Akár a leukémia jele is lehet ez a nyáron gyakori tünet

A leukémia számos gyakori, veszélytelennek tűnő tünettel is jelentkezhet.

2024. június 24., 17:17

Szerző:

Biztosan sokakat meglep, de egy teljesen hétköznapinak tűnő tünet, az éjszakai izzadás akár a leukémia előjele is lehet – mondta el Dr. Kárpáti Ágnes, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyásza az EgészségKalauznak. A leukémia kezdeti tünetei sokszor nem specifikusak, és akár visszatérő fertőzésekben is megnyilvánulhatnak. Nem ritka, hogy esetleg csak egy más célból végzett laborvizsgálat során derül fény a diagnózisra. 

Mindenképpen érdemes tehát orvoshoz fordulni az alábbi tünetekkel – még akkor is, ha nem mindegyik van jelen: láz és hidegrázás, állandó fáradtság, gyengeség, gyakori és komoly fertőzések, indokolatlan fogyás, duzzadt nyirokcsomók (a vizsgálat során megállapított megnagyobbodott máj vagy lép), sokáig tartó vérzés egy-egy sérülés után, gyakori orrvérzés, csontfájdalom, pontszerű bevérzések a bőrön és erőteljes izzadás, különösen éjszaka. 

Ez a leukémia

A leukémia egy vérképzőszervi daganatos megbetegedés, amit a kóros vérsejtek gyors növekedése jellemez, és amelynek több típusa is ismert. A leukémia a fehérvérsejteket érinti, ezért is nevezik ezt a betegséget fehérvérűségnek. A fehérvérsejtek egészséges esetben a fertőzések elleni küzdelem „élharcosai”, azonban, ha a csontvelő túlzott mennyiségű, nem megfelelően működő fehérvérsejtet termel, az már komoly betegséget okoz. Mivel a leukémiának több típusa ismert, a kezelés is több irányban folyhat – de mindennek az alapja a felismerés, a diagnózis.

 

Egyéb kockázati tényezők

Egy előző életszakaszban megélt daganatos betegség kezelésében szerepet játszhattak olyan kemoterápiás és sugárkezelések, amelyek megnövelhetik bizonyos leukémia típusok kialakulásának rizikóját. Bizonyos genetikai rendellenességek hajlamosíthatnak a leukémiára, mint például a Down-szindróma. De akár egyes kemikáliákkal, mint a benzollal való gyakori érintkezés is növelheti a leukémia kockázatát. A dohányzás az akut myeloid leukémia egyik ismert rizikófaktora. És ha a vér szerinti családban előfordult már leukémia, az szintén növelheti a kialakulás esélyét.

„Akár egy más célú vérvizsgálat eredménye, akár a tünetek miatti merül fel a leukémia gyanúja, bizonyos vizsgálatokra mindenképpen szükség van a pontos diagnózis felállításához. Elsőként a fizikális vizsgálat során keresünk olyan jeleket, amelyek erre a betegségre utalhatnak. Ilyen lehet a vérszegénységtől sápadt bőr, a megduzzadt nyirokcsomók, valamint a tapintással megállapítható máj és lép megnagyobbodás. Ezeken túl szükségesek speciális laborvizsgálatok és csontvelő biopszia is” – mondta el a doktornő. 

(Képün illusztráció: Akut myeloid leukémia (AML). Ez a rák a myeloid szövetet (csontvelő) érinti, különösen a fehérvérsejt-elődöket (myeloblasztok), amelyek a fehérvérsejtek egy olyan típusát képezik, amelyet granulocitáknak neveznek. Forrás: NEMES LASZLO / SCIENCE PHOTO LIBRA / NLA / Science Photo Library via AFP)