A kulisszák mögött: Baja Ferenc

Megvan már a tónus? – ugratják néha a Tabánban teniszpartnerei Baja Ferencet, aki a sportban sosem viccel. A reggeleket hatkor a pályán kezdi, tenyerest, alapvonali ütéseket gyakorol, keveset játszik, de sokat tréningezik, edzővel. Akik már látták gyakorolni, tudják, óriási a monotóniatűrése. A 61 éves politikus ezt azzal magyarázza: „ha valamit csinálok, az csinálva van”. De nem csak a tenisz, a dohányzás is. „A cigizés arról szól, hogy nikotint vigyünk be a szervezetbe, hát én bevittem. 1994-ig naponta három-négy doboz, szűrő nélküli cigit szívtam. ’94-ben újévkor két fogadalmat tettem: megnyerjük a választást és leszokom a dohányzásról.” Mindkettő sikerült, ekkor kezdett teniszezni. „A mániám lett. Figyelem az izomcsoportok munkáját, jó szellemi karbantartásra, átdolgozza a személyiséget.”

Baja nem csak a teniszben tudatos és szívós. Elkötelezett baloldalinak tartja magát, azt mondja, ez családi örökség. Kecskeméten született, olyan családba, „ahol a szegénység intelligenciával párosult”, édesapja már 12 évesen maga mellé ülteti, hogy együtt nézzék a Szegénylegényeket. A férfi feltaláló, echte jobboldali nagybáttyal, aki rábeszéli az apját, hogy csatlakozzon a rongyosgárdához. Túléli, hazajön, egy ideig Budapesten cukrászatot tanul, aztán favágó lesz, kerületi erdészként jól indul a karrier. Feltalálja a Baja-féle görgős ekét, szabadalmaztatja, de ellentétbe kerül a hivatal vezetőjével, rongyosgárdista múltja miatt megbélyegzik, a találmányt bár bejegyzik, pénzt nem kap érte. Baja édesanyja tanítónő „erős baloldali és modernitás iránti elkötelezettséggel”. A fiú tizenöt éves, amikor apja meghal, ettől kezdve a tanulás mellett dolgozik, hol tejüzemben segít, máskor újságot hord ki.

Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen népművelői oklevelet, filmesztétikából egyetemi doktori címet szerez. Az egyetemi klubélet motorja, a filmklub egyik vezetője, úgy emlékszik vissza, hogy „a változás igénye az egyetemi években a színházban öltött testet, lázadtunk, de ez nem romboló, hanem építő lázadás volt”. Nyíregyházán utóbb a városi tanácsnál a művelődési osztályon kap állást, de hamar Csabai Lászlóné mellé lép tanácselnök-helyettesként. 1988-ban csatlakozik az MSZMP-hez, a kezdetektől a szabolcsi reformkörös csapat tagja. Amikor kellett valaki, aki Budapestre jár közvetíteni az országos vezetés és a helyi reformkörök között, Baja kapott a lehetőségen, networkolt, beépült a rendszerbe.

Az 1990-es vereség után Horn Gyula „csikócsapatába” kerül, szervezésében 1992 áprilisában létrejön a Baloldali Önkormányzati Közösség, ugyanebben az évben alelnökké is választják, ekkor fordul az országos politizálás felé, s a visszaemlékezők szerint ekkor élesedik az MSZP irányáról szóló, népi-urbánus vita, ahonnan a máig tartó Szekeres Imre–Baja-konfliktus is ered. A modernizáció-kapitalizmus versus nép-nemzetiség, antikapitalizmus vita 1992 után durvult el, amikor a választásra készülve már nem volt tovább tartható az MDF-fel és az SZDSZ-szel szemben addig kialakított egyenlő távolságtartás politikája. Baja azt mondja, nem értették őt azok, akik a „népi káder skatulyába” dugták, szerinte pusztán népművelői múltja miatt. Merthogy ő magáról azt vallja: szabadelvű baloldali, aki szerint a baloldal mindig a tömegek oldalán áll, a felemelkedés és a modernizáció pártján.

Beszélgetőtársaink ebből az időszakból már egy tudatos, ambiciózus, karrierépítő Bajára emlékeznek, akiről egybehangzóan állítják: köztudottan nemzetbiztonsági miniszter akart lenni a Horn-kormányban.

– Kamaszosan rajongott ezért, titkok tudója akart lenni. Ám Horn úgy volt vele: olyannak nem szabad adni ezt a posztot, aki akarja. Márpedig Baja feltűnően akarta, de Horn tartott tőle, háttérmachinátornak gondolta. Hamar elterjedt róla, hogy mephistói alkat, állandóan szervezkedik – magyarázza egyik szocialista forrásunk.

Más szerint Bajának az is fájhatott, hogy Horn Szekerest az óriásfrakció vezetésével bízta meg, míg neki semmit nem akart adni. Vissza-visszatérő pletyka, hogy amikor Horn ezt közölte vele, Baja elsírta magát, mire a kormányfő a környezetvédelmi tárcát végül „itt okozza a legkevesebb bajt” logika alapján odaadta neki. Bár a történetet mindenki ismeri, hitelesen senki nem erősíti meg.

Baja határozottan tagadja, hogy ambicionálta volna a nemzetbiztonsági miniszterséget:

– Nem érdekelt, engem ráadásul az egyetemi években megfigyeltek, nem is tudtam volna együtt dolgozni velük.
Elmondása szerint a környezetvédelmi miniszterségre Horn és Vitányi Iván vették rá. Bár ő úgy látja, erős kormányzati pozíciót vitt, büszke arra, hogy létrehozta a környezetvédelmi és a természetvédelmi tanácsot, ebből az időszakból elsőre mégis a Nyírfa-ügy és a zsurki vodkagyár kötődik a nevéhez.

1995-ben ugyanis kiderült, hogy az ukrán–román–magyar hármas határ környékén a szervezett bűnözés miatti adatgyűjtési akció során ellenzéki és kormánypárti politikusokat is megfigyeltek. Így bukkant fel a Zefirusz Kft. is, amelynek Baja 1994 áprilisáig felügyelőbizottsági tagja volt, s amely cég rövid idő alatt, kedvező hitelekkel, állami tulajdonú cég megrendelései révén jelentős ingatlanvagyonhoz jutott. Az ügyben azonban nem indult nyomozás. Jobban megtépázta Baja hírnevét a zsurki vodkagyár története. Miniszterként a Zsurkon palackozó üzemet építeni szándékozó Hunalco Rt.-nek 80 millió forintot ítélt meg, a fejlesztési költségek 16 százalékára pedig vissza nem térítendő támogatást. A cég ebből 55 milliót vett igénybe, ám 1997 áprilisában jelezte: a kötelezettségeket nem tudja teljesíteni, majd kérte a minisztériumot, hogy a támogatás igénybe vett összegét visszafizethesse, s a kamatok alól mentességet kapjon. A minisztérium a részletfizetést engedélyezte, a kamatok elengedését elutasította. A cég ellen 1997-ben kezdett a rendőrség nyomozásba, mivel felmerült a gyanú, hogy kapcsolatban áll a szervezett bűnözéssel, s az is, hogy a cég törvénytelen állami támogatásban részesült. Szóba került Baja esetleges büntetőjogi felelősségre vonása is. Bár a nyomozás megszűnt, Baját sosem ítélték el – az ügy rátapadt. Miközben ő politikailag a túlélésért küzdött, a nagy ellenlábas, Szekeres mértékadó szocialista lett. Amikor az ügy kiderült, ráadásul már Nikolits István volt a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, aki – az elterjedt közvélekedés szerint – Szekeres embere volt.

Baja szerint párton belüli ellenségeskedés miatt húzta ő a rövidebbet.

– A záhonyi térség megfigyelésekor a meg nem erősített információkat nem darálták le, a dossziék pedig csak gyűltek Földi László keze alatt, ő pedig a belső konfliktusok miatt ezekkel visszaélt. Ez volt az egyik első karaktergyilkosság, amit a politikában elkövettek. Akkor még naiv voltam, nem sejtettem, hogyan működik ez. Időben kellett volna rá reagálni. Ugyanakkor rendkívül fontos számomra, hogy a kérlelhetetlen erkölcsiségű Tardos Márton vezette vizsgálóbizottság tisztázott minden gyanú alól – hangsúlyozza.

A választási vereség miatt Szabolcs megyei elnökként folytatja, idejét az MSZP 2000 csoport köti le, jelszava „társadalmi-politikai innováció”, a „párton belüli modernizáció” lesz. Nyomot is hagy, beszélgetőtársaink egyike említi, Baja volt az első, aki a pártban power pointos prezentációt készített. Merthogy úgy hiszi:

– Egy szervezet nem gép, amit csak menedzselni kell, hanem színház, ahol hatni kell, márpedig én jól rendezek.
S valóban, 2000-től kampányigazgató lesz. Ő hozza a 2002-es kampányba Szigetvári Viktort, akivel új szervezetlogisztikai megoldásokat alkalmaznak, és Ron Werbert. Kutya-macska viszony volt az övék, miközben Bajáról rossz nyelvek azt terjesztették a Köztársaság téren, hogy csak olyan cégeket vesz be a kampányba, amelyek visszaosztanak neki. Ő erre azt mondja:

– Sosem költöttem el egy fillért sem, bárki pályázhatott, a források felett tudatosan nem én diszponáltam, a kampány politikai részéért feleltem.

Kezdetben Németh Miklós miniszterelnök-jelöltségét támogatta, de hamar beállt Medgyessy Péter mögé. Csakhogy vele megérkezett a csapatba Dobrev Klára, s maga Gyurcsány Ferenc is. A Medgyessy körüli tanácsadó testületet Gyurcsány vezette, a csapatba tartozott Gál J. Zoltán, Braun Róbert, Levendel Ádám is.

– A kampány során a mai DK-elnök szembesült azzal, hogy engem nem irányíthat – mondja Baja, s innentől datálja a kettejük közötti köztudottan rossz viszonyt. (Portrénkhoz kértük Gyurcsány Ferenc segítségét, de ő nem kívánt nyilatkozni.)

– Bár Medgyessy csapatába beállt, nem lett miniszter, pedig nagyon akarta – folytatja egy beszélgetőtársunk. – Végül a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként kiharcolta, hogy beülhetett kormányülésre. Ez jellemző rá: ha van egy négyzetmétere, eléri, hogy három legyen.

Medgyessy mellett infokommunikációval és civil társadalommal foglalkozik, valamint az uniós csatlakozási kampányt vezeti. 2006-ban viszont Gyurcsány ki akarja tenni a kormányból, ő azonban, elmondása szerint, közli vele: „elfogadhatatlan, hogy ne dolgozhassak itt az MSZP megbízásából, légy szíves, keresd meg a helyem”. Így kerül a Bajnai Gordon vezette fejlesztési tárca mellett létrejövő uniós Fejlesztési Tanácshoz, ahol ugyancsak az informatikai fejlesztésekért felel. Később a Bajnai-kormányban az infokommunikációt felügyelő államtitkár és kormánybiztos.

Kritikusai szerint legyen szó környezetvédelemről, infokommunikációról, kampányszervezésről, az egymástól távol eső területeket egyvalami összeköti: mindegyik hatalmi pozíciót jelent, amelyek révén befolyáshoz juthat. Ellenlábasainak az is feltűnő, régóta milyen bizalmi kapcsolatot ápol Bódi Gáborral, aki 2000-től egészen 2009-ig a Miniszterelnöki Hivatalnál töltött be vezetői pozíciókat, majd 2010-től a Puskás Tivadar Közalapítványt irányította ügyvezetőként. 2014 januárjáig a jelentős kormányzati megbízásokat kapó Strategopolis Kft.-ben volt társtulajdonos, a Századvégnek pedig két alkalommal részvényese, továbbá szakértője. 2014 júniusa óta az infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkár.

– Baja jól használ erőforrásokat, ilyen Bódi Gábor is – mondja egy informátorunk. – Hallani, hogy ő segített a Puskás közalapítványon keresztül pályázati pénzhez jutni, ami nyolc számjegyű összeg is lehet egy-egy pályázatnál, s ez egy kivéreztetett pártnál sokat jelent.

Baja azt mondja, Bódival mindig is szakmai alapon dolgoztak együtt, sem baráti, sem üzleti, sem politikai együttműködésük nem volt soha.

– A vádaskodóknak üzenem: majd negyedszázada vívok a Fidesszel, kicsit régebb óta, mint a legtöbben. Ha valamiben elkötelezett vagyok, az a Fidesz leváltása, ez mindig is így volt.

A 2005 és 2008 közötti időszakot követően 2014 óta újra az MSZP pártalapítványának, a Táncsicsnak a kuratóriumi elnöke. Meglepő, hogy bár az elnök nagy hangsúlyt fektet a modern technikákra, a Táncsicsnak cikkünk megírásakor nincs Facebook-oldala, honlapján a legfrissebb hír arról szól, hogy „Gyurcsány Ferenc a mai napon lemondott a Táncsics Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről” – ami 2011-ben történt. Az alapítvány Baja elmondása szerint évi 240 millióból működik.

– Hova megy a pénz? Milyen műhelymunkára, rendezvényekre? Egy-egy Táncsics-konferencián az irrelevanciamérő is kileng, annyira nem kíváncsi rá senki – kritizálják többen az alapítvány munkáját.

Az elnök szerint a forrásokat főként rendezvényekre, nemzetközi kapcsolatokra, együttműködési megállapodásokra költik, és igyekeznek felkészülni a 2018-as „társadalmi alternatíva állítására”, ezért a „csöndes üzemmód”.

Baját máshogy látják a párt veteránjai s érthetően másképp a fiatalok. Előbbiek egyike szerint „a jelenlegi garnitúrában dörzsölt, okos figura, aki sose volt bátor, sose tört be ajtókat, de minden betört ajtón az elsők között ment be”. Más tovább színezi a képet: „nagyon szívós, ha az ajtót nem lehet most betörni, leül a küszöbre, nem megy el, és másokat sem enged oda”.

A párt egyik fiatalabb vezetője azt kérdezi:
– Bajára jellemző volt Tóbi tavalyi kongresszusi beszéde, emlékszel rá? Hát ez az, én sem. Tóbi megszólalásaiban egyértelműen felfedezhetők a paneljei: „valódi Magyarország”, „társadalmi kormányzás”, „hálózatosodás”. Biztosan nem akar szándékosan ártani az MSZP-nek, hiszen reformkörösként ez a gyereke, családja. Viszont már csak arra jó, hogy a meglévő tábort egyben tartsa, eljárt a kor felette. Mégis beleszól a kommunikációs menetrendbe, a témákba.

Régi ismerője szerint egyfajta pótapja Tóbiásnak, akit apai nagyanyja nevelt.

– Az előszobájára is vigyáz, nem enged mást a közelébe. Ezért viszont eljutott odáig, hogy most már minden csoportnál ő a bűnbak.

Első ránézésre furcsa lehet, hogy Baja, aki támogatta Mesterházy Attilát, hamar Tóbiás mellé állt. Ő ezt így magyarázza:

– Tóbiást nem én hoztam az MSZP-be, de mindig segítettem. Láttam törekvéseit és küzdelmeit. 2014-ben azonban Tóbi közel járt ahhoz, hogy abbahagyja. Én – gondolom, másokkal együtt – rábeszéltem, hogy maradjon, mert valakinek vállalnia kellett a pártelnökséget, és őt elszánt baloldali embernek ismertem meg az idők folyamán. Ezek a kritikák alattomosak, mert így akarják gyengíteni, csakhogy ezzel valójában a szervezetnek ártanak. Tóbiás sokkal szuverénebb, mint ahogy sokan láttatni akarják. Persze nekem az MSZP alapítójaként erős a befolyásom, de ez a lehetőség a többieknek is adott, csakhogy ők nem a pártot akarják befolyásolni, hanem a személyes kapcsolatrendszerüket mozgatni. Az MSZP-ben vannak testületek, ahol nyilvánosan lehet formálni a politikát, én bírálom a politikacsinálás fülbesúgós módszerét.

Egyelőre megjósolhatatlan, ki nyeri az elnökválasztást, s milyen összetételű elnökséggel, milyen választmányi vezetéssel kell együtt dolgoznia a vezérnek. Baja nem rejti véka alá: Botka Lászlót és Tóbiást támogatja.

– Számomra ők jelentik a jövőt, míg Molnár Gyula és Hiller István a múltat idézik.