„A kormány erőből át tudja majd alakítani az MTA-t, de ettől nem lesz igaza”
Álljunk ki a tudásért! címmel tartották péntek délután a Széchenyi téren a Magyar Tudományos Akadémia székháza előtt a Momentum Mozgalom tüntetését. A rendezvényen pár száz résztvevő a magyar tudományos szabadság védelmében demonstrált, és tiltakozott az MTA költségvetésének átcsoportosítása és autonómiájának megszüntetése ellen.
A demonstráció házigazdája Cseh Katalin, a Momentum elnökségi tagja volt. Beszédét azzal kezdte, hogy a
katasztrófafilmek is mindig azzal indulnak, hogy a kutatók mondanak valamit, amire a kormányok nem hallgatnak.
Hangsúlyozta, hogy a tudomány függetlensége azért is fontos, mert ha hagyjuk a tudományt működni, akkor csodákat tesz. A mai rendezvényt azért szervezték, mert a szervezők kötelességüknek érzik kiállni azért, ami fontos.
Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament stratégiai koordinátora, a diák- és kormányellenes tüntetések egyik szervezője volt az első felszólaló. Véleménye szerint Orbán Viktort a magyar tudomány eltörlése sem érdekli, a miniszterelnök bármit megtesz azért, hogy a hatalmát fenntartsa. Kijelentette, hogy a kormány nem méltó Széchenyi István emlékéhez és hagyatékához. Úgy véli, Orbán Viktor elárulta ezt az országot, egymillió fiatal kivándorolt életét. Beszédét azzal zárta, hogy
azért kell tenni a saját hazánkért, hogy ne kelljen innen elhúzni a francba.
Fotó: Bíró Veronika
Cseh Katalin a követező felszólaló előtt megemlítette, hogy Palkovics László miniszter azzal indokolta az MTA büdzséjének államosítását, hogy legyen egy olyan tudományos alapokon nyugvó szakmai grémium, ami eldönti, milyen modern kihívásokkal kell felvennie a versenyt a magyar tudománynak.
– Palkovics László egy kicsit el van tévedve, ugyanis van egy ilyen testület. Úgy hívják, hogy Magyar Tudományos Akadémia, erre hozták létre
– szögezte le.
A következő felszólaló Szűcs Zoltán Gábor, az MTA TK Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa elmondta, azért döntött úgy, hogy a mai demonstráción ő is felszólal, mert most az anyaintézetét érte támadás, és nem háríthatja az ember a felelősséget másra, hogy kiálljon a saját igazáért. Mélységesen felháborította a Figyelő listája, amiben több kollégáját listázták.
Véleménye szerint különösen fontos most kimondani, hogy az erősebbnek nincs mindig igaza. Megemlítette, hogy ezt az akadémiai kutatóhálózatot a kormány már radikálisan átszervezte, ennek alapján nem tűnik indokoltnak egy újabb.
– Nincsenek illúzióink, a kormány erőből át tudja majd alakítani az MTA-t. Csakhogy attól, hogy erőből megtehetnek valamit, nem lesz igazuk. Sőt, amíg semmi érdemlegeset nem mondanak, addig ki sem derülhet, hogy lehet-e igazuk. Ezért amit ilyen körülmények között tesznek, az puszta erőszak
– mondta.
Az utolsó felszólalóként Berg Dániel, a Momentum elnökségi tagja kiállásra buzdított, mivel szerinte dominóként dőlnek el a demokrácia alappillérei. Nem elég, hogy van ellenzék, ellenállni is kell, a kritikus gondolkodás nem listázandó bűn, hanem érték és érdem, mondta. Kijelentette, hogy nem várhatunk külső megmentőkre, a saját közösségen, baráti közösségen belül kell változást elérni.
– Menjetek el az Operába, és nézzétek meg a Billy Elliotot. Vagy, gyertek el tüntetésekre – javasolta.
A rendezvény nem sokkal hat óra után véget is ér.
A tüntetésen részt vett Szarka László történész, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. A 168 Óra érdeklődésére elmondta, hogy szerinte a CEU-minta érvényesül az MTA-val kapcsolatban. Kész helyzet elé állították az akadémia választott testületeit.
– Az MTA Széchenyi örökségeként mindig élvezett egyfajta különállást. Amikor nem így volt, akkor rettenetes idők jártak. Az ellen nincs kifogás, hogy egyre inkább projektekre épüljenek az intézetek, hiszen ma is ez a helyzet. Az a kérdés, hogy ezeket a projekteket kívülről vagy belülről határozzák meg. Hosszú, alapos egyeztetés során kellene kialakulnia az új működési formának. Most elsősorban az intézetek autonómiájáról van szó, de a kutatói bérek is veszélybe kerülhetnek – nyilatkozta.
Csörsz Rumen István, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa egy Lendület-kutatócsoport vezetője, ő is aláírta a két napja kiadott közleményt. Érdeklődésünkre elmondta, hogy kollégáival jó jelnek vélték a 2009-ben elindított Lendület programot, úgy érezték, szükség van a munkájukra. Szerinte nagyon szigorúan kellene különválasztani a politikai és tudományos erőt. A legfontosabbnak azt tartja, hogy ne kapkodva döntsenek a kutatóhálózat átszervezéséről.
Az ő általa vezetett Lendület-kutatócsoport egy elhanyagolt történelmi korszakot, a felvilágosodás korát kutatja. Úgy látja, hogy rang lett a Lendületben való részvétel, amiben az számít, hogy mit ad tovább a kutatás, ezzel a szakmát vihetik előre. Továbbra is bizakodnak kutatótársaival.
Úgy véli, az aláírt körlevél is azt mutatja, hogy készek a kompromisszumra, szeretnék nyugodtan folytatni a kutatásokat és értékeket létrehozni.
