A Fidesz lenyomta a parlament torkán a plakáttörvényt

Minden valószínűség szerint alkotmányellenesen. Az MSZP kapott egy fricskát a kormánypárttól, a Jobbik és a Párbeszéd az Alkotmánybírósághoz fordul.

2017. június 23., 14:19

A településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította az Országgyűlés a politikai reklámok kihelyezését pénteki rendkívüli ülésén. Az Áder János államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabály módosítását 123 kormánypárti igen szavazattal, 68 ellenzéki képviselő ellenszavazata mellett fogadta el a parlament.

Forrás: Jobbik/Facebook

A településkép védelméről szóló jogszabály kiegészült a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös szabályokkal. Az új passzusok előírják a kötelező listaáras plakáthely-beszerzést a közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülő szervezeteknek.  Részletesebben azokra szervekre vonatkozna, amelyeket nevesít a költségvetés, a büdzséből támogatásban részesülnek, valamint azokra a szervezetekre is, amelyek költségvetésből támogatott jogi személyektől kapnak forrást, utóbbiakra azonban csak akkor vonatkozna, ha teljes bevételük legalább fele származik a költségvetésből támogatott szervezettől. A listaártól csupán az uniós nyílt eljárás szerint lefolytatott beszerzéssel, illetve a közbeszerzési törvény szerinti központi beszerző szerv által lefolytatott beszerzési eljárás során lehet eltérni. Rögzítették azt is, hogy a plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi. Ha a szerződésátadás nem teljesül, akkor a hatóság két napon belül eltávolítja a plakátokat.  A jogellenesen elhelyezett plakátokért 150 ezer forintos bírság szabható ki. A módosítások a járműveken elhelyezett hirdetésekre is vonatkoznak, a korábban megkötött szerződések szerint pedig július 15-ig helyezhetők ki plakátok.

Ezeknek a rendelkezéseknek elfogadásához egyszerű többség is elegendő volt az ülésen, azonban a törvényalkotási bizottságnak volt egy MSZP-nek tulajdonított, kétharmados rendelkezéseket tartalmazó indítványa, amely nem kapta meg a szükséges támogatást a zárószavazáson.

Ez így az alaptörvénybe ütközik


Az Országgyűlés múlt héten kedden szavazott az átlátható kampánytevékenység érdekében javasolt kormánypárti törvénymódosításról, vagyis az úgynevezett plakáttörvényről, azonban a sarkalatos rendelkezések nem kapták meg a minősített többséget. Ilyen volt például az, hogy megtiltották volna a politikai plakátok kihelyezését a választási kampányidőszakon kívül. Az elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabályt Áder csütörtökön küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek. Az államfő azzal indokolt, hogy a törvény normatív tartalommal nem bíró, „ellentmondásos, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan” rendelkezéseket tartalmaz, de a gyanú szerint csak akart adni egy esélyt a törvény elfogadtatására.

A cél egyértelműen az volt, hogy csökkentsék az ellenzéki pártok nyilvánosság előtti szereplési lehetőségeinek a számát, aminek érdekében a Fidesz a településkép védelméről szóló törvény módosításába foglalta, amit akart, és így lett elég a kétharmados helyett az ötvenszázalékos támogatás, de mivel a pártok gazdálkodását érintő változásokat az alaptörvény szerint csak kétharmaddal lehet módosítani, a törvény minden valószínűség szerint alkotmányellenes. A jogszabályt Áder már nem küldheti vissza a parlamentnek, ami két lehetőséget hagy a számára, aláírja vagy az Alkotmánybírósághoz fordul. Ha az utóbbira nem lenne hajlandó, a Jobbik borítékolhatóan megteszi helyette, Volner János frakcióvezető legalábbis megpendítette ezt a lehetőséget. Kész az Alkotmánybíróság elé vinni az ügyet a Párbeszéd is.

A Népszava szombaton szellőztette meg, hogy a Jobbik áprilisban és májusban mélyen a piaci ár alatt, havi 27 millió forintért kapott plakáthelyeket Simicska Lajos tulajdonában álló reklámcégektől.  A lap szerint a Jobbik áprilisban 2468 óriásplakátot és mintegy 300 city light hirdetőhelyet vett igénybe. Kéthetente számol el Simicska cégeivel, és az óriásplakátokért háromezer, a city lightokért ezer forintot fizet. Magyarországon egyébként összesen mintegy 25 ezer óriásplakáthely van. Ezeket általában havi harminc-negyvenezer forintért lehet bérelni.

Korábban úgy volt, hogy az MSZP a Fidesz szövetségeséül szegődik az ügyben, így meglesz a kétharmad az eredetileg benyújtott, hivatalosan az átlátható kampánytevékenységről szóló törvénymódosításhoz, de az ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltje, Botka László felrúgta ezt a hallgatólagos alkut. Ennek az alkunak az MSZP részéről az lett volna a feltétele, hogy támogassák a módosító javaslatait, az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága pedig egy fricskának szánt húzással a délelőtti ülésen megszavazta, hogy ma napirendre tűzzék ezeket a kétharmadot igénylő, fent már említett módosító javaslatokat is, annak ellenére, hogy Tóth Bertalan frakcióvezető korábban csak vitaindítónak küldte el őket e-mailen még Botka László közbelépése előtt. Az MSZP hivatalosan nem nyújtott be módosítókat az ügyben. Tóth Bertalan „aljas húzásról” beszélt, Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság elnöke viszont megvonta a vállát azzal, hogy az MSZP frakcióvezetőjétől kapta az e-mailt, nem tehetett mást, mint hogy szavazásra bocsátja az ellenzéki párt javaslatait.