyan még van a kampányból, de már látszik, hogy ennek teljesen más a dinamikája a négy évvel ezelőttihez képest. Egyrészt a médiaszerkezet még megosztottabb lett, hiszen a hírek, azok fontossága szempontjából még erősebben

párhuzamos valóságok jöttek létre. Azok a hírek, amelyek az egyik „valóságban” a legfontosabbak, meg sem jelennek a másik „valóság” hírei között.

Ezzel együtt az is kijelenthető, hogy most nincs olyan tematizációs ereje a Fidesznek, mint négy évvel ezelőtt volt. A migránsozás, sorosozás, rezsicsökkentés, gazdaság erősödik elemek megtalálhatóak a mostani kampányban (ezek közül az utolsó kettő elem egyáltalán nem új), de közben több negatív ügy is magyarázkodásra készteti a kormánypártokat, és erősebben jelennek meg ezek a témák a nyilvánosságban.

Közpolitikai témák közül az oktatás, és az egészségügy állandó tematizációs erővel rendelkezik (mindkettő választói fontossága nagyot nőtt négy év alatt), míg a korrupciós ügyek, vadászatok, rejtélyes örökségek új témát adnak a választások előtt pár héttel. Az utóbbi témák pedig kifejezetten olyanok, amelyek mobilizálják is a választókat, és a korábban bizonytalan szavazókat is szavazásra késztetik. Ebből a szempontból volt politikai hiba  a miniszterelnök március 15-ei beszéde, amikor megfenyegette – ellenzéki pártok szerint – a teljes ellenzéki szavazótábort. Ez ugyanis tovább „hevítette” a kampányt, ami Fidesznek egyáltalán nem érdeke.

A Politikai Hatás Index

A PHa-index a várható jogszabályok társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása, a politikai kommunikációs lehetősége és a politikai szereplőkkel való lehetséges konfliktus alapján mutatja be, hogy milyen politikai hatása lesz egyes törvényeknek és jogszabály-tervezetnek, amely a döntéshozók asztalára, és ezzel szinte párhuzamosan a közvélemény elé fognak a következő negyedévben kerülni.