80 éves, nagy múltú lapot zárnak be egyetlen tollvonással
A Magyar Nemzetet Pethő Sándor Hegedűs Gyulával alapította 1938. augusztus 25-én, miután több munkatársával együtt kilépett az 1920 óta működő Magyarság című lapból, mert azt a laptulajdonos nemzetiszocialista lappá nyilvánította. Az újság a mai napig Pethő Sándorra hivatkozik címlapján, akinek konzervatív, polgári hozzáállását követendő mintának tartja. A Magyar Nemzet a hagyományos konzervatív értékrend alapvető fogalmait tekintette alapelvének, de ennek megfelelően a jelenhez is igazodott.
Ahogy a Magyarság, úgy a Magyar Nemzet is jobboldali, mégis legfőképpen náciellenes lap volt, és a legfontosabb fóruma lett a náci befolyást ellenzőknek. A lapot többször felfüggesztették, véglegesen csak a német megszállást követően tiltották be, és csak 1945. május 1-jétől tudott újraindulni. Bár a Nemzetet be nem tiltották, önálló, pontosabban a rendszert bíráló politikai álláspontot nem közölhetett le, a kormány hivatalos politikai álláspontját volt köteles megírni. 1953-tól a lap Nagy Imrét és kormányát támogatta Rákosi Mátyással szemben.
Jelentős sajtótörténeti esemény volt Illyés Gyula 1977-es karácsonyi cikke az addig tabutémának számító erdélyi magyarság ügyéről. 1987-ben a Magyar Nemzet elsőként és egyedüliként készített interjút (az egyébként akkoriban épp a Hazafias Népfront főtitkáraként is ismert) Pozsgay Imrével a Lakiteleki találkozóval és a Magyar Demokrata Fórum megalakulásával kapcsolatban. A Magyar Nemzet vezető szerepet vállalt 1988-1989-ben a rendszerváltás ügyében is.
1996-ban, a Horn-kormány ideje alatt a Postabank lett a lap tulajdonosa és ez idő tájt a lap mérsékelt, független jobboldali lapként működött, szerkesztői bizottsága is újjáalakult. (Ez Pethő Tibor nevéhez fűződik.)
2000-ben a Magyar Nemzet egyesül a Napi Magyarországgal. Az újjáalakított Magyar Nemzet főszerkesztője Liszkay Gábor lett, onnantól lett a lap része a Fidesz pártmédiájának.
Az újabb radikális változás a G-napként elhíresült, 2015. február 6-hoz fűződik, amikor nyilvánvalóvá vált Simicska Lajos és Orbán Viktor szakítása. Ezt megelőzően a Fidesz-közeli lapvezetés puccsszerűen eltávozott a laptól és az új főszerkesztő, egészen 2017 végéig D. Horváth Gábor lett.
A G-nap után sok, kormánypárti újságíró is távozott a Gajdics Ottó vezetésével megalakult Magyar Időkhöz. A Magyar Nemzethez ezután több, különböző hátterű újságíró érkezett és egy igazán sokszínű, több oldalt megszólaltató napilappá vált mégis megtartva az alapvető konzervatív hangnemet. Voltak baloldali és jobboldali érzelműek, minden oldalnak, minden véleménynek teret adtak. Megújult az online felület is, 2016-tól pedig a szerkesztőség integrálódott, több napilapos és hetilapos is beszállt az online munkába.
A Simicska-Orbán szakítás után kormánykritikussá váló lap folyamatosan azon dolgozott, hogy feltárja a politikai visszaéléseket. Különösen rákapcsoltak a 2018-as választások előtt és dobták le a nagyobbnál nagyobb botrányokat. Köztük is a legnagyobb a Kósa Lajosról és a csengeri örökösnőről szóló örökösödési ügy volt. Ők írtak Habony Árpád betelepedési kötvényt érintő útjairól, és Semjén Zsolt több milliós svéd vadászatairól is.
(Forrás: Wikipédia/168Óra/mno.hu)
