A HÖOK felállt a tárgyalóasztaltól

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) február 16-i soproni közgyűlésén határoz majd a felsőoktatási kerekasztalon való további részvételről, addig a munkacsoportok ülésein nem vesznek részt – közölte a szervezet kedden.

2013. február 14., 08:21

A HÖOK elnökségi ülése után kiadott közleményben hangsúlyozták: megdöbbenéssel fogadták, hogy a kormány és a kormánypárti többség a felsőoktatási kerekasztal napirendjén szereplő ügyekben az alaptörvény módosítására készül. A miniszter nyilatkozatával ellentétben erről a lépésről az elmúlt hetek során semmiféle tájékoztatást nem kaptak – tették hozzá. Ellenkezőleg, bár a felek eltérő véleménye a kezdetektől ismert volt, a HÖOK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által megkötött részmegállapodás épp annak érdekében hívta életre a kerekasztalt, hogy a mégoly távoli álláspontok közeledhessenek egymáshoz – rögzítették.

A HÖOK elnöksége úgy látja, hogy sem a kerekasztal, sem a szakmai előkészítést végző munkacsoportok munkája nem vehető komolyan akkor, ha a folyamatban lévő egyeztetések alatt megváltozik az azokkal kapcsolatos jogszabályi környezet. Hatványozottan igaz ez azokra a kérdésekre, amelyek jelenleg élesen megosztják a közvéleményt, és amelyeknek érdemi megoldására épp a kerekasztal adhatna lehetőséget – fűzték hozzá.

A HÖOK a további részvételről, illetve annak feltételeiről február 16-i soproni közgyűlésén határoz majd, tudósít a távirati iroda.

A kommünikében kitértek arra is, hogy közösen vállalt céljaik szellemében támogatják a hallgatók önszerveződő megmozdulásait, amennyiben azok pártpolitikától mentesen, a hatályos jogszabályi keretek között zajlanak, és nem zavarják meg az intézményekben folyó oktatást és munkát. Arra kérik a szabad véleménynyilvánítás jogával élőket, hogy legyenek tekintettel azon hallgatótársaikra is, akik a fórumokhoz, demonstrációkhoz nem kívánnak csatlakozni, az ő előadásokon és gyakorlatokon való részvételüket ne korlátozzák.

A Fidesz–KDNP az Országgyűlésnek pénteken benyújtott alaptörvény-módosításában tett javaslatot arra, hogy az alkotmány rögzítse a hallgatói szerződés lehetőségét. Az indítvány alapján a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.