A gulyásforradalom vége
Orbán Viktor „gulyásforradalmát” leverte a hétvégén az IMF és az Európai Bizottság delegációja. A nemzetközi küldöttség tagjai – megszakítva az egyeztetéseket – távoztak. Amit a kormány terveiről hallottak, aligha nyugtatta meg őket. Hétfőn gyengült a forint, a BUX jelentősen zuhant, a külföldi elemzők szinte „versenyt nyilatkoztak” az új magyar kormány újabb fiaskójáról. Arról, hogy ez az eurókrízis újabb fejezetéhez vezethet. Hazánk így – nem sokkal a fideszes politikusok államcsődöt vizionáló kijelentései után – ismét címlapra került a világsajtóban. Többnyire azzal a felütéssel: Magyarország a tűzzel játszik. HERSKOVITS ESZTER írása.
A Reuters elemzése megállapítja: a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság (EB), illetve az Orbán-kabinet közötti tárgyalások felfüggesztése miatt Magyarországnak számolnia kell a forint- és a devizahitelesek helyzetének romlásával, az adósságfinanszírozási költségek emelkedésével. A világ egyik legbefolyásosabb hírügynökségének írása szerint ez „kockázatos út” egy olyan ország számára, amelynek – a közép-európai államok közül – a legmagasabb a GDP-hez viszonyított adóssága.
A Reuters további piaci bizonytalanságot prognosztizál, amely elhúzódhat egészen őszig, az önkormányzati választásig. Amikor is a Fidesz-kormánynak véglegesítenie kell a 2011-es költségvetést. Vagyis Orbán Viktornak legkésőbb akkor színt kell vallania a kötelező megszorításokról és az Európai Unió diktálta, az ellátórendszereket érintő reformok elindításáról.
Forradalmi hevület
A Royal Bank of Scotland (RBS) globális felzárkózó piaci kutatási részlegének vezetője, Timothy Ash közgazdász a magyarországi helyzetet úgy értékelte londoni lapokban: kárt szenvedett a magyar gazdaságpolitika hitelessége, „a Fideszt pedig a piac fogja megfegyelmezni”.
Csak emlékeztetőül: Orbán Viktor már kampányának forradalmi hevében azt mondogatta, hogy neki ugyan nem főnöke az IMF.
A német Die Welt cikkében Olli Rehnt, az EB gazdasági ügyekért és a monetáris politikáért felelős biztosát szólaltatta meg. Rehn leszögezte: Magyarországon a költségvetési deficit túllépésének jövőre tervezett korrekciója nagyobb megszorításokat igényel.
Csak némi visszatekintés: amikor nemrég egyes fideszesek „államcsődös” beszédeitől szintén felbolydultak a nemzetközi pénzpiacok, Olli Rehn egyenesen cáfolta a magyar kormánypárti politikusok kijelentéseit. Azt mondta: Magyarország az utóbbi néhány évben – értsd: az előző kormányok alatt – komoly haladást ért el pénzügyeinek konszolidálásában, s ennek köszönhetően nagyobb lett a bizalom a magyar reálgazdaság iránt. Rehn akkor hozzátette azt is: bízik abban, hogy Magyarország folytatja a fenntartható növekedés útját, amelyre már rálépett.
Mi is kerestük Olli Rehnt, aki szóvivője, Samantha Butterworth útján arról tájékoztatta lapunkat: az EB küldöttsége fontosnak tartja, hogy az új kormány elkötelezte magát az idei 3,8 százalékos GDP-hiánycél betartása mellett. Ugyanakkor a bizottság és az IMF delegációja azért halasztotta el a tárgyalásokat, mert még számos kérdésben pontosítást, konkrétumokat vár a magyar kormánytól. Például: miként képzelik el a konszolidáció folytatását, a költségvetési hiány kiigazítását – főként a kiadások terén.
Másfelől, miközben az Orbán-kormánynak mindent meg kell tennie azért, hogy 2011-ben a költségvetési hiány 3 százalék alá csökkenjen, a pénzügyi küldöttség úgy ítélte meg: az újonnan tervezett kiigazító lépések inkább csak átmeneti jellegűek. Bizonyos törvénytervezetek pedig piactorzító hatásúak. A pénzügyi szektorra kivetendő különadó – a jelenlegi formájában – a befektetési kedv és a gazdasági növekedés érdemi visszaesését vonhatja maga után. Ezért arra kérték a magyar kormányt, módosítsa ezt.
A londoni gazdasági lapnak, a Financial Timesnak a neves közgazdász, Peter Attard Montalto, a Nomura pénzügyi csoport elemzője azt mondta: rendkívül ritkán fordul elő, hogy tárgyalások így elakadjanak. Az egyes országok általában nagyon igyekeznek, hogy e nemzetközi pénzügyi küldöttségek „megelégedésére szolgáljanak”.
Elutasítás helyett
A 168 Órának is sikerült telefonon elérnie Peter Attard Montaltót, aki lapunknak kijelentette: az IMF-fel folytatott megbeszéléseket az első perctől nehezítette a Fidesz hozzáállása.
– Márpedig ez nem tesz jót Magyarország megítélésének. Miképpen az sem: a nemzetközi piacon általános vélemény a magyar kormányról, hogy „belefeledkezett” a belpolitikába, míg a hosszú távú gazdasági stabilitás megteremtése láthatóan kívül esik az érdeklődési körén.
Hozzáfűzte: még nem tudni, milyen konkrét és veszélyes hatásai lesznek a megszakadt egyeztetéseknek, ám nagyon is elképzelhető, hogy a befektetők elbátortalanodnak.
Montalto szerint – figyelembe véve, hogy az IMF több ponton is hiányolta a magyar gazdaság stabilitását segítő intézkedéseket – a valutaalap legkorábban októberben ülhet le újra tárgyalni az Orbán-kabinettel.
– De lehet, hogy akkor már késő lesz, és a magyar kormány – a tárgyalások csúszása miatt – már nem fogja tudni tartani az előirányzott hiánycélt. Mindenesetre Magyarországnak végre partnerként kellene kezelnie a valutaalapot. Az elutasító magyar attitűd megváltoztatása mellett persze szükség lesz a 2011-es költségvetés minél előbbi előkészítésére is – nyilatkozta lapunknak Montalto.
