A háború után Magyarország Közép-Európa Svájcává válhat

„Az európai és az amerikai szankciók teljesen kontraproduktívak. A jelenlegi szankcióknak beláthatatlan következményei vannak, és még mindig nem fogom fel, hogy ezt Nyugaton hogy nem látták előre” – jelentette ki Pozsár Zoltán, a Credit Suisse vezető globális pénzpiaci stratégája a Portfoliónak adott interjújában.

Rosszul árazta be a háborút a Nyugat

A szakember szerint a heves piaci reakciók hátterében elsősorban nem az orosz agresszió áll, hanem a nyugati szankciók – a privátszféra elkezdte önmagát szankcionálni, senki nem akar Oroszországból származó nyersanyagot. Hangsúlyozta: nagy az esélye annak, hogy a nyersanyag-kereskedők, nyersanyag-felhasználók egy része fizetésképtelen lesz, ez pedig olyan olajársokkal fenyeget, amely akár az 1973-ashoz mértéket ölthet, melynek következtében az összes nyersanyag ára emelkedik.

Pozsár elmondta, a Nyugat nem árazta be jól, hogy milyen következményei lesznek a szankcióknak, ugyanis ha ezek fel is gyorsíthatják az orosz nyersanyagoktól való függetlenedést, a zöldátálláshoz is szükség lesz például az orosz acélra, stb. Ezért azt, hogy ebből a helyzetből Európában nem lesz sokkal magasabb infláció, magasabb hozamok és sokkal gyengébb euró, azt nem tudom elképzelni – tette hozzá.

Elmondása szerint a jelenlegi piaci folyamatokban alapvetően az ijedtség van benne, de az ijedtség erejét egyáltalán nem szabad alábecsülni – a JP Morgan szerint például az olaj elmegy 200 dollárig. Pozsár szerint a rossz forgatókönyvet biztosan nem árazták még be teljesen Európában. Még ha tűzszünet is lenne, akkor sem kereskednének az oroszokkal, mert az orosz nyersanyag egy jó ideig nemkívánatos eszköz lett a piacon, és ebből egyelőre nincs visszaút, mondta a pénzpiaci stratéga. Hozzátette:

minden jel arra utal, hogy a nyersanyagok kereslete a következő időszakban nem fog csökkenni, miközben a kínálat visszaesik. Így elkerülhetetlenné válik a nyersanyag-krízis kialakulása.

Ha pedig pénzügyi stabilitási problémák adódnak az egekbe szökött árak miatt, azt a nyugati jegybankok nem fogják tudni kezelni. Nyomtathatnak plusz pénzt, de szükségszerűen meg fog jelenni egy szereplő, aki felvásárolja a nyugatiak által nem kívánt orosz nyersanyagot, és visszacirkulálja a globális gazdaságba. Ezt pedig csak Kína tudja megcsinálni. Szerinte ez elkerülhetetlen, az igazán fontos tényező az lesz, hogy mikor következik be, hogy kinek hol van a fájdalomküszöbe. 

Oroszország szerinte a szankciók ellenére is 200 milliárdos többlettel zárhat idén, ugyanis a Nyugat még mindig fizet a gázért. Eközben az importjuk minimális lesz, hiszen senki nem akar nekik semmit eladni. Arra a kérdésre, hogy blokkolhatják-e az Európába történő energiabehozatalt, Pozsár úgy reagált: a francia választások előtt semmiképp sem. Együttes fellépésre pedig nem lehet számítani ebben a kérdésben Európában. 

Szerinte a következő időszak nagy kérdése nem az lesz a Nyugaton, hogy mekkora az infláció, hanem hogy van-e fűtés, van-e mit enni. Erre a kérdésre a jegybankok nem igazán tudnak választ adni. 

Szerinte az Európai Központi Bank azzal kell, hogy számoljon, hogy a magas infláció jelentősen lassítani fogja a gazdaságot, így a jegybanknak nem kell kamatot emelnie azért, hogy visszafogja a keresletet. A pénzügyminisztériumok pedig a jegybankoknál fognak kopogni azért, hogy vegyék meg a kötvényeket, hogy így pénzt adhassanak az embereknek, amiből fenntarthatják magukat. Ez újabb piaci sokkot fog eredményezni Európában a szakember szerint, amiből Magyarország sem marad ki. A regionális jegybankok pedig nem sokat tehetnek ez ellen, ugyanis míg 2008-ban és 2020-ban a kereslet esett vissza – ezt lehetett orvosolni fiskális eszközökkel –, most a kínálatban van hiány, erre pedig nincs ráhatásuk.

Magyarország, mint Kelet-Közép-Európa Svájca

Szerinte a jegybankok tehetetlensége nem jelenti azt, hogy az egyes országok nem próbálhatnak meg tenni valamit. Pozsár Zoltán szerint mivel Magyarországnak volt korábban törekvése arra, hogy mi legyünk Kelet-Közép-Európa Svájca, hasonlókban akár manapság is lehetne gondolkodni. Az átalakuló globális pénzügyi rendszerben talán lehet keresnivalónk. Amikor ilyen nagy átalakulások vannak, akkor kellenek új pénzügyi központok. London, Tokió, Frankfurt és Svájc sem lesz az, hiszen ott fagytak be az eszközök. Ez lehetőséget ad arra, hogy Magyarország is bepróbálkozzon.

Pozsár továbbá hangsúlyozta: valószínűnek tartja az orosz-kínai együttműködést. Az oroszoknak és a kínaiaknak van egy saját SWIFT-rendszerük, amelyeket össze lehet kötni, a pénzügyi kooperáció pedig már most megvan. Szerinte amíg az oroszok kapják pénzt a gázért, addig a 150 milliárd dollárnyi aranytartalékukat simán beáramoltathatják a kínai bankrendszerbe.

„A háború végén egyébként is törvényszerű, hogy egy kicsit meginog a regnáló pénzügyi rendszer. A fontsterling uralmát felváltotta a dollár, most pedig az euródollár uralma fog meginogni, a jüan pedig kap egy új lökést”.

Véleménye szerint a háború és a feszültségek ellenére az oroszok eddig semmi olyat nem csináltak, ami az üzleti kapcsolatokat sértené, erre nem is nagyon lehet számítani. Ugyan nem zárható ki, hogy az oroszok elzárják a gázt, de nem lát rá sok esélyt a szakértő. Más ugyanis az, hogy a nyugati luxuscikkek orosz importja áll le, és más ha az energiaforrás áramlása fordított irányban. Mint mondta, „biztosan zavarja majd az oroszokat, ha amerikai helyett orosz hamburgert, nyugati helyett kínai telefont tudnak csak vásárolni, de nem annyira, mint az európaiakat, akik orosz gáz nélkül megfagynak otthon.”

A háború hatásairól szólva kiemelte, az oroszoknál hatalmas, két számjegyű recesszió várható, és Európában is visszaesés jöhet. A bankoknak veszteségeik lesznek, az energia- és élelmiszerárak megugranak, magasabbak lesznek a hozamok, visszaesik a bizalom. A magas inflációt most nem kamatemeléssel lehetne letörni, hanem például Északi Áramlat 2-vel. Azonban úgy tűnik, Európa kész megtenni, hogy saját magának is kárt okoz, hogy megbüntesse Oroszországot, jelentette ki Pozsár Zoltán.

(Kiemelt kép: Suamy Beydoun / AGIF via AFP)