A Fidesz elengedte Schmitt Pál kezét

A napilap csütörtöki számának véleményrovatában, aláírás nélkül közölt írás elismerően szól Schmitt Pál kvalitásairól. Úgy fogalmaznak: a legsikeresebb magyarok egyikeként költözött be a Sándor-palotába a parlament több mint kétharmadának támogató voksával 2010 nyarán. "Most azonban az egykori vívóklasszis elvétette a ritmust" - jegyzik meg.

Magyar Nemzet: "Elnök úr, gondolja át!"

A jogi következményt nem hordozó, a doktori címtől őt meg nem fosztó vizsgálóbizottsági jelentés a méltó visszavonulás, az erkölcsi győzelem esélyét kínálta az államfőnek - hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet. Schmitt Pál és a vele szemben, illetve mellette felsorakozók többsége a lap szerint egyaránt téved, amikor úgy tesz, mintha a jelentés tisztára mosta volna a disszertáció szerzőjét. Abból ugyanis feketén-fehéren kiolvasható, mi történt; azt mindenki meg tudja ítélni. Nem a jog, hanem az erkölcs, a szakmai tisztesség mércéjével - fogalmaznak.

Úgy vélik: az a kitétel, hogy a dolgozat formailag megfelelt az 1992-ben hatályos követelményeknek, csak a legnagyobb megaláztatástól mentette meg - egyelőre - az elnököt. Ám ami eddig történt, csak könnyed bevezetés az államfőre váró vesszőfutáshoz, méltatlan, megalázó hecckampányhoz . "Lehet persze emiatt fölhorgadni, karaktergyilkossági kísérletről beszélni: a karaktergyilkosság mára befejezett tény" - állapítja meg a cikk. Nyilvánvalónak nevezik, hogy a kormány nem szólíthatja fel lemondásra a köztársasági elnököt, aki számára a jelentés azt a kegyelmi állapotot teremtette meg, hogy lelkiismeretére támaszkodva, szabadon mérlegelhette, milyen lépés szolgálja a legjobban az általa a legmagasabb szinten képviselt közösség érdekét - fogalmaznak. Hozzáteszik: "meggyőződésünk, hogy maradása az ő érdekével is ellentétes".

A lap szerint szépnek gondolható gesztus kitartani a "valóban mértéket nem ismerő, iróniának hazudott, mocskolódó bírálatok nyílzáporában". Csak éppen felesleges, ez a harc megnyerhetetlen. Az intézmény rombolása, a tisztességes közéletbe vetett hit porladása így megállíthatatlan - fogalmaznak. Felteszik a kérdést: hogyan beszéljen ezek után tisztességről, becsületről, hitelességről politikus ebben az országban, és hogyan lehetne azt állítani, hogy ez most már nem az a bizonyos következmények nélküli ország. A Magyar Nemzet végül emlékeztet arra, hogy állásfoglalásukat azzal kezdték, hogy Schmitt Pál "elmulasztotta a nagy lehetőséget". Ehhez azonban azt is hozzáteszik, hogy döntését az elnök még bármikor átgondolhatja. "Minél később teszi, annál rosszabb lesz. Neki és nekünk" - zárul a lap szerkesztőségi cikke.

"A kormány nem érintett"

A kormány nem érintett Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának ügyében - ismételte meg a korábbi álláspontot Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtökön kérdésre válaszolva a Parlamentben tartott mezőgazdasági témájú kormányszóvivői tájékoztatón. A kormányszóvivő Orbán Viktor szerepét firtató kérdésre közölte: a miniszterelnök nem mint miniszterelnök, hanem mint pártelnök tett javaslatot az államfői poszt betöltésére, egyetértésben azokkal az országgyűlési képviselőkkel, akik Schmitt Pált erre a posztra javasolták. Megjegyezte: a köztársasági elnöki poszt betöltésére a magyar jogszabályok értelmében az országgyűlési képviselők egyötödének jelölésével lehet javaslatot tenni.

Fluck megvizsgálná a doktori cím visszavonásának lehetőségét

Nyilvánosságra hozta különvéleményét Fluck Ákos, a Schmitt Pál kisdoktorijával szemben felmerült plágiumgyanú miatt felállított tényfeltáró bizottság egyik tagja. Ebben egyebek mellett azt írja: javasolt megvizsgálni az egykori pályázó egyetemi doktori címe visszavonásának lehetőségét és módját, figyelembe véve a közjogi méltóságával együtt járó védettség adta korlátokat. Fluck Ákos ügyvéd a Semmelweis Egyetem honlapján közölt különvéleményében megállapítja: az egykori pályázó értekezése az egyetemi doktorátus megszerzésének feltételei közül "a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés, vagy a társadalom számára hasznos, új és a gyakorlatban hasznosított alkotás " kritériumainak nem felelt meg.

Megjegyzi, hogy a korabeli szabályok szerint az egyetemi doktorátus visszavonására a Doktori Tanács javaslata alapján az Egyetemi Tanács volt jogosult, azonban a felsőoktatásról szóló törvény értelmében azt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság indítványára a nemzeti erőforrás miniszter kezdeményezheti a bíróságnál. Kifejti, hogy a doktori eljárás hiányosságokkal ugyan, de formális, eljárási szempontból többségében eleget tett a Testnevelési Egyetem Szabályzatában foglaltaknak, azonban sem a védés során, illetőleg azt megelőzően a felkészülési időszakban sem került feltárásra, hogy az értekezés milyen terjedelmű fordítások felhasználásával készült. A tényfeltáró munka során viszont megállapíthatóvá vált, hogy a 215 oldalas értekezés legalább 200 oldalon keresztül hol szó szerint, hol átfogalmazva (rövidítve, egyszerűsítve), de lényegét tekintve szövegazonos fordítása a felhasznált irodalomként megjelölt forrásoknak, elsősorban és kiemelten a Georgiev-tanulmánynak, valamint a Heinemann-tanulmánynak. Az értekezésben ugyanakkor nem azonosítható, hogy az egyes részek melyik szakirodalomként megjelölt forrásmunkából származnak és milyen terjedelemben.

Mindenképpen eljárási hibára utal Fluck szerint a dolgozatra általában jellemző szakszerűtlen forrásmegjelölés, illetve a hivatkozásokra történő szakszerű utalások hiánya. Ezen hibákra a témavezetőnek, valamint a bírálóknak még a felkészülés idején, illetve az elő-opponensi véleményben nemcsak utalniuk kellett volna, hanem a feltárt hiányosságoknak még a védést megelőzően végrehajtandó korrigálására kellett volna felszólítani az egykori pályázót - írja. Álláspontja szerint kizárólag az egyébként kifogásolt hiányosságok orvoslását követően kerülhetett volna sor arra, hogy az egykori pályázó az értekezést megvédje. Beszámol arról is, hogy az egykori pályázó hivatalában fogadta a bizottság elnökét. A bizottság elnöke tájékoztatta annak tagjait arról, hogy az egykori pályázó álláspontja szerint a doktori esemény szabályszerűen zajlott le. Előadta továbbá, hogy az értekezés személyes álláspontja és akkori információi szerint a korabeli szabályoknak megfelelően készült. Rögzítette, miszerint amennyiben az értekezés bármilyen formai hiányosságban szenvedett, úgy álláspontja szerint ennek tényére a témavezetőnek, valamint a bírálóknak nyomatékosan fel kellett volna hívniuk a figyelmét. Mivel ilyen jelzést nem kapott, jóhiszeműsége álláspontja szerint nem kérdőjelezhető meg.

Az MTA szerint Schmitt és az egyetem is felelős

A Magyar Tudományos Akadémia közleményében úgy fogalmaz: a politika és a tudomány szereplőinek közös érdeke és felelőssége, hogy rövid időn belül megnyugtatóan lezáruljon Schmitt Pál doktori disszertációjának ügye, amely a magyar tudományra nézve rendkívül hátrányos és az országnak súlyos károkat okoz. Az MTA állásfoglalása szerint a "minden bizonnyal politikai indíttatású ügy" mára nemzetközi botránnyá dagadt, amely súlyos károkat okoz Magyarország és a magyar tudományos közélet számára, akkor is, ha az államfő doktori címe nem minősül tudományos fokozatnak, és azt a rendszerváltás előtti idők nem példa nélküli eljárása szerint szerezte meg. A tudomány képviselői és a közvélemény fokozott várakozásától kísért vizsgálóbizottsági jelentés világosan feltárta a tényeket. A történtekért mind a doktori értekezés szerzője, mind a dolgozatot akkor gyorsan és gondatlanul elbírálók felelősek - olvasható az MTA állásfoglalásában.

Az államfővel kapcsolatos plágiumgyanú miatt felállított, a Semmelweis Egyetem által felkért testület megállapításainak összefoglalóját az intézmény kedden a honlapján hozta nyilvánosságra. A tényfeltáró bizottság jelentése szerint a doktori eljárás hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A testület megállapította azt is, hogy az egyetem szakmai hibát követett el, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben. Hozzátették: ha nem is szabálytalanságra, de mindenképpen formai hibára utal "a dolgozatra általában jellemző szakszerűtlen forrásmegjelölés, illetve a hivatkozásokra történő szakszerű utalások hiánya, amelyre a témavezetőnek, illetőleg a bírálóknak még a felkészülés idején, illetve az előopponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet".

Schmitt Pál szerdán Szöulban az MTI Hírcentrum tudósítójának azt mondta, nem mond le, számára a plágiumgyanút vizsgáló tényfeltáró bizottság végkövetkeztetése "egyfajta elégtétel". A hvg.hu január 11-én írt arról, hogy Schmitt Pál 1992-es, 215 oldalas disszertációjának mintegy 180 oldala a bolgár Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele. Későbbi állítások szerint egyes bekezdések szó szerint megegyeznek a német Klaus Heinemann tanulmányának részleteivel.