A jog fogságában
Több mint két hete éhségsztrájkol egy magyar apa lányáért és unokájáért Budapesten, a francia nagykövetség előtt. Nyíri Iván végső elkeseredésében döntött így: lánya, Patrícia, és a kisfia – az erőszakos volt férj és egy korruptnak tűnő bírósági eljárás miatt – Bora Bora szigetén élnek negyedik éve. Az anya nem tudja hazahozni a fiát. Nyíri azt mondja: addig marad étlen, amíg bírja. Vagy amíg Franciaország nem tesz érdemi lépéseket, hogy a területéhez tartozó szigeten rekedt lánya és unokája hazatérhessen.
New Yorkban, egy francia banknál dolgozott 2007-ben Nyíri-Kovács Patrícia. Munkahelyi összejövetelen ismerkedett meg Soo Il Leevel, a koreai származású francia bankárral. Elvarázsolta az okos, jóképű, talpraesett férfi – kölcsönösnek tűnt a szerelem. A házasság sem késett.
Ám hamar jöttek a bajok: Lee elszigetelte Patríciát a családjától, barátaitól. Minden lépését ellenőrizte. A lelki zsarolás átcsúszott testi erőszakba is. Hat hónapos terhesen fojtogatta először a feleségét. Úgy rángatta egyszer, hogy a nő csuklója kifordult.
Miután megszületett Noah, a kisfiuk, az apa többször a gyermek előtt bántalmazta feleségét. Japánban éltek ekkor, és Patrícia hiába hívta ki a rendőrséget, férje, Soo Il Lee – aki folyékonyan beszéli a nyelvet – meggyőzte az egyenruhásokat: felesége bolond, rémeket lát.
Patrícia végül eldöntötte: válni akar. Hazatért Budapestre kisfiával, munkába állt. De a férfi nem hagyta annyiban. Megjelent nála, könyörgött, fogadkozott, hogy megváltozik. „Nem akarhatod, hogy Noah elvált szülők gyereke legyen” – dobta be a bántalmazók legerősebb érvét.
Megállapodtak: Francia Polinéziába, Bora Borára, nászútjuk helyszínére utaznak, és próbálják rendbe tenni a házasságukat. Kezdetben úgy festett: jobbra fordul minden. Lee kedves volt, és segítőkész. Nagy változás egy olyan embertől, aki hagyta, hogy felesége terhesen is gyalog cipekedjen naponta a bevásárlás után.
De nem tartottak sokáig a mézeshetek. Újra nyílt a férfi pokla. Patrícia menekült volna, ám férje elvette az útlevelét és minden ingóságát, vagyonát. Ügyvédjével már hónapokkal korábban megtervezték a jogi csapdát. Hamis dokumentumok alapján, felesége tudta és beleegyezése nélkül intézett letelepedési igazolást. Anya és gyereke nem hagyhatta el a szigetet.
Patrícia édesapja, aki a hőségben is éhségsztrájkol a budapesti francia nagykövetség előtt, azt mondja: a polinéz szigetvilágban mindent átsző a korrupció. Ha helyi lakosként kezelik őket, s ott dönt a bíróság a válásról és a gyermekelhelyezésről, minden a férj akarata szerint történhet.
– Ügyvédek, pszichiáterek, pszichológusok, kormányzati tisztviselők, szakértők és családjogi bírák is rendszerszerűen együtt dolgoznak válóperes és gyermekelhelyezési ügyekben. Mindezt a francia gyermekjogi biztos, Dominique Versini az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának készített tanulmányában már hat évvel ezelőtt föltárta – teszi hozzá Nyíri Iván.
A lánya ügyében kirendelt családjogi pszichológus Soo Il Lee ügyvédjeinek az ügyfele, és kurátor abban az alapítványban, amelyet amúgy éppen a férj ügyvédei kezelnek. De sokatmondó az is: amikor Nyíri Iván egy alkalommal Tahitire utazott lányával új ügyvédet keresni – mivel az előző a bíróság előtt kijátszotta ügyfelét –, a repülőn ült a bíró maga is. Mire leszálltak, a Bora Bora-i rendőrségtől telefonon hívták Patríciát: a bíró – aki két nappal korábban ítélkezett az ügyben – érdeklődött, Patrícia miért hagyta el a szigetet. Pedig ekkorra a nő már szabadon utazhatott, visszakapta az útlevelét. A gyereke azonban nem; édesanyja nélküle viszont nem jön haza.
Nyíri Iván úgy véli: a korrupció és az ehhez hasonló összefonódások ismertek a szigeten, de mindenkinek érdeke, hogy ez így maradjon. Az amúgy nagyon szegény szigeteken csak az tud érvényesülni, aki „beáll a sorba”.
Lee beadta a válókeresetet – épp fél évvel érkezésük után, amikortól a törvény szerint állandó lakosnak számítanak. Az eljárás közepén kiderült az is: bizonyítottan hamisak a férfi által bemutatott letelepedési igazolások, a hatóságok vissza is vonták azokat. Az eljárás mégis folytatódott. A bírósági döntés alapján a most hatéves kisfiú, Noah egy hetet apjánál, egy hetet anyjánál tölt. De nem akar az apjával lenni. Gyakran sír, ha jön érte, és a teljes nevén szólítja apa helyett. Lee szomszédai egyszer videóra vették, amint az akkor háromesztendős kisfiú betegen, 39 fokos lázzal botladozik a kertben, hangosan az anyját hívja, ám az apja egyáltalán nem törődik vele.
– Agyrém az is, hogy Lee rendőrségi panaszt tett a lányomra, mert magyarul beszél a gyerekhez. És senki sem mondja ott: azért álljon már meg a menet! Kiderült: az apa – Patrícia tudtán kívül – pszichoterápiára hordta az unokámat, hogy „újraírják” Noah emlékeit a bántalmazásokról és az identitásáról is. A mi családunkban nagyon fontos a magyarság. Noah hatévesen, fogságban is ismeri a Himnuszt, a Szózatot és a Kossuth-nótát. Ha nem lennénk mi, a feleségem, a másik lányom, akik erőt adunk nekik, már nem élne Patrícia – sóhajt Nyíri Iván.
Mindehhez tudni kell azt is: Bora Bora luxusszállodás turistaparadicsoma valójában a szigettől három kilométerre húzódik. Ugyanakkor maga Bora Bora szigete súlyos egészségügyi kockázattal fenyeget. A szúnyogok mindent ellepnek. Olyan betegségeket terjesztenek, mint a sikungunya, Dengue- és a zikaláz. Gyógyszer nincs ezekre a betegségekre, csak tüneti kezelés lehetséges. Esős évszakban a hegyről patkányok tetemeit hordja le a folyammá duzzadó ár. Ugyancsak súlyos betegséget, leptospirózist terjesztenek a dögök. A szigeten kórház és gyerekorvos sincs.
Patríciának a helyiek mindennapjai jutnak ott. Külföldiként nem kap állást a szakmájában, maradnak azok a munkák – pincér, gyöngyboltban eladó, szállodában gyermekfelügyelő és angoltanár –, amelyeknek a bevételéből épp csak a lakbérre futja. A napi megélhetésben szülei segítik. Ők csak úgy találkozhatnak a lányukkal és az unokájukkal, ha odautaznak.
– Amikor csak van pénz és lehetőség, repülőre ülünk – mondja Nyíri Iván, aki egyébként Magyarországon is feljelentést tett lánya nevében.
– Azt mondta Lee egyszer a lányomnak vita közben: azért vettelek el, mert te vagy a legszebb és legokosabb lány, akivel valaha is találkoztam. De ha elhagysz, megöllek.
A magyarországi kétéves nyomozás vádemeléssel zárult Soo Il Lee ellen. Négy bűncselekményt és egy vétséget állapítottak meg az erőszakos, emberrabló férj ellen. Viszont a Kúria lesöpörte az ügyet, ezzel végleg elvágva a magyarországi polgári eljárás lehetőségét. Az indoklásban az szerepelt: jogszerűen jártak el a polinéz hatóságok. Azok a hatóságok, amelyek bizonyítottan hamis dokumentumokra és a gyanú szerint korrupt, megvehető szakértőkre építették az ítéletet – és az egész jogi eljárást.
Nyíri Iván a 168 Órának arról is beszélt: akciója figyelemfelhívás. A bántalmazott nőkért és a kivándorló fiatalokért is sztrájkol. Akik jó eséllyel már kint házasodnak, és hasonló magánéleti tragédia esetén a magyar jogrendszer ugyancsak tehetetlen az ügyükben.
Mindenesetre Szijjártó Péter külügyminiszter most felkarolta Patrícia ügyét: sajtótájékoztatón jelentette be, hogy beszélt a francia külügyi vezetőkkel a mielőbbi megoldás érdekében. Azt is mondta a magyar miniszter: „Jogilag valóban bonyolult az ügy, emberileg viszont tarthatatlan.”