A bankoknak további 3,2 milliárd eurót kell fizetniük

A magyar kormány bekeményít a bankokkal szemben. Az osztrák intézményeknek 600 millió eurót kell fizetniük. Az osztrák bankokhoz megérkezett az újabb rossz hír Magyarországról: tegnap – pénteken – Orbán Viktor miniszterelnök a rádióban egy újabb törvényről beszélt, amely további költségeket okoz majd a bankoknak– írja Christian Höller a Die Pressében.

2014. szeptember 28., 08:02

Orbán azzal bízta meg az igazságügyi minisztériumot, hogy október végéig készítse el a törvénytervezetet. Kormánykörökből származó információ szerint az a terv, hogy a következő évben Magyarországon a még meg levő devizahitelét minden banki ügyfél egy kedvezőbb árfolyamon válthatja át az ország fizetőeszközében nyilvántartott forinthitelre. A bankok számára nagyságrendileg ez az összeg akár a hárommilliárd eurót is elérheti.


De ez még messze nem minden! A budapesti parlament szerdán elfogadta az új hiteltörvény átmeneti szabályait. Ennek alapján kötelezik a bankokat, hogy a devizahitelekkel rendelkező ügyfeleket kárpótolják az árfolyamgyengülésekért. A parlamentben Orbán kijelentette, hogy a bankok „tőkeerősek”. A tulajdonosaiknak kell előteremteniük a szükséges pénzügyi eszközöket.


Az APA egyik jelentése szerint a parlamenti vitában Trócsányi László igazságügyi miniszter a „tisztességtelen magatartást” vetette a bankok szemére. A törvény 1,3 millió banki ügyfélnek jelent segítséget. Elemzői vélemények szerint a magyar bankoknak további 3,2 milliárd eurós pótlólagos költséggel kell számolniuk.


„A közjólét érdeke”


Orbán szerint „elszámoltatják” a bankokat. Ezt kívánja a „közjólét és az igazságos élet érdeke”. A bankokat állítólag korrektebb magatartásra kell kényszeríteni.


Az új törvény az oka annak, hogy a Raiffeisen Bank International a héten figyelmeztetést adott ki. A Raiffeisen abból indul ki, hogy közel 240 millió eurót kell a magyar ügyfelek részére visszafizetnie. Az Erste Bank eredetileg 300 millióra becsülte a költségeket egész évre. Július végén a bank bejelentette, hogy kb. további 20%-kal növekedhetnek a költségek. És ez most be is következhet. Erre az évre a bank 360 millió euró plusz költségre számít.


Orbánnak az a stratégiája, hogy több lépésben kényszeríti fizetésre a bankokat. A múltban a budapesti parlament már eddig is számos olyan törvényt fogadott el, amelyek a bankok ellen irányultak.


Az elmúlt években az Erste Bankot 746 millió eurós veszteség érte Magyarországon. Ez az összeg már a 2014. év első félévében jelentkező terheket is tartalmazza. A Raiffeisen Bank International esetében a végösszeg 690 millió euróra rúghat.


A bankok egyetlen kelet-európai országban sem osztottak szét annyi devizahitelt, mint Magyarországon. Most minden azon múlik, hogy vajon Orbán érvényt szerez-e pénteki bejelentésének, amely szerint a következő törvény már 2015-ben hatályba lép. Ha igen, akkor a bankokat a jövő évben egy újabb megterhelési hullám fenyegeti. Az osztrák bankok a rossz hírek ellenére is Magyarországon akarnak maradni.


A kivonulás csak veszteséges lehet


Budapesti médiajelentések szerint a magyar állam készen áll a Raiffeisen és az Erste Bank budapesti leányvállalatainak a megvásárlására. A Bayerische Landesbank már a nyáron kivonult a kelet-európai országból. Magyarország 55 millió eurót fizetett a bajoroknak, de ezzel egy időben a BayernLB-nek 270 millió eurós követeléséről kellett lemondania. A bajorok összesen két milliárd eurót vesztettek. „Presse”- információk szerint a Raiffeisen és az Erste Bank is csak veszteségesen vonulhatna ki Magyarországról. Ezért inkább ragaszkodnak a budapesti leányvállalataikhoz.

(„Die Presse”, nyomtatásban: 2014.09.27.)


Fordította: dr. Gonda László