Kávézás közben jelenhet meg a hasnyálmirigyrák első tünete

A hasnyálmirigyrák egy igazán alattomos, lappangó, tüneteket csak késűn okozó rettegett betegség. Pontosabban vannak tünetei, de ezek sokszor olyanok, amiről legmerészebb álmainkban sem gondolnánk, hogy kapcsolatban állhatnak a rosszindulatú daganatok megjelenésével. 

A brit Rákkutató Intézet szerint a rák hasnyálmirigyet támadó fajtája gyakoribb az idősek körében, a diagnosztizáltak több mint 45 százaléka 75 éves vagy annál is idősebb – írja a Mirror. Az összes tumoros megbetegedés körülbelül 3%-át teszi ki, ugyanakkor a rossz lefolyásból eredő magas halálozási ráta előkelő helyet foglal el a halálos kimenetelű rosszindulatú daganatos megbetegedéseknél.

A hasnyálmirigyrák jellegzetes tünete kávézáskor jelentkezhet

A gyakori tünetek közé tartozik a szem vagy a bőr sárgás elszíneződése (sárgaság), a bőrviszketés, a szokásosnál sötétebb vizelet és a világos színű széklet. Emellett az étvágytalanság vagy a hirtelen megmagyarázhatatlan fogyás is jelezheti a betegség meglétét. A fáradtság, a láz vagy a rosszullét szintén mellékhatások, de ami ennél is meglepőbb: a kávé- vagy borfogyasztási szokások megváltozása is a betegség jele lehet.

Dr. Mark Fraiman, egy amerikai hasnyálmirigy-sebész azt állítja, hogy vannak bizonyos kockázati tényezők a hasnyálmirigyrák kialakulásában, mint például a túlsúly, a dohányzás, valamint a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás vagy cukorbetegség.

A szakember szerint figyelemre méltó tünet lehet az ízérzékelés megváltozása.

Ha fémes ízt érzünk, azonnal forduljunk orvoshoz. „Egyes betegek arról számoltak be, hogy hirtelen másként kezdték érzékelni a bor, a kávé és a dohány megszokott ízét" – tette hozzá a szakértő. Olyanok is voltak, akik valósággal megundorodtak az alkohol és a kávé ízétől, illatától.

A hasnyálmirigyrák túlélési aránya

A hasnyálmirigyrák műtéti kezelése kétféle céllal történhet. Az egyik a kuratív célú reszekció (csonkolás, kimetszés, eltávolítás), míg a másik a palliatív kezelés. Az előbbinél a beteg állapota még lehetővé teszi a radikális eltávolítást, ami a teljes tumormentességre irányul, míg a palliatív kezelést akkor alkalmazzák, amikor már a teljes tumormentesség nem érhető el, ezért a beavatkozás célja már „csak” a beteg életminőségének javítására irányul. Sajnos a betegek körülbelül 10-20%-a csak az, akiken a diagnózis felállításának pillanatában még kuratív sebészeti beavatkozás hajtható végre.

Azoknál a betegeknél, akiknél még van lehetőség ilyen jellegű beavatkozásra, ez az egyetlen eljárás az, ami esélyt ad a tartós túlélésre. Ez legjobb esetben 5 éves túlélést jelent, az efölötti túlélési időtartam kifejezetten ritka.

E radikális módszert a kezdetekben elég nagy szkepszis fogadta, mivel meglehetősen magas szövődményi és halálozási aránnyal járt. Mára azonban kiderült, hogy a sebészi, műtéti technika fejlődése révén ez a leginkább járható út a tartós túléléshez. A legújabb adatok szerint a műtétből eredő halálozás 1-4%-os, az 5 éves túlélési arány pedig már meghaladta a 20%-ot.

(Kép forrása: PExels)