Sokkoló: sztrókot kaphat, ha így alszik
Egy tanulmány állítása szerint az alvásproblémák növelhetik a sztrók kockázatát.
A mintegy 4500 felnőtt bevonásával készült tanulmány tanúsága szerint összefüggés fedezhető fel az alvásproblémák és a sztrók között – írja a Dívány.
Nagyobb a sztrók esélye
A Neurology folyóiratban megjelent tanulmány egész pontosan azt vizsgálta, hogy az alvási problémák miként befolyásolhatják a sztrók kockázatát. A megkérdezettek felének már volt korábban agyvérzése, míg a másik fele még sosem kapott sztrókot. A szakértők az alanyok alvási szokásait térképezték fel, egyebek között arra voltak kíváncsiak, mennyi időt töltenek pontosan alvással, milyen alvásuk minősége, szunyókálnak-e napközben, valamint horkolnak-e vagy tapasztalnak-e egyéb légzési problémákat alvás közben. Az eredmények ismeretében a kutatók arra jutottak, hogy azok, akik rendszeresen 5 óránál kevesebbet aludtak, háromszor nagyobb eséllyel kaptak sztrókot, mint azok, akik átlagosan 7 órát töltöttek alvással.
Más betegségek okozója is lehet a kevés alvás
Az alvási apnoéban szenvedők – amikor a légzés alvás közben egy időre megáll, majd újraindul – szintén háromszor nagyobb valószínűséggel kaptak sztrókot, mint azok, akiknek nem volt ilyen jellegű problémájuk. Mindezek alapján Christine McCarthy, a Galwayi Egyetem munkatársa elmondta, egyértelműnek tűnik, hogy a sztrók esélye megnő azok esetében, akiknek az alvása valamiért nem elég pihentető. Hasonló eredményre egyébként már korábbi kutatások is jutottak, sőt a tanulmányok szerint a túl kevés alvás a szívbetegségek, illetve a demencia kialakulásának esélyét is növelhetik.
Romlanak a kognitív képességek
Amint azt portálunk is megírta az American Academy of Sleep Medicine és az Alváskutató Társaság közös konszenzusa szerint ha valaki rendszeresen hét óránál kevesebbet alszik éjszakánként, az kedvezőtlen egészségügyi következményekkel jár, egyebek között a kognitív képességek is romlásnak indulhatnak. A túl kevés alvás után a reakcióidő és a szellemi éberség is romolhat, ami azt jelenti, hogy az egyén képtelen lesz fenntartani a figyelmet és a fókuszt. Ezek a károsodások hatással lehetnek bizonyos munkakörökre – például a járművek kezelésére vagy minden olyan tevékenységre, ami gyors reakcióidőt, pontosságot és precizitást, vagy akár monotónia tűrést igényel.
(Kiemelt képünk illusztráció, Fotó: Freepik)