„A Fidesz fél tőlünk” – Fekete-Győr András szerint a Momentum egy új reformkorért dolgozik

Az Orbán-rendszer leváltása és Magyarország újjáépítése időbe fog telni – mondja Fekete-Győr András, a Momentum elnöke. Szerinte először a politikai apátiát kell legyőzni, és fel kell építeni egy együttműködésre épülő politikai rendszert. A Momentum koalíciókötésre is kész, de Fekete-Győr egyelőre még nem tudja megmondani, kivel, mert ma még nem lát olyan partnert, aki ugyanazt vallaná, mint ők. Azt viszont már tudja: pártja nem állna be mások által kínált miniszterelnök-jelölt mögé.

2017. augusztus 25., 07:31

Szerző:

– Először tisztázzuk: mi a Momentum?

– Az első szabad politikai generáció mozgalma, amelyet ’89 körül született fiatalok indítottak el, de a belőle alakult pártnak már kilencvenéves tagja is van. A Momentumot pozitív patrióta érzület viszi előre, szociális érzékenység, nyitottság és európai­­ság jellemzi. Készek vagyunk feláldozni mindent egy boldog és erős Magyarországért.

– Alelnökük, Soproni Tamás azt mondja magáról, hogy ő szociál­­demokrata, Kéthly Anna a példaképe, míg ön jobboldali beállítottságú.

– A szolidaritás, a teljesítmény és a pozitív nemzetkép hatja át a Momentumot. Ez az akcióinkban is megjelenik: veresegyházi szervezetünk a szolidaritás jegyében például tanszereket gyűjt a rászoruló helyi fiataloknak az iskolakezdésre. A bérplafonos aláírásgyűjtés számunkra teljes mértékben vállalhatatlan, mert fittyet hány a teljesítményalapú bérezésre és a versenyszféra elszívó hatására. Augusz­­tus 20-án pedig arról beszéltünk: nincs két Magyarország, véget vetünk a megosztottságnak, összetartozásra van szükség. Együtt szeretnénk büszkék lenni a történelmi hagyományainkra, de ünnepeinket 21. századi módon szeretnénk megélni.

– Mások is gondban vannak a Mo­­mentum meghatározásával: az The Economist úgy írt önökről, hogy „egy új liberális párt hívja párbajra az autokrata Orbán Viktort”. A magyar publicisták azon tanakodnak, vajon milyen ez a párt.

– Hamarosan nem lesznek gondban. Mindenki próbál minket beszuszakolni ódon politikai-ideoló­­giai rendszerekbe – és zavarja őket, hogy ez nem sikerül. Mi már nem a bal-jobb, konzervatív-liberális felosztásban gondolkodunk. De a programunk segíteni fogja a tisztánlátást.

– A jobb- és baloldaliság erősen keveredik Magyarországon, de nagyjából el tudjuk helyezni a pártokat valamelyik oldalon. Önök melyik póluson állnak?

– Egyiken sem. Amikor megalakultunk, kilencen ültünk egy asztalnál. Volt köztünk fővárosi liberális értelmiségi családból jött fiatal, egy jobbikos, egy szociáldemokrata, ott ültem én is, aki konzervatív családból származom. A közös célok számítottak, nem az ideológiák. A Momentum a politikai apátia megszüntetésére, a bal- és jobboldal közötti béke megteremtésére jött létre, és szeretné a 21. századba átvezetni Magyarországot. Azért dolgozunk, hogy a külföldön szerzett jó tapasztalatok és a helyi megoldások ötvözésével új reformkor jöjjön.

Fotó: Kovalovszky Dániel

– Ambiciózus. De hogyan tudnak dönteni akkor, ha például az adózás kérdése kerül majd terítékre? A balosok inkább a progresszív adózás hívei, a gazdagabbaktól több felelősséget várnak, a konzervatívok más elveket követnek.

– Október közepére elkészül a programunk, akkor minden kérdésre választ fognak kapni.

– Azért most is kíváncsi lennék. A kormányzati, politikai döntések normális esetben értékalapúak. Jól összevesznek majd egymással a programtervezéskor?

– Az számít, mi szolgálja Magyarország érdekét. Az értékek ugyan abszolút érvényűek lehetnek, de a közállapotok folyamatos változásban vannak. Nem abszolút értékek alapján kell meghozni az ilyen döntéseket. Ahogy Macron esetében is láttuk, a törésvonal már nem a klasszikus ideológiák mentén húzódik, sokkal fontosabb lehet a választók szemében az Európához való viszony. A magyar kormány szíve és nyelve Keletre húz, de Magyarországnak Európában a helye, ezzel pedig a magyarok elsöprő többsége egyetért. Ha pedig azt látjuk, hogy egymillió magyar él öröklődő mélyszegénységben, további hárommillió társunk nélkülöz, akkor szintén nem ideológiai vitákat kell folytatni az adózásról. Hanem ki kell mondani, hogy igenis progresszív adózásra van szükség.

– Janisch Attila filmrendező a Magyar Narancsban azon lamentál, hogy kellene végre egy momentumos program, és akkor egyre kevesebben tanakodnának azon, a párt vajon nem Orbán kreálmánya-e.

– Máskor meg azzal vádolnak minket, hogy mi voltunk azok, akik megfosztottuk Orbán Viktort legféltettebb álmától, az olimpiarendezéstől. Aláírásgyűjtésünk a rendszeren élősködő garnitúrától pedig elvette a gigantikus lopás lehetőségét. Azon dolgozunk becsülettel és alázattal, hogy megmutassuk október 23-ig, miként képzeljük el a másnapot Orbán bukása után. A Fidesz fél tőlünk, a propagandalapok folyamatosan igyekeznek befeketíteni bennünket, de hidegen hagy minket, a mi lelkiismeretünk tiszta, a szívünk és az eszünk pedig a helyén.

– 2018-ban akarják leváltani Orbánt, vagy egyelőre csak építkeznek?

– Az első adandó alkalommal.

– Ez politikus válasz volt.

– Az Orbán-rendszer leváltása és Magyarország újjáépítése időbe fog telni, és kemény munka eredménye lesz. De a végcél minden pillanatért kárpótolni fog. Ezen az úton elindultunk.

– Elodázhatja a lehetőséget, hogy még egyéni körzetekben sem hajlandók visszalépni mások javára. Az ellenzék pártjai, még ha közös listát nem alkotnak is, de mintha abban egyetértenének, hogy egyéni körzetekben vissza kell léptetni jelöltjeiket az esélyesebb javára. A mostani felállásban egy jobbikos, egy közös ellenzéki és egy momentumos állhat majd szemben a kormánypárti aspiránssal. Így megoszlanak az ellenzéki szavazatok, nyerhet a jelenlegi hatalom.

– Aki szeretne kormány- és rendszerváltást, az előbb győzze le a politikai apátiát. Az ellenzéki pártok hét évig küzdöttek, hogy ezt elérjék. Sajnos eredménytelenül. A Fidesz most is ugyanott áll, ahol korábban. Az elmúlt hét év legsikeresebb politikai kezdeményezése a Momentum Nolimpia-aláírásgyűjtése volt.

– Azért nem voltak egyedül, a többi ellenzéki párt is besegített.

– Köszönjük is nekik. A Momentum tagjai és aktivistái viszont több mint kétszázezer aláírást gyűjtöttek. Ráadásul az elmúlt hét év legnagyobb ellenzéki demonstrációját szerveztük meg május elsején, Euró­­pához tartozunk jelszóval.

– Ezzel arra céloz, hogy ha esetleg feláll három ellenzéki jelölt a Fidesszel szemben, akkor a kormányváltás hívei a momentumosra fognak szavazni?

– Igen. Rengetegen mondják nekünk: ti vagytok az utolsó reményünk! Persze a következő lépés, hogy megismertessük a választási programunkat. Erre október 15-én sor kerül. Október 23-ra szervezett kampányindító rendezvényünk, valamint 106 egyéni képviselőjelöltünk bemu­­tatása mérföldkövek lesznek. Már nagyon várjuk!

– Ha valóban önökre voksolnak, az a francia minta meghonosítása lesz. Macron pártja a Momentumhoz hasonlóan egy évvel a választás előtt alakult, és győzött. De ehhez jó adag szerencse is kellett, plusz a konzervatív jelölt korrupciós botrányba keveredett, és a második fordulóban a szélsőséges Le Pen ellen hagyományosan összefogtak a választók.

– Az is szerencse volt, hogy a választási bizottság átengedte az olimpiával kapcsolatos kérdésünket. A szerencséért meg kell dolgozni. Minél nagyobb nyomást gyakorlunk a kormányra, minél több apolitikus magyart megszólítunk és bevonunk a szavazásba, annál biztosabb, hogy megbomlik ez a rendszer. Nem játszunk a szerencsére, ez annál felelősségteljesebb vállalkozás, mindig biztosra megyünk.

– Bár egyedül indulnak a választásokon, Soproni Tamás alelnök nem zárja ki a későbbi koalíciókötés lehetőségét. A 24.hu-nak azt mondta: „A kormánykoalíció teljesen más kérdés, a mostani küldöttgyűlési határozat nem zárja ki ennek a lehetőségét.”

– A mi víziónkban a parlamenti demokrácia fontos értéke, hogy benne koalícióképes partnerek működnek.

– Önök azok lennének?

– Hogyne, de még nem tudom megmondani, kivel. Most még csak egy víziót vázolhatok: a következő három-négy évtizedben fel kell építenünk egy együttműködésre épülő politikai rendszert, amelynek résztvevői képesek közös minimumot meghatározni, és akár együtt kormányozni is. Amikor a német parlamentben dolgoztam, a saját bőrömön tapasztaltam meg, ez mennyire jól működik.

– De most nem azt mutatják, hogy kompromisszumkészek lennének.

– Más egy választási időszak csupa ismeretlen szereplővel, és megint más egy kormányzási, parlamenti helyzet, miután volt idő kiismerni a pártokat. Ma még nincs olyan partner, amely annak a három célnak, amit az interjú elején felsoroltam, megfelelne.

– Az Együtt azt szeretné, ha az új pólus zászlaja alatt egy középpárti erő jönne létre az ellenzéki oldalon, ami megakadályozhatná Orbán Viktor kétharmadát. Mintha önök is célul tűzték volna ki, hogy egyedül középpárti erővé nőnek. Soproni Tamás alelnök ilyesmiről beszélt a 24.hu-nak.

– De nézzük meg pontosan, mit mondott: ő azt állította, hogy csupán a minimumcélunk ez.

– A Cselekvés Köreit a fideszes polgári körök mintájára hozták létre?

– Ez nem igaz. Azok ideológiai alapon működtek, mi pedig azt meghaladva szervezzük őket. A polgári körök a Fideszt építették, a Cselekvés Körei pedig az országot.

– A körök pártépítésre valók?

– Az állam, a közösség építését és a mozgalom kiterjesztését szolgálják.

– Bejelentették, lesz miniszterelnök-jelöltjük is. Párton kívülről jön?

– Ezt még nem döntöttük el.

– Sok ellenzéki kormányfőjelölt van már. Azt elképzelhetőnek tartja, hogy egyik, már bejelentett aspiráns mögé álljanak?

– Nem. Egy politikai közösségnek komoly feltételeket kell támasztania a jelöltjével szemben: mennyire integrátor vezető, mennyire tud csapatot vezetni, stratégiát alkotni és következetesen keresztülvinni. A legjobbat keressük.

– Ön vállalná?

– Ezt a kérdést nem lehet félvállról venni, alázatosnak és lelkiismeretesnek kell lenni. Nem most fogunk erről dönteni.