A gyermekbántalmazás az ország gazdasági teljesítményét is befolyásolja
Az Ezer Lámpás Éjszakája rendezvénysorozatot 2011-ben kezdte el szervezni Kárász Róbert műsorvezető, a program ötletgazdája. Civil kezdeményezésként indult, tavaly alapítványt hoztak hozzá létre, az Ezer Lámpás Éjszakája Alapítványt.
Kárász Róbert 2011 elején olvasta egy cikkben, hogy az előző évben Magyarországon 10 400 gyerek eltűnését regisztrálták a rendőrségen. Először azt gondolta, hogy biztos téves adat. Felhívta az Országos Rendőr-főkapitányságot, ahol megerősítették a számot, valóban ennyien tűntek el, egytől egyig fiatalkorúak.
Megszólította ez az ügy, szeretett volna ezzel kapcsolatban társadalmi párbeszédet elindítani. Ahogy elkezdett olvasni a témában, felfedezte, hogy van Eltűnt gyerekek világnapja, május 25, ami egy New York-i kisfiú eltűnése miatt jött létre 1979-ben. Látta, hogy Amerikában volt tejesdoboz-kampány, eldöntötte, hogy itthon elindít egy ilyen programot.
Az ORFK arról is tájékoztatta, hogy abban a pillanatban is kerestek vagy ezer gyereket. Ez adta a program nevét, ezért Ezer Lámpás Éjszakája. Ehhez jött az ötlet, hogy egy látványos rendezvénnyel kössék össze az ügyet.
Megkeresett sok tejipari céget, de mindegyik elutasította. Féltek attól a cégek, hogy az eltűnt gyerekek fényképe negatív üzenetet közvetít, ezért a vásárlók nem veszik majd le a tejet a polcokról. Az Alföldi Tej Kft. végül igent mondott, velük indult el a kampány. Pedig úgy véli, egy cég megítélése szempontjából van jelentősége annak, ha felvállalnak egy ilyen fontos az ügyet. A tejesdoboz a felkutatást is hatékonyabbá tehet, továbbá jó prevenciós eszköz is. Sok olyan visszajelzést kapnak, hogy otthon a gyerekek rákérdeznek a képekre, a családok ennek hatására beszélnek a témáról.
Kárász Róbert szerint a társadalom akkor kap fel egy ügyet, ha valami súlyos ügy kapcsolódik hozzá. Például Szita Bence eltűnése országszerte párbeszédet indított el. Mindenki azt hitte eleinte, hogy a kisfiú elcsellengett, pár napig az egész ország kereste, aztán kiderült, hogy gyilkosság áldozata lett.
A tesjesdoboz-kampány 2011-ben Till Tamás fotójával indult, aki 2000-ben tűnt el Baján. Az akkor tíz éves fiú elment a szomszédos faluba lovagolni, de csak a biciklijét találták meg. Édesanyja nemrég azt kérte Kárászéktól, hogy fia fényképe újra kerüljön fel a dobozokra. Tamás 18 éve tűnt el, de édesanyja nem tud megnyugodni.
Amikor elkezdték a munkát, 10 400 eltűnést regisztráltak, ez a szám tavaly 19 023-ra nőtt. A szám emelkedésében amúgy az is benne lehet, hogy egyre hamarabb jelzi a környezet az eltűnést.
Egy újabb kampányukat a hét perces családok ellen indították. Egy hazai felmérés szerint ugyanis egy átlagos magyar családban mindössze napi hét percet beszélgetnek a gyermekkel.
Kárász Róbert kiemeli, hogy egy felmérés szerint minden 10. gyerek veszélyben van Magyarországon, ami azt jelenti, hogy üldözik, verik, szexuális zaklatásnak van kitéve, pszichésen bántalmazzák.
Kampányuk egy videójában azt hangsúlyozták, hogy a gyermekbántalmazás gazdasági lemaradáshoz is hozzájárul. Ha valaki ugyanis bántalmazó, vagy passzív-agresszív környezetben nő fel, ott biztosan sérül az önbecsülése, az ambíciója. Az ilyen háttér pedig a produktivitást is csökkenti, ami nagy számban társadalmi szinten is megjelenik, és komoly gazdasági hatással bírhat.
A műsorvezető úgy gondolja, hogy az a fiatal, akit gyerekkorában szexuális bántalmazás ért, az talajvesztetté válik, kisiklik az élete. Például a Linkin Park énekese tavaly lett öngyilkos, akkor derült ki, hogy nem tudta feldolgozni azt a traumát, hogy gyermekként szexuálisan visszaéltek vele.
2017-ben jött létre az alapítvány, ez az első év, amikor alapítványként szervezik a rendezvényt. Az volt a céljuk, hogy szervezett formában folytassák a munkát.
Pár hónapja elindítottak egy iskolai felvilágosító programot is, amit szeptemberben aktívan akarnak folytatni. Országos szintre emelve, és egy online tévét kiépítve hozzá, hogy a vizualitással is megtámogassák a kampányt. Támogatókat keresnek még hozzá, de Kárász Róbert megvalósítható ötletnek tartja.
