„10 milliárdos pénzkidobás” – Ez az Orbán-kormány legújabb ötlete

A Demokratikus Koalíció szerint az e-egészségügy létrehozása üdvözlendő és hasznos fejlesztés is lehetne egy olyan országban, ahol van mögötte valós ellátásbeli teljesítmény. De Magyarországon a gyógyítás alapfeltételei sincsenek meg az egészségügyben.

2015. november 7., 14:05

A hírek szerint 10 milliárd forintot költ a kormány egy olyan okostelefonos alkalmazásra, amelyen keresztül megfigyelhetjük életmódunkat, étrendünket, valamint feltölthetjük egészségügyi adatainkat, leleteinket egy központi adatbázisba.

A DK szerint hiába költ a kormány 10 milliárd forintot arra, hogy az okostelefonnal rendelkezőknek lépés- és kalóriaszámlálóval ellátott, központi adatbázissal összekötött alkalmazásuk legyen, ha a kivéreztetett egészségügy országában csak arról értesülhessenek online, hogy nincs szabad kórházi ágy, nincs orvosi cérna, és hónapokat kell várni egy vizsgálatra. Azon túl, hogy a leginkább rászorulók – okostelefonnal nem rendelkezvén – kiszorulnak a fejlesztés használói közül, az a többieknek sem pótolhatja a működő egészségügyet.

A Demokratikus Koalíció szerint hiába tekinthető az alkalmazás a modern egészségügy alapvető eszközének, csak 10 milliárd forintos pénzkidobást jelent, amíg orvos- és ápolóhiány van, és amíg a megszorításokkal sújtott magyar egészségügy a működésképtelenség határán egyensúlyoz. A DK szerint hiába lenne gyors online diagnózis és online ügyintézés, ha nincs aki, nincs mivel, nincs hol, és nincs miből vizsgálatokat vagy műtéteket végezni.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.