Aprópénz: alig 250 milliót spórolt a BKK az 54 vonalat érintő járatritkítással
A fővárosi cég átalakuló utazási szokásokkal és szűkös büdzsével indokolta a lépést. Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója leszögezte, a a járatritkítást nem vonják vissza, legfeljebb finomhangolásról lehet szó – írja a Népszava.
A péntek az új szombat, a hétfő pedig még hétvége. Az említett két napon 5-13 százalékkal kevesebben utaznak a BKK-járatain, miközben a város más pontjain kapacitáshiányt érzékeltünk. A főváros közösségi közlekedésre fordítható kerete azonban korlátozott, így a hálózat fejlesztését csak belső megtakarítással, pénzügyi átcsoportosítással tudjuk megvalósítani – magyarázta a lap beszámolója szerint a járatritkítást Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója, aki maga is elismerte, hogy a kapacitások átcsoportosításáról, amely 54 viszonylaton 6-9 másodperccel nagyobb követési időt jelent a hétfői és pénteki csúcsidőben, még az intézkedés előtt kellett volna tájékoztatást adniuk.
Járatritkítás, spórolás és pulykák
A nagy visszhangot kiváltó csütörtöki háttérbeszélgetésen (amiről itt írtunk bővebben) kiderült: a BKK tavaly nyár óta dolgozik az új hálózati stratégián, amelynek szűk keretet ad a pénzügyi realitás. Az átalakításhoz folyamatosan gyűjtik az utasforgalmi adatokat és modellezik az utazási szokások változását. A koronavírus-járvány után az utasoknak csak a 85 százaléka tért vissza a közösségi közlekedéshez, amit azután tovább erodált az egyre elterjedtebb otthoni munkavégzés. A folyamatos – ezer járművön elhelyezett számlálók alapján történő – utasszám-mérés azt mutatta, hogy hétfőn és pénteken 5-13 százalékkal kevesebben veszik igénybe a közösségi járműveket, számos viszonylaton 70 százalék alá esett a járművek kihasználtsága.
Az érintett járatok közül végül 54 esetében döntöttek a követési idő növelése mellett. Ezek jellemzően olyan belvárosi vonalak, – hangsúlyozták a BKK vezetői –, amelyet több viszonylat is érint, így a megállókban gyakorta egymást érik a buszok. Példaként a Rákosrendező Pályaudvarról a belvárosba tartó vonalakat említették. A 6-9 másodperces járatritkítás ezeken a belső szakaszokon az utasok számára szerintük nem érzékelhető.
A döntést nem vonják vissza, legfeljebb finomhangolásról lehet szó – mondta Walter Katalin.
Szerintük nem volt utaslemaradás
Az első tapasztalatok egyébként igazolják a várakozásaikat, sehol nem volt utaslemaradás és zsúfoltság (erről egészen más tapasztalatokról számolt be Vitézy Dávid). A Népszava kérdésére, miszerint a járatritkítással mennyit spórolt a cég, a cégvezető azt válaszolta, hogy semennyit.
Az intézkedéssel megtakarítható 250 millió forintot elviszik majd a város más részén tervezett kapacitásbővítések.
Mint kiserült: a tervezett fejlesztések közül elsőként Rákosmente és környezetének közlekedési kapcsolatai bővülnek február 5-étől, később valósul meg a 12-es villamos Lehel térig, a 75-ös trolibusz Kőbányáig való meghosszabbítása, de tervbe vették egy új járat indítását Újpesten és Újbudán.
A tiltakozó polgármesterekkel előzetesen nem, azóta viszont egyeztettek, a vezérigazgató szerint elfogadták az érvelésüket. A cégvezetés továbbra is állítja, hogy a civil szervezetekkel részletekbe menően egyeztettek korábban. A Népszava azon kérdésére, miszerint a menetrend-változtatás összefüggésben van-e a Budapest-bérlet körüli vitával, a cégvezető azt válaszolta, hogy nem, erre már régebb óta készülnek, a minisztérium lépése váratlanul érte őket december 20-án.
És mi lesz a pulykákkal?
A Népszava tudósításából valamiért kimaradt, hogy a háttérbeszélgetésen Walter Katalin meglehetősen furcsa hasonlattal élt. Mint fogalmazott:
„Az utasokat ebbe a folyamatba nehéz lett volna bevonni, mert az olyan, mintha „hálaadás előtt megkérdeznék a pulykát, hogy mi legyen vele”
– mondta a 24.hu tudósítása szerint a BKK vezérigazgatója.
„Egész egyszerűen fel sem foghatom, hogy egy utasok milliót szállító közszolgáltató első számú vezetőjének szájából hogy hangozhat el egy ilyen mondat. Emberek vagyunk, Budapest az otthonunk, a közösségi közlekedéssel iskolába, munkába és szórakozni járunk. A budapestiek nem vágásérett pulykák, akik jobban teszik, ha beletörődnek a sorsukba, mert jön a hálaadás – vagy épp ezúttal a járatritkítás. Ilyet nem csak egy felelős vezető nem mondhat, hanem egy minimális empátiával rendelkező személy sem”
– írja az esetet követően Vitézy Dávid.
Hozzátette:
„Ha ez a mondat tényleg így elhangzott, a BKK vezérigazgatójának távoznia kell a posztjáról. Karácsony Gergely főpolgármesternek pedig elnézést kell kérnie a budapestiektől, és azonnal visszavonni a járatritkításokat.”
Vitézy: nem csak a pulykákkal, de a civilekkel, a közgyűlés tagjaival és a polgármesterekkel sem egyeztetett senki
„Ami pedig az egyeztetéseket illeti, nem csak a hálaadási pulykának nézett utasokkal, de az érintett civil szervezetekkel, sőt, a Fővárosi Közgyűlés tagjaival és a kerületi polgármesterekkel sem egyeztetett senki. Négy évig vezettem a BKK-t, számtalan járatmódosítást vezettünk be, mindig egyeztettünk a kerületekkel, volt társadalmi egyeztetés a változásokról és a mainál nehezebb anyagi helyzetben is el tudtuk kerülni a járatritkításokat.”
Emlékeztetett: múlt héten a lebukással kezdődött a járatritkítási botrány, némi zavar után elnézést kéréssel, majd a tagadással és a magyarázkodással folytatódott. Miután végül elismerték, hogy 53 járat ritkult és egy sem lett sűrűbb, jött az ígérgetés, hogy ha most nem is, de majd egyszer, máskor, máshol, valahogy visszapótolják a kivont teljesítményeket - amiből egyelőre semmi nem teljesült az ígérgetésen kívül. A budapesti tömegközlekedéshez méltatlan ez az egész cirkusz. Állítsák helyre a menetrendeket és kérjenek elnézést, amiért így beszélnek a saját utasaikról!
Nem is volt társadalmi egyeztetés
Bár a BKK létrehozása óta kötelező, semmilyen társadalmi egyeztetés és előzetes bejelentés nem volt a menetrend átalakításáról, a Közlekedő Tömeg civil egyesülettől értesült a közvélemény a BKK járatritkítási terveiről, melyeket január közepén be is vezettek. Bele se merek gondolni, mi történt volna, ha nem lenne „klímavészhelyzet”, nem lenne külön részvételiségi osztály és nem lenne a részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes a Városházán – írta még múlt héten Facebook-posztjában Vitézy Dávid.
„Felszólítom Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy haladéktalanul vonja vissza a járatritkítási csomagot és vizsgálja felül a BKK akcióját! A közösségi közlekedés színvonalának leépítése ugyanis ellentétes minden várospolitikai és fenntarthatósági céllal.”
– tette hozzá.
Elnézést kért a BKK-vezér
„Erről sajnos sokkal látványosabban, hangsúlyosabban és hamarabb kellett volna kommunikálnunk, én ezért elnézést kérek” – mondta Walter Katalin az ATV híradójának.
„Önmagában az az intézkedés amit meghoztunk, az adatalapon, mindent elemezve történt és természetesen az volt kezdetektől fogva az elképzelésünk, hogy ezt folyamatosan fogjuk monitorozni és amennyiben szükség van beavatkozásra, akkor azt meg fogjuk tenni”
– nyilatkozott.
Mi lesz a bérletekkel?
A járatritkítás mellett az utóbbi napok egyik fő közéleti kérdése a „bérlet-gate”, vagyis az állam és a főváros közötti megállapodás megszűnése, vagy éppen felrúgása. A kérdés látszólag a tarifarendszerről szól, vagyis arról, hogy melyik szolgáltató melyik bérletet, jegyet fogadja el, valójában azonban jóval többről: súlyos közlekedésszervezési és – technikai kérdésekről, végső soron pedig arról, hogy a fővárosban és az agglomerációban élő több mint 3 millió ember hogyan tudja használni majd a BKV/BKK, a MÁV/HÉV és a Volánbusz járatait. Erről itt írtunk bővebben.
(Fotó: Vitézy Dávid Facebok-oldala)