Vastagbélrák: kiderült, kik tartoznak a rizikócsoportba

Nem kizárólag a genetikai örökség határozza meg, hogy a vastagbélrák kialakulása szempontjából beletartozunk-e a rizikócsoportba.

2024. május 17., 13:21

Szerző:

Az Európai Unióban nálunk halnak meg a legtöbben lakosságarányosan vastagbélrákban. Magyarországon évente körülbelül 6000 főnél diagnosztizálnak rosszindulatú vastagbélrákot, és közel 5000-en vesztik életüket ebben a betegségben. De vajon a félelmetes kór megelőzhető? A vastagbélráknak, végbélráknak nincsenek teljesen egyértelmű tünetei, általánosságban azonban beszélhetünk jellemző panaszokról. A leginkább figyelemfelkeltő tünet a véres széklet, amivel azonnal érdemes orvoshoz fordulni. Miben különböznek a vastagbélrák korai és előrehaladottabb stádiumainak tünetei? Miben térnek el leginkább a végbélrák és a vastagbélrák tünetei? – teszi fel a kérdést az Egészségkalauz.

Korai stádiumban, amikor a vastagbélrák még épp csak elkezdett kialakulni, a daganat rendszerint még semmilyen tünetet nem okoz.

Később aztán, ahogy a vastagbélrák növekedésnek és terjedésnek indul, számos különféle tünet jelenhet meg. A tünetek típusa döntően attól függ, hogy a vastagbélrák a bél mely pontján alakult ki – mutat rá a daganatok.hu.

A korai felismerés életmentő, mert a vastagbélrák a korai stádiumban gyógyítható

Vezetjük az uniós halálozási statisztikát és ez az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus a tüdő, emlő és bőrdaganat mellett.

„A rosszindulatú vastagbéldaganat egy összetett folyamat során hosszú idő alatt kialakuló betegség, amelyet életmódbeli és genetikai adottságok egyaránt befolyásolnak. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ez egy nagyon lassan kialakuló elváltozás, amely még a tünetek megjelenése előtt, korai stádiumban felismerve jó eséllyel gyógyítható” – hívta fel a figyelmet Dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ belgyógyász, gasztroenterológus szakorvosa.

A rizikócsoportba tartozóknál különösen fontos, hogy korán kiszűrjék a vastagbélrákot

Elmondható, hogy a rosszindulatú vastagbéldaganatos esetek 70%-nál nincs genetikai előzmény, a betegek egynegyedénél viszont a közeli családban már előfordult. Ez tulajdonképpen megkétszerezi a kialakulás veszélyét, így rokoni érintettség esetén érdemes 4-5 évente szűrésre járni. A páciensek 4-5%-nál nagyon komoly családi előzmény és halmozódás mutatható ki, ők a genetikailag determinált, rosszindulatú vastagbéldaganat-csoportba tartoznak. Ezeknél a betegeknél jellemzően már fiatalon kialakul a betegség, és általában a családtagok tudják is, hogy erre hajlamosak.

A vastagbéldaganat kialakulásának esélyeit természetesen a helytelen életmód növelheti.

A feldolgozott élelmiszerek, a vörös hús fogyasztása, a zsírfogyasztás (kiemelten a telített zsírok), a magasabb összkalória bevitel, a fokozott fehérje bevitel mind kockázati tényező.

A kutatások szerint napi 40 gramm alkohol fogyasztása szintén elősegíti a betegség kialakulását: ez 1 deci pálinkának, fél liter bornak, vagy két üveg sörnek felel meg.

Emellett a dohányzás, a cukorbetegség, a magas inzulinszint és a túlsúly szerepét is, illetve a nőknél a menopauza negatív hatását, mint kockázati tényezőt. Mindemellett a mozgásszegény életmód is hozzájárul a végzetes kór létrejöttéhez.


„Ha szeretnénk csökkenteni a rosszindulatú vastagbéldaganat kialakulásának kockázatát, akkor valóban oda kell figyelni az életmódunkra. Ezeknek a pozitív változtatásoknak azonban több évtizedre kell szólnia, nem csak 1-2 évre.

Kockázatcsökkentő lehet a nyers és feldolgozatlan ételek, sok növényi rostot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása, ugyanis a növényi rostok segítenek megkötni a belekben lévő toxikus anyagokat, illetve gyorsítják a belek kiürülését és jótékonyan befolyásolják a bélflórát. Nagyon fontos a sport és testmozgás, valamint több kutatás már a kalcium, a folsav, a szelén és posztmenopauzális hormonpótlás jótékony szerepét is kimutatta”

– tette hozzá Dr. Sike Róbert.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)