A játszma csak most kezdődik

Az RTL masszív hirdetői háttérrel rendelkező, önálló, sikeres cég, sem politikailag, sem gazdaságilag nem függ senkitől, vezetőire nem lehet „rátelefonálni”. Interjúnk alanya szerint ez az oka annak, hogy a kormány erőfitogtató támadást indított a reklámadóval és a NAV-vizsgálattal a kereskedelmi csatorna ellen, sőt még a reklámtörvényt is módosította, hogy mindenképp fizetniük kelljen. A cég közép- és kelet-európai régióért felelős magyar származású alelnökét LAMPÉ ÁGNES kérdezte.

2014. július 3., 08:55

- Van haditervük?

– Talán ez túl erős szó, de a jelenlegi helyzet valóban nagyon súlyos konfliktust jelent. Mi viszont képesek vagyunk arra, hogy kezeljük és megvédjük magunkat. Minden jogi eszközt igénybe fogunk venni, hogy enyhítsük a médiaadóról szóló törvény hatásait. Azaz megvizsgálunk minden lehetséges jogi lépést. Nem vagyok jogász, de személy szerint azt gondolom, hogy nagyon erős érveink vannak.

– És addig? Egy ilyen per évekig húzódhat.

– A jogszabályoknak mindig megfelelünk. Nem teszünk semmi törvénybe ütközőt.

– Ön szerint mi a háború valódi oka?

– Nagyon egyszerű: az RTL független. Nem támaszkodunk senkire és nem függünk senkitől. Sem politikailag, sem gazdaságilag. Nem lehet ránk telefonálni, hogy ez vagy az a történet nem mehet adásba.

– Pár éve még nagy volt a barátság a kormány és önök között, hiszen a 2010-es magyar médiatörvény egy sor kedvezményt biztosított az RTL Klubnak és a TV2-nek: új reklámozási lehetőségeket kaptak, új csatornákat indíthattak. Aztán a kormány 2012-ben belengette a meteorológiai adót, tesztelve, hogyan reagál a piac az extrasarcra. Egy éve, a választás előtt szóba került a reklámadó, ám az az ötlet is gyorsan elhalt. A két nagy kereskedelmi csatorna pedig az országgyűlési kampány alatt még a híradókban is kesztyűs kézzel bánt a politikai hírekkel. Hiába. Az áprilisi választás után a parlament mégiscsak elfogadta a reklámadóról szóló törvényt.

– Nekünk eszünk ágában sincs beavatkozni a politikába, luxemburgi és németországi tulajdonosaink ebben nem érdekeltek. A mostani történet is a médiademokráciáról és nem az RTL-ről szól. Sajnos sok politikus nem érti a média működését. A magyar hatalom ráadásul azt hiszi, még 2014-ben, az internet korában is kontrollálható a sajtó. Ami súlyos tévedés.

– Magyarországon nem az. Egyetlen példa: a leghallgatottabb magyar kereskedelmi rádió, a Slágerből lett Neo FM alól a kormány 2010 után egyetlen mozdulattal húzta ki a hirdetőket, a csatorna hónapok alatt csődöt jelentett. A tulajdonos nemzetközi bírósághoz fordult, de ez mit sem változtat azon, hogy nem szól a Neo, és a reklámpénz döntő része ma már a Fidesz-közeli konkurenshez, a Class FM-hez folyik be. Hasonló folyamat zajlik most a tévés piacon is.

– Elhiszem, hogy látni analógiát, és lehet, hogy ezt szeretnék elérni a reklámadóval, de a tévé nagyon más, mint a rádió. Sokkal erősebb, sokkal több embert ér el.

– Ettől még igaz, hogy Magyarországon a politika kontrollálja a médiát és szinte a teljes hirdetési piacot.

– Ha az emberek elégedetlenek, ha nincs elég pénzük, ha nincs mit enni adni a gyereknek, ám a média mégis azt szajkózza, hogy a kormány tökéletesen kézben tart mindent, nos, ez a modell biztosan nem működik. A mi híradónk nézettségben messze megelőzi a közszolgálatit, ugyanis a néző nem hazug hírekre kíváncsi. Senki sem szereti, ha manipulálják, ha átverik. A modern média világában már semmit nem lehet elhallgatni. Már nem működik az, hogy amiről a sajtó nem számol be, az nem létezik. Erre egy volt kommunista országban különösen érzékenyek az emberek, sokan emlékeznek még a régi rendszerre.

– Ettől még a reklámadó az önök számítása szerint évi bő négymilliárd forintot visz majd el az RTL-től, miközben visszaeshet a hirdetési bevételük is. A folyamatos nyereséghez szokott német és luxemburgi tulajdonosuk meddig finanszírozza majd a veszteséget?

– Ez a jövő kérdése. Azt viszont hadd jegyezzem meg, hogy a reklámadóból várható bevétel az állam számára csekély tétel, vagyis ez az egész ügy nem csupán gazdasági kérdés. Közben azt is hangoztatják, hiba volt, hogy annak idején külföldi kézbe adták a média egy részét. Na de én is magyar vagyok, és Kolosi Péter programigazgató is az. Sőt Dirk Gerkens vezérigazgató immár tizenhét éve él Magyarországon, itt fizet adót. Magyar cég ez, nem német.

– A haszon külföldre megy. Ráadásul bár az államnak tényleg nem tétel az a négymilliárd forint, az RTL Klubot néhány év alatt padlóra teheti.

– Senkinek se legyen kétsége: nem hátrálunk meg.

(A teljes interjú a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható.)