A hatalom büntetőjoga

Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas író azt mondja a 168 Órában: ő nem Gyurcsány miatt írta alá a petíciót, hiszen az egykori miniszterelnök „meg tudja, meg is fogja védeni magát, hanem tiltakozásképpen az autokrácia sötét, lólábú igyekezete ellen”.

Ripp Zoltán történész úgy fogalmaz: „A mostani gesztus arról szól, hogy nem hagyjuk megfélemlíteni magunkat, nem állunk feltartott kézzel a hatalom elé.”

Mihancsik Zsófia újságíró azon a véleményen van: „Személyes ellenszenv vagy politikai meggyőződés nem mentség senkinek, aki ilyenkor hallgat.”

Pataki Ferenc szociálpszichológus a 168 Órában a Rajk-pert idézi föl, amely – miként fogalmaz – „a politikai célszerűség diktálta procedúra volt, Rajk a fanatizmusa révén elvállalta, hogy áldozata legyen e logikának.” Hozzáteszi: „Azt, hogy ma ki kit játszik, mindenkinek a fantáziájára bízom.”

Ungváry Rudolf író szerint a Gyurcsány-pert „nem fogja tudni megakadályozni sem nemzetközi közvélemény, sem az Európai Unió, sem a magyar társadalom, mert a gyűlölet, amely a pert szorgalmazók lelkében él, félelmetesen nagy erő.” Ungváry szerint „többéves, könnyen lehet, hogy két választási fordulóra is kiterjedő politikai ámokfutás kezdetén állunk”.

Vekerdy Tamás pszichológus arról is beszél: „A magam részéről, a magam gyenge eszközeivel mindent meg akarok tenni, hogy ezek a tendenciák ne folytatódjanak, mert ez a nemzet létalapját veszélyezteti.” Mondja azt is: „Sértve és fenyegetve érzem magam mint polgári konzervatív liberális, és felháborodottnak mint az európai zsidó-keresztyén értékrend elkötelezettje.”
(Részletek a 168 Óra e heti számában.)