Tilos így teregetni a ruhákat, mégis sokan elkövetik ezt a hibát
Meglepő lehet, de egy-egy ruha esetében a klasszikus teregetés nem a legjobb ötlet.
A mosás után a ruhák kiteregetése szükségszerű lépésnek tűnik, hiszen vizesen nem kerülhetnek be a szekrénybe, és felvenni sem célszerű egy-egy nyirkos darabot. Csakhogy a teregetés módja egyáltalán nem elhanyagolható néhány ruha esetében – hívta fel a figyelmet a The Spruce.
A legtöbben a jól ismert ruhaszárító állványt, illetve ennek a mennyezetre, esetleg ajtókra felfüggeszthető változatát használják. Ám bizonyos szövettípusok esetében ez a szárítási mód nem ideális, hiszen a ruhadarabok gyűrötté válhatnak, de akár menthetetlenül tönkre is mehetnek a lógatástól.
Bizonyos darabokat a legtöbben egy vállfára akasztva szárítanak meg, és bár ez is remek ötletnek tűnhet, egyes anyagokat azonban ez is károsíthat. Sajnos sok esetben erre már csak akkor derül fény, amikor megtörtént a baj, bár a károsodás jelei sokszor csak később jelentkeznek. Érdemes megfogadni a mosodai szakértők tanácsait, a megfelelő teregetéssel ugyanis rengeteg ruhanemű élettartama meghosszabbítható.
Még egy hétköznapi ruha is extra figyelmet igényelhet
A mosás az egyik legalapvetőbb házimunka, és nem is tűnik bonyolultnak: csupán ki kell üríteni a szennyestartót, kimérni a mosószert, kiválasztani a megfelelő programot, majd a mosás végeztével kiteregetni, és már kész is. A valóságban azonban több buktatója is lehet ennek az egyszerűnek tűnő tevékenységnek.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Tech-Tudomány
2024. augusztus 21., 14:39
Ön tudja, mitől lesz piszkos a ruha? Azzal is tisztában van, hogy mennyi időközönként ideális kimosni a farmert vagy a törölközőt? Mi a biztos jele annak, hogy egy ruha megérett a mosásra?
Magát a mosást több ponton is el lehet rontani, a szárítás, illetve teregetés azonban gyakorlatilag annyira egyszerű, hogy sok esetben az egyik első háztartási feladat, amelybe a szülők bevonják a gyerekeiket. Ennek ellenére bizonyos szövettípusokról érdemes tudni, hogy mit igényelnek.
Akinek vannak kasmír, illetve gyapjú ruhadarabjai, valószínűleg tudja, hogy ezekre az anyagokra más a mosásnál is oda kell figyelni, ám azt már kevesebben feltételezik, hogy a szárításuk sem szokványos. A ruhaszárító állvány vagy a vállfa használata nem ajánlott, ugyanis a ruha szálai megnyúlhatnak, kilazulhatnak. Ehelyett érdemes inkább fektetve, kiterítve szárítani ezeket a darabokat.
Szárítógépet is sokan használnak, ám ez sem minden esetben jelent megoldást. Például egy átlagos farmernadrágot sokan így szárítanak meg, mert úgy vélik, a levegőn szárítva ezek a darabok gyűröttek lesznek, és össze is mennek. A szárítógépben azonban hasonló lehet az eredmény, így csak a legalacsonyabb fokozatra érdemes beállítani az eszközt.
A pólók és felsők esetében a vállfán való szárítás kerülendő, hiszen a nyakkivágás megnyúlhat, ha a víz órákon keresztül lefelé húzza az egész ruhadarabot. Ugyanez igaz a pamutból készül anyagokra is, amelyeknél ez szintén a nyakkivágás torzulását okozhatja.
A vastag és nagyméretű pulóvereket semmilyen módon nem érdemes lógatni, még akkor sem, ha a legerősebb centrifugázáson estek át. A sűrű anyag annyi vizet rejthet magában, hogy a teregetés során ez már jelentős pluszsúlyként jelentkezik, ami az anyagok megnyúlását eredményezheti. Éppen ezért a terjedelmesebb darabokat a kasmírhoz hasonlóan érdemes inkább vízszintesen kiteríteni, amíg teljesen szárazzá nem válnak.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)
