A kisemberek is kimenekítik megtakarításaikat Magyarországról
Szerdán jelentette be a kormány: magyar tulajdonosok svájci számláit derítené fel, hogy kiszűrje az adóelkerülőket. Szakemberek szerint a kinti számlák felderítésében nyilvánvalóan nem lesz partner Svájc. Ugyanakkor a közgazdász hangsúlyozza: ha felmerül a bűncselekmény gyanúja, jogos elvárás a bankszámlák felfedése. Igaz, a szenzitív adatok felfedése minden ilyen esetben a hatósági eljárás része.
Ismét működésbe lépett a nemzeti együttműködési rendszer agytrösztje. Ezúttal azt találta ki az unortodox gazdaságpolitika kormánya: tárgyalásokat kezdeményezne Svájccal, hogy közös erővel felfedjék a kinti magyar tulajdonú bankszámlákat. A kormány nem elégszik meg a listával: mindent tudni akar a számlatulajdonosokról és az illegális számlákra 35 százalékos adót vetne ki – visszamenőleg, ahogy a NER korszakban szokás.
Azzal érvelt Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár, hogy mindeddig megvolt a lehetőség az adóoptimalizálási céllal kivitt pénzek következmények nélküli hazahozatalára, de a vártnál jóval kevesebben éltek a lehetőséggel.
A portfolio.hu számításai szerint még néhány százmillió forint lehet Svájcban, illegális, vagyis offshore számlákon. A nagy többség ugyanis nem ezért választja a külföldi bankokat. Míg adóelkerülés céljából főként cégtulajdonosok visznek ki bankbetéteket, a külföldi magánszámlák tulajdonosainak többsége egyszerűen félelemből „költözteti”a pénzét. Úgy érzik: a jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági környezetben bármi megtörténhet.
Internetes fórumokon jól látszik: sokakat foglalkoztat a megtakarítások „kimenekítésének” a gondolata.
Abszurdnak tartja a szakember már az elképzelést is, hogy Svájc ilyesmiben közreműködjön. Halkan jegyezzük meg, nem is lenne sok esély a sikerre: az illegális számlák tulajdonosai valószínűleg már a hír hallatán továbbálltak, más országban nyitottak új számlát.
– Más kérdés, hogy ha felmerül a bűncselekmény gyanúja, lehetővé kell tenni az adott számla adataihoz a hozzáférést. De kizárólag ebben az esetben lehet erre bármiféle jogalap – hangsúlyozza Ádám Zoltán.
