A Malév végleges kényszerleszállása
A MALÉV elnevezésű légitársaság minden egyéb volt csak nem egy jó menő cég – mondja Niki Lauda, aki szerint „mindig rosszul irányították” a magyar légitársaságot. „Önként sohasem repültem volna a Malévval”- idézi az ismert szakembert a Wiener Zeitungban Kid Möchel.
Lenyirbálták a szárnyait az évek óta pénzügyi nehézségekkel küszködő nemzeti magyar légitársaságnak, a Malévnak (2600 alkalmazott, 22 repülőgép). Miután a beszállítók már csak készpénz ellenében nyújtottak szolgáltatást, és a kormánynak csődvédelem alá kellett helyeznie a légitársaságot, már előre be volt programozva a földbe csapódás. A Légitársaságok Nemzetközi Szövetségének, a Oneworld-nak a budapesti partnere pénteken reggel hat óra óta szünetelteti a repüléseit. Ennek az az oka, hogy a jegyek után a Malévnak péntek óta biztosítási díjat kellett volna fizetnie, de nem tudott.
Az ágazat információs platformja, az „austrianwings.info” szerint 6972 utas – 3726 külföldi és 3246 magyar utas – maradt hoppon a csőd miatt. Évek óta veszteségesen repült a Malév, amelynek eredeti neve Magyar Légiközlekedési Vállalat volt. A légiközlekedési fórum, az „aereo.de” szerint 2010-ben 83,5 millió euró volt a veszteség. A privatizálást követően, amikor is orosz befektetők szálltak be eredménytelenül, a magyar állam 2010-ben ismét átvette a kormányrudat, és 92 milliót pumpált a veszteséges légitársaságba. Az EU-Bizottság azonban állami támogatási tilalmat rendelt el a Budapest-Ferihegy-i légikikötőben otthon levő légitársasággal szemben, és elrendelte a többmilliós támogatás visszafizetését. A Malév-csőd mostanáig nem érintette a Bécsi Légikikötőt. A repülőtér szóvivője, Peter Kleemann szerint a légikikötőnek semmiféle kinnlevősége nincs, mivel a magyar Carrier-Wien nevű cég már évek óta nem repül.
Lauda felvázolta a hibákat
„A Malévet mindig helytelenül irányították, más és más befektetőkkel és menedzsmenttel működött, és soha nem volt olyan helyzetben, hogy nyereségesen repült volna” – állítja Niki Lauda, a Niki légiközlekedési vállalat alapítója és az Air Berlin repülési igazgatója. „Ha én menedzsmentként a Malévet kezdettől fogva hamis kezekbe adom, akkor világos, hogy az soha sem lesz jobb”. Egy utána vetett gondolat: „Nem kell tehát azon csodálkozni, hogy többé már nem létezik a Malév, illetve eredeti nagyságában már soha többé sem fog működni”.
Lauda szerint a piacon nem lesz jelentős változás. A szabaddá vált jelentősebb repülési útvonalakat majd más repülőtársaságok, pl. a Lufthansa fogják átvenni. „A fennmaradó útvonalakat többé nem fogják repülni” – véli Lauda.
A pilóta azonban elmagyarázza, hogy milyen előnyei vannak egy nemzeti légitársaságnak. „Miért létezik a Lufthansa, a Swiss és az AUA?” - kérdezi Lauda. „Ezeknek meg van az az előnyük, hogy náluk az emberek valahogy otthon érzik magukat. Amennyiben az AUA elfogadható áron megfelelő szolgáltatást nyújt a megfelelő időben, akkor az osztrákok szívesebben repülnek vele, mert hátul a vörös-fehér-vörös jel látható”. Egy hozzáfűzött mondat: „Ha a három követelmény közül valamelyik nem teljesül, akkor az emberek a Lufthansával vagy a Nikivel repülnek”. Mindenképpen csak a pénz-idő-szolgáltatás aránya lesz a meghatározó. A Malévnak soha sem volt jó terméke, a külföldiek nem akartak a Malévval repülni, mert semmiről sem volt nevezetes” – mondja Lauda. „Én sem repültem volna önként a Malévval”. A Malév eddig 18 Boeing 737 típusú utasszállító repülőgépet, négy Bombardier Q400-s gépet, négy egyéb Bombardiert üzemeltetett, valamint megrendelt 15 Szuhoj 100 Superjet típusú repülőt. A budapesti kormány szerint állítólag szerepel a tervekben a Malév újraindítása, de eddig még nem akadt befektető.
Fordította: dr. Gonda László
