A Fidesz felszámolja az önkormányzatiságot

Az Orbán-kormány már eddig is jelentős lépéseket tett az önkormányzatiság gyengítésére; az új alkotmányban nem szerepel az önkormányzáshoz való alapjog, a kormányhivatali struktúra pedig egyértelműen a kabinet célkitűzéseinek helyi szintű megvalósítását célozza - írta a

De hamarosan jöhetnek a járások, a tanácsrendszerre hajazó struktúrában pedig már nem sima törvényességi ellenőrzési, hanem felügyeleti, és bizonyos kérdésekben akár döntési jogot adnának a főispánoknak.

Várhatóan komoly konfliktusokat okoz majd a kormánypártokon belül, hogy az új önkormányzati törvény koncepciója több ponton is korlátozni kívánja a helyhatóságok autonómiáját. Ennek egyébként a jövő januárban hatályba lépő alaptörvény teremti meg a feltételeit, hiszen abban nem rögzítették a helyi közösségeket megillető önkormányzáshoz való jogot. A minap nyilvánosságra került önkormányzati jogszabály-tervezet ezt kihasználva lélekszámhoz kötné nemcsak a helyhatóság létét, hanem még a polgármester-választást is.

A Belügyminisztérium (BM) boszorkánykonyhájában főzött törvénykoncepció szerint bezárnák az önálló polgármesteri hivatalokat azokon a településeken, ahol kétezernél kevesebben laknak, ezerfős lélekszám alatt pedig nem választhatnának főállású polgármestert sem. Az ilyen kitételekkel érintett települések működését egy közös, "egyesített hivatal" biztosítaná. Ebben a hivatalban tartanák a képviselőtestületi üléseket, és ezen a hivatalon belül működnének az önkormányzatok szövetségeiből alakuló, úgynevezett társulások is.

Ez csaknem 2400, kétezer fősnél kisebb önkormányzatot érintene, ami a helyhatóságok 74 százalékát jelenti mintegy 1,7 millió lakossal. Közülük, az ezerfősnél is kisebb településeken - ezekből mintegy 1700 van - nem lehet majd polgármester sem, ők ugyanis - és vélhetően ez az oka az elképzelésnek - ma még elsősorban független helyiek.

Hatáskör-korlátozás

Ám, ha mindez még nem volna elég, úgy tűnik, határozott szándék, hogy a kormány járási rendszert hoz létre közigazgatási egységként, már jövőre. A járási hivatalok (kormányhivatalok - a szerk.) a jegyzők mostani hatáskörébe tartozó, nagyjából négyezer feladat kétharmadát átvennék. Országszerte nagyjából 200 várost fognak kijelölni járási központnak, amelyek "járási jogú városként" fogják ellátni mindazon feladatokat, melyeket "nem célszerű megyei szinten vagy megyei jogú városi szinten, de felesleges településenként elvégezni".

Itt működne - legalább egy - a járáshoz tartozó önkormányzatokat egyesítő hivatal is, amely helyet adna a "körzetközponti" oktatási, egészségügyi ellátó intézményeknek, és az önkormányzatokhoz kapcsolódó közfeladatokat ellátó szerveknek - a rendőrség, az okmányiroda, a tűzoltóság, az építésügyi hatóság, a gyámhatóság - az állam felügyelete alatt.

Az új rendszerben "az önkormányzatok csupán azokat a feladatokat látnák el, melyek a lakosság széles körének közszükségleteit elégítik ki." A koncepció szerint tehát csak azok a helyi közügyek maradnak az önkormányzatoknál, melyek kizárólag helyben oldhatóak meg gazdaságosan és melyek ellátása "biztonsággal finanszírozható". Ilyen például a közvilágítás, a temető, a közutak, a parkolás és közparkok fenntartása, a településrendezés és fejlesztés, a helyi adóügyek, a sport és a kultúra. A tervezet szerint kiemelt önálló, kötelezően ellátandó önkormányzati feladat lenne a közfoglalkoztatás megszervezése.

Oktatás, egészségügy: részleges államosítás

Mint a koncepció egyértelművé teszi, a közoktatási feladatok csak részben kerülnek az államhoz, központilag finanszíroznák ugyanis a pedagógusok bérét, míg az iskolaépületek fenntartása továbbra is az önkormányzatok feladata maradna. Ezzel párhuzamosan a kormányzat határozná meg az alapvető szakmai követelményeket, az önkormányzat a pedagógiai program kialakításába szólhatna csak bele. Ennek indoklása szerint ez az intézkedés biztosítaná, hogy a helyi specialitások megjelenhessenek az oktatásban.

Minden kormányzati cáfolat és lebegtetés ellenére a koncepcióból egyértelművé vált: államosítási hullám vár az egészségügyre. A tervezet alapján a járóbeteg-ellátás - a körzeti orvosok, és a szakrendelők - továbbra is az önkormányzatok kezében maradna, viszont a fekvőbeteg-ellátást a koncepció szerzői "kifejezetten állami feladatnak" tekintik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam a saját kezébe veszi a jelenleg még önkormányzati fenntartásban lévő kórházakat, vélhetően azok ingó- és ingatlanvagyonának tulajdonjogával együtt.

Járások: kormányhivatalok

Noha a koncepciót tömören ismertető Tállai András államtitkár ezt nem erősítette meg, az utóbbi hónapok nyilatkozataiból és egyes intézkedésekből úgy tűnik, azokat a kistérségeket akarják járássá alakítani, amelyek létrehozása ellen a Fidesz korábban határozottan tiltakozott. Hiszen a kistérségi rendszer 2004-05-ös kialakításakor nemcsak a '70-es évek járási rendszerét használták szitokszóként, hanem a "falurombolás lopakodó eszközének" nevezték az akkori kabinet intézkedéseit.

A tervezetből egyébként az is biztosnak tűnik, hogy a járások vezetői nem közvetlen választással kerülnek majd a pozíciójukba, viszont olyan feladat- és jogköröket is magukhoz vonhatnak majd, amelyek korábban a választott polgármestereket illették meg. Ez viszont már közvetlenül érinthet rengeteg fideszes vezetésű önkormányzatot is, hiszen a járási hivatalvezetők már nemcsak a szakmai közigazgatási szervek felett gyakorolhatnak majd politikai kontrollt, hanem a helyi érdekekbe ütköző kormányzati tervek végrehajtásáért is felelnek majd.

"A koncepció egyik eleme a helyi önkormányzatok törvényes működésének biztosítását szolgáló hatékony kontroll-mechanizmus kialakítása" - érvel a tervezet a helyhatóságok törvényességi felügyelete mellett. Az államnak - pontosabban az Orbán-kormánynak - "a felügyelet bevezetésétől kezdve előre is lesz lehetősége megakadályozni a jogellenes döntés hatálybalépését, sőt adott esetben az elmaradt döntés kormányzati pótlását" - ismeri el a dokumentum.

A megyei és járási kormányhivatalok azonban nemcsak az önkormányzatok rendeletalkotásába, hanem alapvető működésébe is beleszólási jogot kapnának. Ha például "az önkormányzat a szükséges egyedi döntést nem hozza meg (például nem nevez ki jegyzőt, esetleg más intézményvezetőt), akkor a kormányhivatalnak lehetősége lenne ideiglenes jelleggel az általa kiválasztott személyt a végleges önkormányzati döntés meghozataláig megbízni az adott feladat ellátásával."

A feladattal a finanszírozás is csökken

A feladat- és jogkörváltozás elnagyoltan jelenik meg a koncepcióban, de azt kiderül: először a feladathoz szükséges forrásokat állapítják majd meg, és ehhez ad finanszírozást az állam, egyrészt állami támogatás formájában, másrészt a helyi adók beszedési lehetőségének megteremtésével. A normatív finanszírozási rendszert teljesen felszámolnák, a feladatra kapott fix forrásokat pedig csak a kötelezően önkormányzati feladatokra fordíthatná a képviselőtestület, az adott helyhatóság ugyanis nem vállalkozhat további feladat ellátására, fejlesztésre, beruházásra, ha gazdálkodása az államnak nem felel meg.

Jelenleg az önkormányzatok évente 1135 milliárd forintot kapnak az államtól feladataik ellátására, míg a települések működése egy év alatt mintegy 2600 milliárd forintba kerül; a két összeg különbségét a 600 milliárd forintnyi, iparűzési adóból származó jövedelem és a 300 milliárd forintnyi saját bevétel csökkenti, de még így is hiányzik több százmilliárd forint az önkormányzatok kasszájából.

Mi történik Budapesten? Olvassa végig a