Spanyolországtól Brazíliáig – meglepő újévi hagyományok a világból
Egyes helyeken egészen furcsa szokások terjedtek el a szilveszterhez kapcsolódóan.
A néphagyomány az év számos pontjához köt különböző tevékenységeket, így egyértelmű, hogy az óév búcsúztatása és az újév köszöntése is ott van a jeles események között. A szilveszter, illetve az ahhoz köthető szokások azonban országonként, sőt akár régiónként is egészen eltérőek lehetnek.
A szokások többsége természetesen abból a vágyból fakadóan alakult ki, hogy alapvetően a Föld minden pontján azonos kívánságokat fogalmaztak meg az emberek: a következő év legyen sokkal gazdagabb és boldogabb, a rosszat pedig vigye el az óév. Abban azonban már jelentős eltérések mutatkoznak, hogy melyik országban mitől remélték, hogy a jövő év sikeresebb lesz majd.
Akadnak egészen meghökkentő ötletek is, de a legtöbb esetben inkább arról van szó, hogy ezek a tevékenységek közösségteremtő erővel is bírnak, aminek még manapság is hatalmas jelentősége van.
Így telik a szilveszter a nagyvilágban
Spanyolországban úgy tartják, hogy amikor december 31-én elüti az éjfelet az óra, minden harangütéskor meg kell enni egy-egy szőlőszemet, mert így a következő év 12 hónapja sikeres és bőséges lesz. A hagyomány nem is annyira régi, hiszen csupán a XX. század elején alakult ki, akkoriban ugyanis erre az időszakra esett a déli országban a legnagyobb szüreti időszak.
Dániában meglehetősen hangos is lehet a szilveszter, hiszen egy régi hagyomány szerint a régi edényeket, különösen az elöregedett tányérokat és poharakat széttörik ilyenkor, de nem akárhogyan: a családtagok meglátogatják egymást, hogy az étkészleteket a rokonok ajtajához vágva törjék apró darabokra. A viccesnek tűnő szokással a rossz szellemeket szeretnék elűzni, bár kétségtelen, hogy takarítanivaló akad bőven a közösségi program után.
Észtországban nem az óév utolsó, hanem az új év első napján tartanak be néhány szokást, amelytől bőséget remélnek. Ezek egyike, hogy ezen a napon hétszer, kilencszer vagy tizenkétszer kell étkezni, ezek ugyanis az általánosan elfogadott szerencseszámok. Ez nagyon soknak tűnhet, de a mennyiségeket nem határozzák meg, így gyakorlatilag már néhány falat elfogyasztásával is teljesíthetőek a feltételek. Akinek ez sikerül, a hiedelem szerint az új évben is számíthat arra, hogy nem kell majd szűkölködnie.
Sok helyen az egyes növényeknek is mágikus erőt tulajdonítanak. Görögországban például a fokhagyma rendelkezik különleges tulajdonságokkal, olyannyira, hogy sok családban fontosnak tartják, hogy a kisgyerekeket úgy ébresszék fel január elsején, hogy egy fokhagymát érintenek a fejükhöz. A bejárati ajtókra is kiakasztanak a zöldségből, hogy megóvja a ház lakóit a betegségektől és a rossz szellemektől.
Brazíliában úgy vélik, az sem mindegy, ki milyen fehérneműt visel az év utolsó napján. Gyakorlatilag bármi szóba jöhet, ami eltér a hagyományostól, különösen a színek tekintetében, amelyeket érdemes a vágyaknak megfelelően kiválasztani. A piros értelemszerűen azoknak hozhat szerencsét, akik szerelemre vágynak a következő évben, míg a sárga bevonzhatja a gazdagságot.
Magyarországon is akadnak különböző szokások, amelyek egy része babonákon alapul, például hogy tilos az év utolsó napján kölcsönkérni vagy kölcsönadni, nemcsak pénzt, hanem gyakorlatilag bármit, és persze számos hagyomány az étkezéshez kötődik. Ehhez kapcsolódik például az is hogy az új év első napján muszáj lencsét enni, hogy gazdagságban teljen majd az egész év. És ki tudja, talán tényleg érdemes tenni egy próbát...
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)