A magyarok nyugodtan provokálhatják az uniót, semmi következménye
Cameron, Orbán és Cipras provokálhatja az uniót, mert a németek sikertelen takarékossági politikájára ráment az a lehetőség, hogy a közösség szükség esetén eredményesen tudjon közbeavatkozni – írja a Profil című lap.
A magyar kormányfő nem száll le a halálbüntetésről, de ez ügyben vallott véleménye még messze a legártalmatlanabb a víziói közül. Hiszen tavaly már meghirdette az illiberális demokráciát.
Ha annak idején Schüssel a Haider-féle FPÖ-vel koalícióra lépve ilyen hangot ütött volna meg, az EU már arról beszélt volna, hogy Ausztria a fasizmus felé tart és kizárással fenyegette volna meg. Orbán kapcsán viszont tartózkodik minden reakciótól. Mivel Brüsszelnek nincsen olyan épkézláb mechanizmusa, hogy helyre tegye azokat a tagállamait, amelyek gúnyt űznek a közös értékekből, szankciókat jelenleg még kevésbé lehet várni, mint Schüssel idején.
Természetesen logikus és szükséges, hogy jelentős akadályok nehezítsék a megtorló intézkedések bevetését, ám nehéz értékközösségről beszélni, amikor az unió részéről a legcsekélyebb reagálást sem váltotta ki, hogy Berlusconi visszaélt a törvényekkel, vagy ahogyan Orbán „nemzeti” módon eljárt a sajtóval, a külföldi bankokkal, illetve földbérlőkkel szemben.
Lenne persze arra is mód, hogy a többség nem hivatalosan állapodjon meg és ne hívja meg Orbánt a közös tanácskozásokra, de még erről sincs szó. Az unió jelenleg jobban fél attól, hogy elveszti valamelyik tagállamát, mint amennyire tagok tartanak a szervezet haragjától. Az EU tekintélye elsősorban a gyenge gazdasági teljesítményen úszott el. Idetartozik az kétbalkezes mód, ahogyan a görög válságot igyekezett megoldani, felkészül a választásokból megerősödve kikerült Cameron, aki bevándorlási kvótát követel. Az unió jelezte, hogy a szabad letelepedés joga a szervezeten belül nem lehet vita tárgya, de meddig hihet és meddig fog hinni a saját erejében?
(
Profil)
