"A fasiszta ideológia polgárjogúsítása"
„A fasiszta ideológia polgárjogúsítása" címmel hosszú elemzést közöl a Süddeutsche Zeitung arról, hogy Horthy a fehér terror idején az ország első embere, később az első zsidó törvények kezdeményezője, majd Hitler szövetségese volt, most az Orbán-kormány alatt mégis meglepő reneszánszt él át.
Magyarországon a történelmi tudatlanság légköre uralkodik, ami félnivaló – írja a lap. Elie Wiesel pontosan fejezte ki magát, amikor visszaadta kitüntetését. Arról írt Kövér Lászlónak, hogy a magyar hatóságok bátorítják a múlt tragikus és bűnös epizódjainak megszépítését. A Holocaust-túlélő író ily módon tiltakozott a történelem egyre inkább terjedő revizionizmusa ellen, amely jóformán divattá teszi prefasiszta vagy antiszemita művészek és államférfiak rehabilitálását. Ugyanerről beszélt Vadai Ágnes is a Parlamentben, ha a bekiabálásoktól lehetett volna rendesen érteni a szavait. Az ellenmozgalom azonban mind inkább lendületbe jön, bár sokkhatást mutat amiatt, hogy Magyarországon újraéled a művészeteket, a kultúrát és a politikai vitákat is egyre inkább átható nacionalizmus.
A kormánytáborba és attól jobbra ezzel együtt nem jutnak el Wiesel és a többiek bíráló szavai, lásd a Magyar Hírlap cinikus kommentárját. A világ nagy szkepszissel figyeli a kormányzó kultuszát, de közben Magyarországon nő azoknak a száma, akik a 20. század legnagyobb magyar politikusát látják a lovas tengerészben. Orbán Viktor megpróbálta bagatellizálni a jelenséget, amikor arról beszélt, hogy a helyi hatóságokra tartozik, emelnek-e emlékművet Horthynak, vagy amikor megkérdőjelezte, hogy a politikus diktátor volt – írja a Süddeutsche Zeitung.
A történelmi revizionizmus azonban nemcsak a tengerésztiszt iránti lelkesedést jelenti. Egyúttal új szeretettel párosul olyan antiszemita és nacionalista alkotók iránt, mint Wass Albert vagy Nyírő József. Utóbbi újratemetése kapcsán szégyentelenül hivatkoztak arra, hogy nem kell túlreagálni a dolgot: mindössze kegyeleti aktusról van szó. És most már napirenden van az is, hogy szobrot állítsanak Prohászka Ottokárnak, az antiszemita püspöknek. Magyarországon a lap szerint nyomulóban van a zsidóellenesség, de erről a zsidó közösségek nem szívesen beszélnek, mert félnek a további támadásoktól. Miközben az inzultusok fokozzák az idegességet azok körében, akik félelmetesnek tartják a történelmi műveletlenség klímáját.
Orbán Viktor elítéli az atrocitásokat, ezzel együtt a nemzeti felbuzdulás nemcsak, hogy jól jön neki és a Fidesznek, hanem még maguk is szítják a fejleményeket. Egyfelől azzal érvelnek, hogy Strauss is sikeres volt a jelszóval: „Tőlem jobbra már csak a fal van”, a nemzeti irányvonallal egyben a Jobbik fasisztáinak vitorlájából igyekeznek kifogni a szelet. Másfelől a népi nacionalizmusa kormány önértelmezéséből fakad: ismét tudatosítani kell a nemzet egykori nagyságát, a múltba való visszatekintést az új nemzeti büszkeség és a nagyszerű jövő alapjává kell tenni. Az amerikai Holocaust Múzeum igazgatónője aggodalmát fejezte ki a fasiszta ideológiák és vezérek rehabilitálása miatt. A fejlemény súlyosan sérti azoknak az emlékét, akik ezek alatt a rezsimek alatt vesztették életüket – írta.
Kövér nem szívesen látott vendég Izraelben
A magyar Országgyűlés elnöke már nem szívesen látott vendég Izraelben – írja a Der Spiegel. Ottani kollégája visszavonta meghívását, mert Kövér László egy szélsőjobboldali íróval és náci politikussal rokonszenvezik. Reuven Rivlin a Jerusalem Post szerint azt írta a 2. magyar közjogi méltóságnak, hogy megdöbbenéssel értesült a hírről, miszerint Kövér ott volt Székelyudvarhelyen a Nyírő-emlékünnepségen. Az alkotó hamvait, aki vér és rög irodalmár és vállaltan antiszemita volt, Kövér vezérletével hazahozták Spanyolországból és szülőföldjén akarták eltemetni, ám ezt a román kormány megakadályozta. A magyar hatóságok viszonyulása a náci múlthoz hetek óta egyre elkedvetlenítőbb. Elie Wiesel visszaküldte magas magyar kormánykitüntetését és személy szerint is megrótta a Parlament első emberét, amiért az ott volt a romániai szertartáson. Kövér visszautasította a bírálatot, mondván, hogy Nyírő nem volt fasiszta vagy antiszemita. A washingtoni Holocaust Múzeum ezt másként látja: honlapján az író egykori parlamenti felszólalásaiból idézett zsidóellenes részeket.
Diplomáciai ütésváltás
A Die Presse azt írja: a Nyírő-ügy kapcsán diplomáciai ütésváltás zajlott le a Magyarország és Izrael között, Kövér László vitatja, hogy izraeli kollégája érvénytelenítette volna meghívását a Wallenberg-ünnepségre. Mindenesetre a Jeruzsálemből keltezett levél azt tartalmazza, hogy az antiszemita író emlékére rendezett ceremónia után lehetetlen vendégül látni a magyar politikust, amikor zsidómentő és a náci Németország elleni harc jelképének számító svéd diplomata előtt tisztelegnek. Kövér kabinetfőnöke ugyanakkor vitatja, hogy érkezett ilyen üzenet. Egyben sajátosnak tartja, hogy a sajtón keresztül küldenek el egy ilyen levelet, mellesleg szerinte az egész ügy idejétmúlt, mivel az Országgyűlés elnöke már napokkal korábban tudatta a Knesszettel, hogy helyette Áder János utazik. Az izraeli törvényhozás szóvivője mindazonáltal vitatja ezt a verziót, mivel Kövér levele – 21. dátummal – vasárnap érkezett meg, figyelmen kívül hagyva a másik fél által közölteket. Annak azonban örülnek Jeruzsálemben, hogy az államfő ott lesz a megemlékezésen.
