A magyar semmivel sem nagylelkűbb, mint más nemzet
Hatalmas sikert ért el a Magyar Élelmiszerbank világviszonylatban, ami leginkább a nonprofit szervezetet létrehozó és működtető tizenöt ember érdeme. A négy éve létrejött adományozó szervezet eredményeit az Európai Élelmiszerbankok Szövetsége is elismerte azzal, hogy Budapesten rendezi meg 2010. évi kongresszusát. Az elmúlt évekről, és a mai helyzetről beszélgettem Cseh Balázzsal, a nonprofit szervezet vezetőjével.
Az Élelmiszerbankok Európai Szövetségének három évre magyar képviselője lesz, olvasható a honlapjukon. Ez egyértelmű elismerése a szervezetnek. Világ és európai viszonylatban hol helyezkedik el a Magyar Élelmiszerbank?
Mi egy nagyon gyors, és jól fejlődő élelmiszerbank vagyunk. Nyilván egy francia vagy amerikai bankhoz viszonyítva a méretünk kicsi, de ahhoz képest, hogy öt éve kezdtük el, és hogy mekkora az ország mérete, nagyon jól fejlődünk. Ha példaként megnézzük Szlovákiát, ahol szintén öt-hat éve működik élelmiszerbank, fele annyi élelmiszert osztanak, mint nálunk, de ez igaz a görög élelmiszerbankra is, pedig ők közel tíz éve léteznek.
Ez minek köszönhető? Ennyivel adakozóbbak a magyarok, a magyar vállalatok, mint a szomszédaink, vagy az Önök munkája ennyire hatékony.
Szerencsére jó kapcsolatot sikerült kiépíteni több fontos élelmiszeripari vállalattal, és 2006 óta részt veszünk egy Európai Uniós élelmiszersegély programban is. Nem gondolom, hogy a magyarok sokkal adakozóbbak lennének, mint más nemzetek, az eredmény azt hiszem, hogy részben köszönhető az egész csapat nagyon kemény munkájának, de persze mindez a támogatóink nélkül nem jöhetett volna létre, amit ezúton is szeretnénk megköszönni.
Hankiss Elemér nemrég pont az Magyar Élelmiszerbank helyzetét hozta fel példának arra, hogy mennyire ellehetetlenítik bizonyos törvények az ilyen szervezeteket. Ha jól értettem, az adományokat Önök ingyen kapják és adják tovább, de az áfa tartalmát ki kell fizetniük.
Pontosabban a törvény nem rendelkezik arról, hogy kinek kell kifizetni, de valakinek kell. Miután mi nem tudjuk, mert erre nincs pénzünk, ezért csak olyan adományokat fogadunk, ahol az adományozó vállalja, hogy megfizeti az áfát az élelmiszer után. Van egy európai uniós direktíva, ami kimondja, hogy minden termékre áfát kell fizetni függetlenül attól, hogy ingyen vagy nem ingyen adják. Mi azonban sok olyan európai országról tudunk, ahol ezt nem így működtetik. Különböző kivételeket alkalmazva, lehetővé teszik, hogy a karitatív adományok áfa-mentesek legyenek. Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban, Lengyelországban nem fizetnek áfát az adományok után. Van, ahol azt mondják, hogy az élelmiszeradományok kivételek ez alól, máshol külön pénzügyminisztériumi engedéllyel rendelkező civil szervezetek felé történő átadás lehet áfa-mentes, például Franciaországban.
Milyen lépéseket próbáltak tenni egy hasonló rendelkezés elérésére, bevezetésére?
Folyamatosan lobbizunk parlamenti irányba több hasonló szervezettel. A gond, az, hogy ki kellene találni, hogyan történjen ennek a kivételnek a megállapítása. A történet a szépséghibája, hogy az ilyen jellegű kedvezményekkel nagyon nagy visszaélések történtek korábban, és milliárdos nagyságrendben. A legnagyobb probléma, hogy a közhasznú és kiemelten közhasznú szervezetnek nincs auditja, felügyelete. Bárki viszonylag könnyen közhasznú szervezetté nyilváníttathatja magát, és attól kezdve senki nem ellenőrzi, hogy ez a közhasznú tevékenység valóban működik-e.
Mit javasolna?
Első körben egy minden gyanú fölött álló szervezeti körrel lehetne elkezdeni, mint pl. a Máltai Szeretetszolgálat, és még jó pár hasonló közhasznú szervezet, és ki kellene dolgozni egy rendszert, amiben ezek a civil szervezetek egy olyan audit alá esnek, amivel egy bizonyítványt kaphatnak. Ezt rendszeresen felül kellene vizsgálni, megnézni, hogy ezeket az adományokat valóban megfelelő célra használták fel. Ez a minősített civil szervezeti kör lehetne az alapja egy áfa-mentes, adományozó körnek.
Történt olyan, hogy valamelyik adományozó az áfa kifizetése miatt mondott le az adományozásról?
Természetesen tavaly január óta, mióta visszaállították az áfa-kötelezettséget, több eddigi adományozónktól nem kaptunk semmit. Vagyis az eddig nekünk juttatott termékeket megsemmisítik.
Mi a helyzet a pénzbeli adományokkal?
A pénzügyi adományoknak is szigorítják a feltételeit, mert míg az idei évben a pénzügyi támogatás az adóalapból leírható 150%-os mértékben a kiemelten közhasznú szervezeteknél, úgy tudom, ez jövőre 50%-os lesz. Tehát, ha valaki egymillió Forint támogatást ad, akkor még ennek a költségét sem írhatja le az adóalapból. Ez nyilván visszaveti majd a pénzbeli adományokat.
Az Európai Élelmiszerbankok Szövetsége a 2010-es kongresszusát május végén, Budapesten tartja. Hogy esett a választás Magyarországra, Budapestre.
Pályázat útján jutottunk ehhez a lehetőséghez. Már korábban is próbáltuk, és most jóváhagyták, ami azért is nagy eredmény, mert több olyan ország is van, akik évek óta pályáznak, és jóval hosszabb ideje működnek, mint mi. A szervezet szempontjából ez rendkívül fontos, ugyanis jövőre leszünk 5 évesek, és szeretnénk ezt megünnepelni. Ennek a fényét is emelni, hogy Európából, nagyjából húsz országban működő élelmiszerbankokból jönnek ide. Erre tervezünk egy olyan rendezvényt is rászervezni, ami kifejezetten magyaroknak, a saját partnereinknek, támogatóinknak szól, így a két eseményt szeretnénk összekötni.