A Jobbiktól Orbánig mindenki csak azt akarja

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kormány a Szent Korona-tant is be akarja emelni az új alkotmányba. Mindezt Boross Péter is megerősítette, aki tagja ennek az alkotmányozó testületnek - számolt be az

Esti Hírlap portálja.

Boross Péter szerint az ország vezetőinek mindenképpen a Szent Korona előtt kellene esküt tenniük, és szeretné, ha ez belekerülne az alkotmányba - a volt miniszterelnök ezt maga mondta az

ATV-ben. Emellett az alkotmány túl részletes, a sorrendisége és ünnepélyessége nem megfelelő, ezért van szükség a módosításra – véli Boross Péter.

A volt miniszterelnök szerint újra kell gondolni az egész történelmet, főleg a közjogot, és be kell építeni a mai életbe, ezért van szükség új alkotmányra. Hozzátette: fontos lenne, hogy a világon egyedülálló magyar korona előtt tegyék le az ország vezetői az esküt. Boross Péter szerint a hagyományokat, ceremóniákat át kell örökíteni. Úgy véli: a korona szinte személy és személyiségi jogai vannak.

Technokrata szabályhalmaz helyett

Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly ősszel nyilatkozott arról, hogy a mostani alaptörvény csak egy „technokrata szabályhalmaz", amely nem ad igazi útmutatást, összefogást a nemzetnek. Szerinte valamilyen értékeket rögzítő tételsornak kellene bevezetnie az alkotmányt, amely nem megosztja, hanem egyesíti az országot.

Boross Péter elmondta, hogy jó gondolat lenne, ha olyan alkotmány születne, amely az elmúlt 1000 évet felöleli és hitet tesz a folytonosság mellett. Ennek vitathatatlanul része a Szent Korona is. A volt miniszterelnök hangsúlyozta azt is, hogy fontos lenne többet tudni a történelemről, a közjogi hagyományokról, arról, hogy milyen fontos szerepe volt a Szent Koronának Magyarország megmaradásában, ugyanakkor kiemelte, hogy ezzel vigyázni kell, nehogy nevetségessé, avíttá váljon az alkotmány.

A Jobbik is egyetért Borossal és Orbánnal

A Szent Korona-tanra épülő alkotmánnyal váltaná fel a mostanit a Jobbik - írta a

Hírszerző. A párt szinte szórul-szóra megismételte Orbán Viktor híres "technokrata szabályhalmazos" mondatait: a mostani alkotmány nem tekinthető alkotmánynak, csupán egy toldozott-foldozott alaptörvénynek, melynek preambulumában is szerepel, hogy ideiglenes. A Szent Korona-tan, és a korona jogi szerepe újra és újra előkerülő kérdése a mai magyar közéletnek, de többnyire csak torzítva, misztikus ködbe burkolva és félreértelmezve sikerül róla beszélni.

"A Szent Korona megtestesíti az ország régi szabadságait, joggá nemesedett szokásait, és az ország sarkalatos törvényeit, amelyeket összefoglaló néven Magyarország történeti alkotmányának nevezünk. A legfontosabb magyar alkotmányos alapelvek, amelyek államformától függetlenül kell, hogy érvényesüljenek: törvénysértésre jogot nem lehet alapítani, a nemzet minden hatalom forrása, a végrehajtó és törvényhozó hatalmat meg kell osztani, minden etnikai, vallási és nyelvi kirekesztés, különbségtevés elfogadhatatlan, erőszakos társadalmi átrendezések helyett jogkiterjesztés" - indokolja a Jobbik programja, hogy miért szükséges a Szent Korona-tanra alapozni a régi-új alkotmányt.

"Az ország súlyos állapotban van. A válságból a kivezető utat a történelmi alkotmány jogfolytonosságának visszaállítása adja a Szent Korona-tan alapján" - ezzel a két mondattal foglalta össze Papp Lajos orvosprofesszor tizennégy konzervatív értékrendet képviselő ismert értelmiségi találkozójának tanulságát. Információnk szerint a résztvevők, köztük Makovecz Imre és Melocco Miklós, a jövőben szervezettebb keretek között kívánják folytatni az elmélkedést - számolt be még egy 2005-ös eseményről a

Népszabadság. Az ötlet tehát nem újkeletű: a Szent Korona, a Szent Korona-tan, a "szentkoronás" alkotmány régóta gyarapítják azoknak a történelmi-politikai problémáknak a listáját, amiket se kiköpnie, se lenyelnie nem sikerül a rendszerváltás utáni magyar közéletnek. A különféle radikális jobboldali-nemzeti szervezeteknek alapkövetelése a "szentkoronás" alkotmány visszaállítása. A jobboldali parlamenti pártok is mind előhozakodtak már a Szent Korona-tanra épülő alkotmánymódosítással. Először a 94-es választások előtt az MDF és a Kisgazdák kezdeményeztek ilyen célú alkotmánymódosítást.

Kormányzása idején a Fidesz is a Szent Korona-tanra alapuló alkotmány bevezetését tervezte. Az akkori huzavona nyomán született meg a 2000/I.-es Szent Korona-törvény, és az az alkotmánybírósági határozat, mely kimondta, hogy a koronának nincs közjogi funkciója. A korona-revival része volt a mai napig kritizált korona-áthelyezés és -úsztatás is. A Medgyessy-érában ismét felmerült a korona áthelyezése, 2007-ben Gyurcsány Ferenc pedig személyesen Angela Merkel német kancellárnak panaszolta el a korona parlamenti jelenlétével kapcsolatos problémáit.

Kolláth: nem lehet a korona a jogfolytonosság alapja

Kolláth György alkotmányjogász szerint alapvetően avítt, feudális ízű, a jogegyenlőséget tagadó eszméről van szó. Az ideológia ugyanis a Habsburgok hatalmi érdekeit szolgálta, akik úgy alakították azt, hogy regnálásukat támogassa - közölte az alkotmányjogász ugyancsak az

ATV-ben.

A jogász szerint 1919-ig tartott az 1000 éves államiságunk, azonban folytonos alkotmányosságról nem beszélhetünk 1919-ig sem. Nem lehet tehát mondani, hogy a korona lenne a jogfolytonosság alapja. Kolláth szerint továbbá nem lehet rákényszeríteni senkire sem olyan eszméket, amelyeket nem tud elfogadni.

Az új Alkotmány elkészítését fontosnak tartja a jogász, azonban alapvetően a „míves, aprólékos” munkára és a jelenlegi megoldások szebb megfogalmazására tenné a hangsúlyt, nem pedig arra, hogy avítt eszmék mentén írják újra. Az alkotmány nagy mélységben történő átírása esetén szükségesnek tartaná a népszavazást is.

Az Alkotmánybíróság szerepét is erősítené az alkotmányjogász, mégpedig azzal, hogy annak eddigi gyakorlatát beemelné az Alkotmány szövegébe.