A becsület csendestársai
Ötödik alkalommal került sor február 7-én a Magyar Civil Becsületrend átadására. Ezt a különleges kitüntetést nem lehet ágyútűzben kiérdemelni, mint a vitézségi érmet, sem egy élet munkájával, mint a Nobel-díjat, nem lehet beleszületni, mint az Aranygyapjas rendbe. A becsület csendestársai egy önkéntes és hangsúlyosan civil társaságtól kapják az elismerést.
Alapításának gondolata már 2000-ben megfogalmazódott a kör motorjában, a kezdeményező és Kazinczy Ferencként központul szolgáló Kuthi Csabában (akinek történeti összefoglalójából e cikk megírásakor is meríthettünk).
Kezdetben a létrehozásról diskurálók holmi Nemzeti Rokonszenv Díjban gondolkodtak. Hosszas szendergés után, amikor aztán 2011-ben végre megalakult az Ars Humanica Hungarica Kör, a cél változatlan maradt: a hivatalok szempontjaitól és pénzügyi elkötelezettségektől egyaránt mentes polgári függetlenség, humán értékelvűség és döntési szabadság legyen az irányadó. A név azonban megváltozott. Az eltelt évtized alatt ugyanis a nemzeti jelző méltatlan, merkantilista összefüggésekbe került: az alapító atyák nem gondolták, hogy az Ars Humanica Körnek a dohányboltok mezőnyében kellene domborítania. És az elnevezésben a „díjat” is át kellett keresztelni, hiszen a kitüntetés mellé semmiféle anyagi elismerés, financiális díjazás nem jár. A születéskor bábáskodó értelmiségiek (Gergely Ágnes, Görgey Gábor, Görög Sándor, Heller Ágnes, Del Medico Imre, Pomogáts Béla, Sumonyi Zoltán és mások) véleménye az volt, hogy a francia Becsületrend mintájára kellene létrehozni egy pusztán erkölcsi értékű civil kitüntetést, ami azokat az emberi alapértékeket megtestesítő cselekedeteket (és nem életműveket) ismeri el és állítja példaként, amelyek a világ bármely táján tiszteletet érdemelnek.
A Magyar Civil Becsületrend ünnepélyes átadására az alapítók az első független magyar kormány mártír miniszterelnökének, Batthyány Lajosnak február 10-i születésnapját választották. Jelmondatuk viszont a kalapos királyig, e „civil uralkodóig” megy vissza. A Virtute et exemplo erénnyel és példaadással kívánja működtetni a társadalmat.
A kezdeti, néhány lelkes civilből álló társaság a kitüntetés 2012-i első átadására már harmincegy főre szaporodott. Az első évben három jelöltet választottak a kör tagjai: Szarvas Józsefet, Pásztor Emilt (posztumusz) és Szabó Andrást. Az ünnepségen azonban csak két kitüntetést lehetett átadni. Ugyanis Szabó András (aki a balatonszepezdi református templom felújítására adományozott nagyobb összeget) elhárította az elismerést. Hasonlóképpen visszamondta e cselekedet méltatásának tisztét a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, Steinbach József, és egyúttal kérte, hogy személyét töröljék a tagok sorából.
A Magyar Civil Becsületrend első kitüntetettje lett hát Szarvas József doktor, a székesfehérvári kórház kézsebésze, aki az országút árkában heverő, darázscsípéstől allergiás gégeödémát kapott motoros életét mentette meg, amikor bicskájával helyszíni légcsőmetszést alkalmazott, valamint Pásztor Emil, az egri Eszterházy Károly Főiskola nyelvész professzora, aki a sátoraljaújhelyi Kazinczy Társaság ülésén, 1994-ben javasolta a Magyar Nyelv Múzeumának létrehozását és energikusan segítette ennek megvalósítását. (Ám a 2008-as megnyitást már nem érte meg.)
2013-ban két kitüntetés lelt gazdára: Fehér Sándor (posztumusz) és a burgenlandi RE.F.U.G.I.U.S. (Rechnitzer Flüchtlings Und Gedenkinitiative Und Stiftung) civil egyesület. Fehér Sándor hegedűművész a 2012 januárjában felborult Costa Concordia luxushajón az általános pánik közepette mentette a gyerekeket, s eközben vesztette életét. A burgenlandi civil egyesület pedig – helyettünk, magyarok helyett – emlékművet állított annak a körülbelül kétszáz munkaszolgálatos zsidó honfitársunknak, akiket Rohoncon, 1945. március 24-ének éjszakáján Batthyányné Thyssen-Bornemissza Margit grófnő báli vendégei legyilkoltak, majd elföldeltek egy jeltelen gödörbe, aminek holléte máig ismeretlen.
(Még ebben az évben, hosszas hivatali vajúdás után tízéves védjegyoltalmat kapott a Magyar Civil Becsületrend kifejezés.)
2014-ben a bocsánatkérés emberi gesztusát díjazták a tagok. Sz. Bíró Zoltán, Deák Gábor, Iványi Gábor, Ungváry Rudolf 2012 októberében saját költségén és kockázatára kiutazott Jerevánba, hogy bocsánatot kérjenek az örményektől az azeri baltás gyilkos, Ramil Safarov kiadatása miatt. A másik kitüntetett Harmathy Ildikó, a káptalantóti Liliomkert őstermelői piac és közösségi tér létrehozója és életben tartója lett.
(2014 őszén alakult meg a Szlovákiai Civil Becsületrend Polgári Társulás, ami körünkkel azonos elvek és célok szerint működik. Első kitüntetésüket 2015. április 11-én adták át Komarnóban.)
2015. február 8-án az elismerések egyikét Latrompette Matild kapta a gyermekek erőtartalékainak feltárásában és kiművelésében végzett humánus tevékenysége elismeréséül. A másikat Bogdán László, Cserdi község polgármestere nyerte el az emberi kiszolgáltatottság elleni eredményes munkálkodásáért.
2016. február 7-én a Magyar Civil Becsületrend kitüntetéseit Morvay Imre (Pio) atya, a Betegápoló Irgalmas Rend pécsi rendfőnöke és Sándor Mária, a „fekete ruhás nővér” vehette át.
