Vastagbélrák: kiderült, kik tartoznak a rizikócsoportba
Nem kizárólag a genetikai örökség határozza meg, hogy a vastagbélrák kialakulása szempontjából beletartozunk-e a rizikócsoportba.
Az Európai Unióban nálunk halnak meg a legtöbben lakosságarányosan vastagbélrákban. Magyarországon évente körülbelül 6000 főnél diagnosztizálnak rosszindulatú vastagbélrákot, és közel 5000-en vesztik életüket ebben a betegségben. De vajon a félelmetes kór megelőzhető? A vastagbélráknak, végbélráknak nincsenek teljesen egyértelmű tünetei, általánosságban azonban beszélhetünk jellemző panaszokról. A leginkább figyelemfelkeltő tünet a véres széklet, amivel azonnal érdemes orvoshoz fordulni. Miben különböznek a vastagbélrák korai és előrehaladottabb stádiumainak tünetei? Miben térnek el leginkább a végbélrák és a vastagbélrák tünetei? – teszi fel a kérdést az Egészségkalauz.
Korai stádiumban, amikor a vastagbélrák még épp csak elkezdett kialakulni, a daganat rendszerint még semmilyen tünetet nem okoz.
Később aztán, ahogy a vastagbélrák növekedésnek és terjedésnek indul, számos különféle tünet jelenhet meg. A tünetek típusa döntően attól függ, hogy a vastagbélrák a bél mely pontján alakult ki – mutat rá a daganatok.hu.
A korai felismerés életmentő, mert a vastagbélrák a korai stádiumban gyógyítható
Vezetjük az uniós halálozási statisztikát és ez az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus a tüdő, emlő és bőrdaganat mellett.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. május 8., 16:25
A vastagbélrák korai tünetei megtévesztőek, mert nem daganatra gyanakszunk, ha tapasztaljuk őket.
Életmód
2024. április 3., 18:21
Az 1990-es évek óta növekedést mutat a vastagbélrák-esetek száma az 50 év alattiak körében, ez pedig aggodalomra ad okot.
Tech-Tudomány
2024. március 23., 11:22
A vastagbélrák szűréssel már jóval az első tünetek megjelenése előtt kimutatható, különösen veszélyeztetett az, akinek a családjában már diagnosztizálták a betegséget.
„A rosszindulatú vastagbéldaganat egy összetett folyamat során hosszú idő alatt kialakuló betegség, amelyet életmódbeli és genetikai adottságok egyaránt befolyásolnak. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ez egy nagyon lassan kialakuló elváltozás, amely még a tünetek megjelenése előtt, korai stádiumban felismerve jó eséllyel gyógyítható” – hívta fel a figyelmet Dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ belgyógyász, gasztroenterológus szakorvosa.
A rizikócsoportba tartozóknál különösen fontos, hogy korán kiszűrjék a vastagbélrákot
Elmondható, hogy a rosszindulatú vastagbéldaganatos esetek 70%-nál nincs genetikai előzmény, a betegek egynegyedénél viszont a közeli családban már előfordult. Ez tulajdonképpen megkétszerezi a kialakulás veszélyét, így rokoni érintettség esetén érdemes 4-5 évente szűrésre járni. A páciensek 4-5%-nál nagyon komoly családi előzmény és halmozódás mutatható ki, ők a genetikailag determinált, rosszindulatú vastagbéldaganat-csoportba tartoznak. Ezeknél a betegeknél jellemzően már fiatalon kialakul a betegség, és általában a családtagok tudják is, hogy erre hajlamosak.
A vastagbéldaganat kialakulásának esélyeit természetesen a helytelen életmód növelheti.
A feldolgozott élelmiszerek, a vörös hús fogyasztása, a zsírfogyasztás (kiemelten a telített zsírok), a magasabb összkalória bevitel, a fokozott fehérje bevitel mind kockázati tényező.
A kutatások szerint napi 40 gramm alkohol fogyasztása szintén elősegíti a betegség kialakulását: ez 1 deci pálinkának, fél liter bornak, vagy két üveg sörnek felel meg.
Emellett a dohányzás, a cukorbetegség, a magas inzulinszint és a túlsúly szerepét is, illetve a nőknél a menopauza negatív hatását, mint kockázati tényezőt. Mindemellett a mozgásszegény életmód is hozzájárul a végzetes kór létrejöttéhez.
„Ha szeretnénk csökkenteni a rosszindulatú vastagbéldaganat kialakulásának kockázatát, akkor valóban oda kell figyelni az életmódunkra. Ezeknek a pozitív változtatásoknak azonban több évtizedre kell szólnia, nem csak 1-2 évre.
Kockázatcsökkentő lehet a nyers és feldolgozatlan ételek, sok növényi rostot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása, ugyanis a növényi rostok segítenek megkötni a belekben lévő toxikus anyagokat, illetve gyorsítják a belek kiürülését és jótékonyan befolyásolják a bélflórát. Nagyon fontos a sport és testmozgás, valamint több kutatás már a kalcium, a folsav, a szelén és posztmenopauzális hormonpótlás jótékony szerepét is kimutatta”
– tette hozzá Dr. Sike Róbert.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)
