Emiatt barnul a tuja
A tuja barnulását okozhatja vízhiány, de a kártevők pusztításának eredménye is ez. Mutatjuk, mit tehet, hogy megóvja az örökzöldjeit!
A tujabetegség okai összetettek, a levelek barnulásának, illetve elszáradásának és a növény elpusztulásának számos forrása lehet a haldokló örökzöldek részéről, amelyek közül az elmúlt években két egyre jobban elterjedő rovar-kártevőfaj jelenti a legnagyobb fenyegetést – írja az Origo. A tuja száradásának, barnulásának több oka is lehet, ezeket vesszük most sorra.
Szárazság télen-nyáron
A tuja leveleinek elszáradását okozhatja, hogy egész évben nagyon kevés a csapadék mennyisége. A víz a lombozat legfontosabb éltető eleme. Amikor nyáron a tuják színe barnára fordul, a színváltozás az esetek döntő részében a szárazság, az elégtelen vízbevitel miatt következhet be. Fontos szempont, hogy a tuják nedves, jó vízelvezető talajba kerüljenek elültetésre. Ha az évszak sajátosságai, például a hosszú, forró és csapadékmentes nyári hónapok nem biztosítanak elegendő vizet a növények számára, elengedhetetlen a rendszeres locsolás, mert ennek hiányában a növény biztos pusztulásnak indul.
Sok tuja szenvedhet az úgynevezett téli égéstől is, amit szintén a levélzet nagy kiterjedésű bebarnulása, illetve elszáradása jelezhet. Ha télen tartós hideg lép fel, és a talaj felső rétegei fagyossá válnak, a tuja nem tud elegendő vizet felszívni a gyökérzetével, ami a levelek elszáradásához vezet.
Mindebből következik, hogy télen is időnként szükséges a tuják öntözése. Ha enyhébb az idő, és a talaj kiolvad, vagy nem fagyott, a talajra permetezett víz le tud szivárogni a növény gyökérzónájához, biztosítva az elegendő vízellátást. A havazás, és az olvadó hó nem elegendő a tuják téli egészségének a megőrzéséhez.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. július 12., 16:14
Bár bizonyos növények jól tűrik a meleget, a kánikula alatt is szükségük van vízre – de nem mindegy, mikor és hogyan jutnak hozzá.
Életmód
2024. március 18., 12:00
Összeállításunkban olyan sövénynövényeket mutatunk be, amelyek nem igényelnek sok törődést, és biztos takarást nyújtanak a kert számára, hiszen magasságuk eléri vagy meghaladja a 2 métert.
A két métert elérő, vagy ennél magasabb növények egyedenként legalább tíz liter vizet igényelnek. A frissen ültetett tujákat pedig naponta kell öntözni. Ha a tuja árnyékos helyre kerül és nem kap elég napfényt, nem lesz olyan telt, illetve a levélzete sem lesz olyan sűrű mint általában; a tuják sok napfényt igényelnek. Ha a növény árnyékosabb zónába került kiültetésre, az ágak rendszeres és enyhe visszametszésével biztosíthatjuk, hogy a belső ágakon lévő levelek elegendő napfényhez jussanak. A téli égés következtében elszáradt ágakat érdemes visszametszeni a zölden maradt levelekig.
A teljesen elsárgult levélzetű száraz ágakat pedig vágjuk le. Mivel a tuják növekedése késő tavasszal a legintenzívebb, a metszést is ilyenkor érdemes elvégezni.
Így előzze meg a tuják barnulását
A tuják gyökérzetét befogadó talajnak állandóan nedvesnek kell lennie. Ezen túl rendszeresen ellenőrizni kell, hogy a levelek megbarnulását, illetve elszáradást nem kártevő, vagy más betegség okozza-e. A tuják két legveszélyesebb állati kártevője a tujaszú és a boróka-tarkadíszbogár.
A tujaszú kártétele a fertőzés mértékében az ágak, vagy az egész fa elhalásához vezethet. A tujaszú kizárólag ciprusféléken élősködik; a borókák, a tuják és a hamisciprusok egyik legveszélyesebb állati kártevője.
A kártevő a fák belsejében fejlődik ki, jelenlétét legkönnyebben a terelőjáratai árulhatják el. A rágási kártételén kívül a tujákra különösen veszélyes patogén gomba, az úgynevezett ciprusrák terjesztője is. Ez a rendkívül súlyos betegség a sebzésen keresztül fertőzi meg a növényt és a gombás fertőzés következtében a tuja ágai elszáradnak, a levelek pedig sárgás barnás színűvé válnak. A másik rendkívül veszélyes állati kártevő a boróka – tarkadíszbogár. Elsősorban a tujákat és a borókákat károsítja; a jelenlété az elhalt ágak, a barnára színeződött levelek és törzsön észlelhető kis lyukak bizonyíthatják.
A bogár kéreg alá lerakott petéiből kikelő lárvák befúrják magukat a növény fás részébe, jelentősen akadályozva a nedvkeringést. A boróka-tarkadíszbogár fertőzés az esetek legnagyobb részében a növények pusztulásához vezet.
Jelenleg nincsen ellene hatásos növényvédő szer, a vele szembeni legjobb védekezés a megelőzés, a tujáink rendszeres ápolása, és egészséges állapotban tartása. Ha ez a kártevő megtámadja a tuját, a fertőzött részt minél hamarabb el kell távolítani és elégetni, szükség esetén pedig az egész fát kivágni, hogy a fertőzés ne terjedhessen át a szomszédos növényekre.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)
