50-60 milliárd forint kellene Budapesten az árvízvédelem rendezéséhez
Hozzátette: az ügyben már két levelet is írt a Miniszterelnökségnek. Véleménye szerint az árvízvédelmi helyzettel jogalkotási szinten kellene foglalkozni, jelenleg jogilag rendezetlen, kinek mi a dolga, kötelessége, Budapest pedig nincs beiktatva a vízügyi igazgatóságok körébe.
Tarlós István a Római-parttal kapcsolatban azt mondta: két nyomvonal-változat van, az egyik drágább, és nem véd meg minden ingatlant, a másik olcsóbb, és minden ingatlant megvéd. Emlékeztetett rá, hogy csak az utóbbi négy évben „a szakma avatott képviselői” öt tanulmányt készítettek a kérdésben, ezek közül egyik sem javasolta a Nánási út – Királyok útja nyomvonalat.
Semmi nem indokolja, hogy nagy területen potenciális károkozás történjen, csak azért, mert egyesek aggódnak, indulati alapon akarnak cselekedni, elérni valamit, ilyen alapon nem lehet döntéseket hozni. Lelkiismereti döntés született – emelte ki Tarlós István. Gyerekségnek nevezte, hogy nem volt egyeztetés, nem lehetett véleményt mondani. „Hét éve egyéb sincs, mint véleményalkotás, írók, filozófusok, közgazdák mondanak műszaki véleményeket anélkül, hogy erre hivatalosan vagy végzettségük szerint bármilyen jogosítványuk lenne” – fogalmazott.
Arról a népszavazási kezdeményezésről, hogy a közvetlen Duna-partot a főváros nyilvánítsa természetvédelmi területté, a főpolgármester azt mondta: majd az illetékesek eldöntik, lehet-e erről a kérdésről népszavazás, ő jelenleg nehezen tudja elképzelni.
Lassan ott tartunk, ha minden népszavazási kezdeményezés átmegy, a budapestiek kéthetente népszavazhatnak – jegyezte meg –, ez pedig lejáratja a népszavazás intézményét, megkérdőjelezi annak komolyságát, pedig az a demokrácia fontos alapintézménye. Megemlítette, hogy egy népszavazás nem olcsó, több mint egymilliárd forintba is kerülhet. Tarlós István arról is beszélt, hogy a népszavazási kérdésnek nemcsak nyelvtanilag kell egyértelműnek lennie, hanem tartalmilag is. „Felvetődik, mik a mögöttes következményei egy ilyen kérdésre adott válasznak, amit a lakosság nem feltétlenül tud kikövetkeztetni” – fogalmazott. Ha a drágább nyomvonal-változat megépítésére a fővárosnak nincs elég fedezete, akkor a kérdés a jövő évi fővárosi költségvetést is érintheti, az pedig könnyen alapjogsértő lehet, „ha egy csomó embert kizárunk abból a jogból, hogy árvízvédelemben részesülhessen, nem beszélve az ott keletkező, tízmilliárdos nagyságrendű anyagi kárról”.
