A csillagokban meg van írva
Két deportált II. világháborús ellenálló emlékének adózik a Société Réaliste francia-magyar művészcsoport Párizsban felavatott alkotása. Ez az első alkalom, hogy kortárs magyar alkotó szobrát köztéren állítják fel a francia fővárosban.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia szakán 2001-ben diplomázott, s azóta Párizsban élő Gróf Ferenc tíz évvel ezelőtt alapította Jean-Baptiste Naudyval a konceptuális műveket létrehozó Société Réaliste nevű kollektíváját.
Az En attendant le Mo(nu)ment 2014-2045 (A műemlékre/pillanatra várva 2014-2045) című művet a francia főváros 10. kerületének történelmi emlékezetét ápoló egyesületének megbízásából alkotta meg a művészduó, a Fondation de France nevű alapítvány támogatásával.
Az Histoire et Vies (Történelem és Életek) elnevezésű szervezet két évvel ezelőtt kezdeményezte, hogy a kerületből 1944-ben elhurcolt és munkatáborban meghalt ellenállóról, Jean Moinonról 1946-ban elnevezett utcát az önkormányzat nevezze át Jean et Marie Moinon utcának, megemlékezve a német megszállás ellen harcoló házaspár női tagjáról is. Marie Moinon ugyanis szintén ellenálló volt, 1945-ben maga is gázkamrában végezte Ravensbrükben.
Miután 2012. március 10-én felavatták a feleség keresztnevével kiegészült új névtáblát, az egyesület női tagjai egy olyan műemléket képzeltek el, amely a történelmi igazságtétel fontosságára hívja fel a figyelmet. A Fondation de France közvetítésével találtak rá az általában átfogó társadalomkritikai művekkel jelentkező Gróf Ferencre és Jean-Baptise Naudyra.
A művészduó a Nemzetközi Csillagászati Uniónál előbb kezdeményezte két kisbolygó elnevezését az ellenállókról. Majd, ennek szimbólumaként, egy breton bányából hozattak két húsz tonnás gránittömböt, s azt helyeztek el a házaspárról elnevezett utcától pár lépésnyire található Chalet-parkban. Mintha a két aszteroida egyenesen az égből esett volna oda.
A bolygók elnevezéséért felelős szervezet azonban időközben elutasította a kérelmet, azzal az indoklással, hogy politikai vagy katonai okok miatt meghalt emberekről csak haláluk után legalább száz évvel nevezhető el aszteroida.
Az alkotás tehát csak 2045-re készülhet el teljesen, amikor a Jean és Marie Moinonról elnevezett égitestek végre ismét és örökre egyesíthetik a háború, a halál, majd a téves történelmi emlékezet miatt szétválasztott házaspárt. Ezért kapta a sziklapár A műemlékre várva 2014-2045 címet.
Mivel elképzelhető, hogy az egyesület valamennyi tagja nem él harminc év múlva, már most megírták a 2045-re datált újabb kérelmüket, amelyet az avatóünnepség végén a megrendelők, a közvetítők és a művészek is elláttak kézjegyükkel, s azt a műalkotást felavató kerületi polgármester gondjaira bízták. Rémi Féraud ígéretet tett arra, hogy utódát figyelmeztetni fogja: ne mulassza el majdan elküldeni a levelet a Nemzetközi Csillagaszati Uniónak. Az önkormányzat addig is híven őrzi az ellenállók emlékét.
