A kisboltokon csattan az ostor
A kis üzleteket érinti legérzékenyebben, hogy megszűnik az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj nulla százalékos sávja. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint jó lenne, ha a kormány az adókat úgy alakítaná, hogy azok ne ütközzenek az uniós jogrenddel, mert a vége az, hogy a kisebb vállalkozásokra is jelentős terhet rónak.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a 168 Óra Online-nak elmondta: az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás értelmében a jövőben az árbevétel 0,1 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük a nettó 500 millió forintos árbevételt el nem érő, a törvény hatálya alá tartozó üzleteknek is. A felügyeleti díjat a megelőző év árbevétele alapján kell kiszámítani. A kiskereskedelmi vállalkozások élhetnek a húszezer forintos átalányfizetés lehetőségével. 20 millió forintos éves árbevétel az a határ, ami alatt jobban megéri 1 ezreléket fizetni, afelett érdemes a 20 ezer forintos átalányt választani.
„A kereskedő nem az árbevételből, hanem az árrésből gazdálkodik, ebből kell fedezi a különböző költségeket, így ezt a felügyeleti díjat is. Ha egy átlagos, 20 százalékos árréssel dolgozó vállalkozást nézünk, az kénytelen lesz ennek az összegnek 0,5 százalékát élelmiszer-felügyeleti díj címén befizetni a költségvetésbe. A kis üzleteknél minden fillér számít, ráadásul még jelenteni is kell, adminisztrálni, ez újabb terhet jelent” – mondja az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Az Európai Unió szabályai sávos adóztatást nem engednek, ennek a következménye, hogy ez a nulla százalékos sáv is megszűnt. Az EU álláspontja, hogy a progresszív adókulcsok szelektív előnyt biztosíthatnak azoknak a vállalatoknak, amelyek árbevétele alacsony, és ez tiltott állami támogatásnak minősülhet.
Vámos György emlékeztet: hasonló folyamat játszódott le a reklámadó esetében is. A magyar kormány ott is megállapított egy 500 millió forintos bevételig érvényes nulla százalékos kulcsot, ám az Európai Bizottság vizsgálatot indított, és a kormány beadta a derekát Brüsszelnek. Számos olyan vállalkozás, amelynek a reklámadóalapja 100 és 400 millió közé esett, addig 0% adót fizetett, most viszont 5,3%-ot.
A főtitkár szerint ezeknek az ügyeknek az a tanulsága, hogy ha a kormányt progresszív adókulcs alkalmazása miatt Brüsszelben elmarasztalják, akkor az eredetileg tervezett adóalanyokon túl mások is – általában a kisvállalkozások – fizetnek. „Célszerű lenne a kormány részéről az adókat úgy alakítani, hogy azok ne ütközzenek az uniós jogrenddel, mert különben a kisebb vállalkozásokra is jelentős terhet rónak” – tette hozzá.
