A manyupom az enyém, és az is marad!

Lassan de biztosan ránk rogy ez a kertibudi forradalom. Mi ülünk bent a saját szagunkban, és a deszkák illesztékein pislogunk kifelé az odakint dühösen dörömbölő és öklüket rázó szomszédokra. Ilyenkor hasznos lehet, ha legalább az egyik cicamica magazin kéznél van, mert a segítségével könnyíthetünk magunkon egy utolsót, mielőtt végleg maga alá temet minket ez a tákolmány.

Nagyjából ez jutott eszembe arról, hogy a legnagyobb szar kellős közepén kormányunk ismét bevetette univerzális fegyverét: a szoláriumba diszkréten odakozmált, szikkadt kiflicsücsök állagúra pirult bérnőt. Nem kell mindjárt rosszra gondolni, nem lekurváztam egyszeri nyugdíjvédelmi megbízottunkat, egyszerűen nem találtam más megfogalmazást a pártért és nyilván juttatásért skrupulusok nélkül bármit bevállaló Selmeczi Gabriellára. A tegnapi megszólalásai után - ahogy az egyik kommentelőnkben is - bennem is fölmerült a gyanú, hogy lehet ő tulajdonképpen áldozat, a NER mártírja. Mert értelmi képességeiből - és szóvivőtársaiból - kinézem, hogy direkt szívatják. Reggelente a kommunikációs államtitkárságon kiosztják a feladatot, és Gabócának csak az jut belőle, amit már Szijjártó és Giró-Szász nem szeretne a pofánkba mondani, mert annyira cikinek tart. Aztán bedobják a mélyvízbe: ússzál béjbi vagy legalább kapálózzál, úgysem fogod fel, hogy fuldoklasz éppen.

Gabócának meg nincs mit tenni, oda kell állni a pulpitus elé, és bele kell vágni a Nagy Elterelő Hadműveletbe. A legutóbbi gyurcsányozás meglehetősen vérszegényre sikerült, itt a pót-sláger téma, a manyupok. A zúgy volt, hogy ezek a rohattmanyupok működtek. Nahát. Öccázezer tagnak nem lett reálhozamja, két és félmilliónak meg lett, de ezek a mocskosok még fizetésemelést is adtak a vezetőknek. A válság közepén, teccikéteni? Igaz, hogy mostan is a válság közepin vagyunk, oszt úgy hull a zégbűl a 10-20 milliós jutalom - miközben éppen körbe kolduljuk a világot - mintha Orbán Isten hatással lenne a zidőjárásra, oszt pénzesőt tudna fakasztani a zégbűl, de hülye megjegyzésekkel genyózni nem ér. Úgyhogy mostan még kijjebb lesznek vizsgálva, mint eddig vóttak, Viktor aszonta kifordítjuk őket manduláig. Osztan most már lesznek büntető feljelentések is. Igen, az év elején visszazsaroltaknak beígért egyéni számlák helyett. Höhh, most mit kamilláztok itt értetlenül, mint Orbán Viktor a leveles postásra? Először hazudtunk tán, vagy mi van?

Ezek szerint pártunknak és kormányunknak még mindig nem sikerült felfogni, hogy ezzel a 102 ezer emberrel (és a megmaradt megtakarításaikkal) ha belegebednek sem tudnak mit tenni. Elértétek, hogy legtöbbünknél már csak a dac számít, ilyen baromságok, terelések, és nyugdíjjogosultság újabb megnyírása már nem. Őszintén leszarjuk Paczolay Pétert meg az ő kudarcélményét, a becsületét és szakmai hitelét eljátszó alkotmánybírókat, meg a ti akarnokságotokat is. Csak röhögtünk akkor is, mikor a rendkívüli ülésnap hírére lefostátok a zoknit, és gyorsba írtatok egy minket is jogosultsághoz juttató verziót a nyugdíjtörvényhez. Aztán a döntés mégis elmaradt, és volt pofátok az utolsó pillanatban ismét kiradírozni néhány sort ebből a sokat vitatott törvényből. 75%, ugye? Ennyi járna száz százalék befizetése után.

Lófaszt aranyapáim!

A megtakarításom az enyém, és az is marad. Rugózhattok a 75%-on, de legyetek tisztában vele: az 100%, hogy megalakulnak a per és petíció társaságok, elviszünk benneteket Brüsszelig. Ti is tudjátok, meg mi is: az uniós jog szerint bukjátok a bulit. Nézzetek ki a kontinensen uralkodó hangulatra, és tippeljétek meg: mennyire szívesen fognak benneteket farbarúgni még ezért is? Ti sem tudjátok mikor kell abbahagyni.

Ej, vadászok, vadászok....