Háborúban több a szex

Klímaszorongás és COVID-félelem után itt az energiapara – F. Takács István pszichológus szerint teljesen természetes, hogy az emberek ilyen dolgoktól szoronganak és felvetik magukban azt is: mit tegyek, ha nem lesz benzin? A 168.hu a magyar társadalom jelenlegi mentális egészségéről beszélgetett a pszichológussal.

2022. augusztus 11., 11:33

Szerző:

Hogyan hat a külső bizonytalanság a kapcsolatokra és a családokra? Összeránt vagy szétválaszt inkább?

A külső bizonytalanság egyre gyakrabban megjelenik a személyes problémákba beszivárgó, távlati tényezőként. Először a COVID jelentkezett, aztán a szomszédos háborús helyzet, most pedig az egyre nehezebb és folyamatosan elbizonytalanodó egzisztenciális feltételek. A személyes problémákat egyre inkább ezek a globális problémák határozzák meg. Az, hogy ez egy párkapcsolatra, vagy magára a személyes, mentális egészségre milyen hatással van, nagyban egyénfüggő. Azokat a helyzeteket, amiket nem tudunk kontroll alatt tartani, különbözőféleképpen kezeljük. Nagyon sok helyen azt lehet olvasni, hogy azokat a problémákat, amiket nem tudunk kontroll alatt tartani, egész egyszerűen el kell engedni, nem kell velük foglalkozni. Bárcsak ilyen egyszerű lenne! Éppen azokkal a helyzetekkel kapcsolatos érzelmeket, gondolatokat tudjuk nehezen szabályozni, amik fölött nincs kontrollunk. Ez növelni szokta az ember feszültség- és szorongásszintjét, ami erősen kihathat más problémáinkra is. Felnőttként akkor tudunk nyugodtak lenni, ha az életünkkel kapcsolatos eseményeket a kezünkben tudjuk tartani.

Milyen stratégiákkal próbálnak megküzdeni az emberek a fenyegető jövő képével?

Elsősorban globális folyamatokat látok: energiaválság, háború, infláció. Ezek ugyanolyan folyamatok, mint a COVID volt, vagyis nem állnak meg az országhatárnál, mindenkire hatnak. A kezelés szempontjából viszont majdnem mindegy, hogy a szorongást egy személyes, traumatikus tényező vagy egy globális probléma váltotta ki. Érdemes azzal kezdeni, hogy végiggondoljuk az erőforrásainkat, a tapasztalatainkat: mik az erősségeink, miben vagyunk jók. Azt is érdemes végiggondolni, milyen támogató környezetet tudunk igénybe venni, van-e körülöttünk olyan szociális háló, ahonnan segítséget tudunk kérni vagy megküzdési stratégiát ellesni. A társadalmi környezet is sokkal gyorsabban változik most, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Ez rendkívüli módon megviseli az emberi idegrendszert. A mai világban talán a legfontosabb, hogy az ember képes-e egy olyan stratégiarendszert felépíteni, aminek segítségével gyorsan tud alkalmazkodni a változó körülményekhez. Ezt hívjuk rezilienciának, rugalmasságnak. A jó hír az, hogy ezt is meg lehet tanulni.

Mi a jellemzőbb: sokan foglalkoznak a bajokkal, vagy inkább hárítanak?

A kihívásokra adott válaszadási stratégiánkat - amiből nagyon sokféle lehet -  korai gyermekkortól kezdve tanuljuk. Van olyan stratégia, ami adaptív, vagyis sikeres megoldáshoz vezet, és van olyan, ami nem. A tagadás és az elkerülés rossz alkalmazkodási mód. Azok, akik eljutnak hozzám, annyit biztosan látnak, hogy az aktuális viselkedésük nem megfelelő, nem vezet sikerhez. Ilyenkor a pszichológusok azt tanítják meg az embereknek, hogyan gondolkozzanak úgy, hogy az abból fakadó viselkedésük számukra megfelelő legyen. Az elkerülés és a tagadás mellett gyakran egészségtelen szokásokba menekülnek az emberek: ilyen a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Ez a lelkileg megerőltető helyzetekben sajnos nagyon jellemző. De létezik másfajta reakció is.

Nemrég olvastam, hogy Ukrajnában a háború óta megnőtt a házasságok száma, és megfigyelték azt is – például közel-keleti országokban –, hogy háborús krízisben megnőtt a szexuális együttlétek száma. Ebből látszik, hogy feszültséggel teli helyzetekben előtérbe kerülnek olyan tevékenységek, amik rövidebb távon örömet nyújtanak. Érthető emberi reakció ez is.

Vagy, hogy utaljak egy nagyon konkrét, friss, több helyen is olvasható elemzésre: dübörög a turizmus Európában. Az emberek elmondják, hogy akármi van, menni akarnak, hiszen nem mehettem a pandémia alatt. Lehet, hogy racionálisan akár végig is gondolják, hogy nem biztos, hogy megengedhetik maguknak, de egész egyszerűen az a mentális igény, hogy én egy picikét jól akarom érezni magam, most nagyon erős. A turizmus ezt lovagolja meg. Egy vacsorának az ára lehet, hogy irreálisan magas, vagyis sokszor az infláció és a beszerzés sem indokolja a túlárazást, de az éttermek ezt sokszor megtehetik, mert sokan ki fogják fizetni. Hogy miért? Mert az emberek egész egyszerűen menni akarnak. Miért akarnak menni? Mert végre jól akarják magukat érezni.

Korosztályfüggő, ki, hogyan reagál?

Nehéz kérdés. A gyors, instant, jól befogadható örömforrások keresése a mostani fiatal generációnak egyre inkább sajátja. Ehhez valószínűleg nagyon sok köze van a technológiának és az ebből adódóan, gyorsan működő szociális hálózatnak. Az okoseszközök gyors kielégülésre épített hatása tagadhatatlan.

Milyen hatással van a gyerekek iskolai teljesítményére és mentális egészségére az oktatási rendszerben tapasztalható feszültség?

Ez attól függ, milyen idősek a gyerekek. Minél idősebbek, annál nagyobb a rálátásuk a világ működésére. Ebben a pillanatban a gyerekek iskolai életére a tanárok helyzete még nincs erős negatív hatással. Ez nagy mértékben azon is múlik, hogy az iskolában a pedagógusok ezt mennyire közvetítik a gyerekek felé vagy otthon milyen ezzel kapcsolatban a kommunikáció. Abban viszont biztos vagyok: a pandémiás helyzet, illetve a háborús válság feszültsége megjelent az iskolákban is.

Mennyire tapasztalható a majdnem két éven át tartó online oktatás hatása az iskolákban?

Nagyon nehéz kérdés: hogyan is oldja meg a pedagógus a pandémia okozta egyéni vagy közösségi problémákat? Vegyünk például egy olyan osztályt, aki az online oktatás elején került be a középiskolába. Két év, jórészt online töltött idő után lehet újra igazi, offline életet élni. Hogyan alakul egy ilyen csoport esetében az osztályközösség? Komoly kihívás ez az osztályfőnökök számára. Az online oktatás körülményeinek a hatását még csak most kezdjük igazán érezni. Nem akarok durva szavakat használni, de azért jó sok diákot földhöz vágott. Nemcsak a tanulás, hanem a társasági, szociális élet szempontjából is.

Említette, hogy az emberek mentális egészsége attól is függ, hogy milyen stratégiákat dolgoznak ki az alkalmazkodásra, illetve a környezetükben vannak-e olyanok, akikre tudnak támaszkodni. Milyen egyéni vagy társas megküzdési stratégiát ajánl?

Az első lépés az, hogy az ember tisztán lássa magát a problémát. Ez nem mindig egyértelmű. A másik: legyen rálátásom arra, én hogyan működöm.

Pszichológusként a mantránk: önismeret. Egészséges felnőttként nem lehet megúszni, hogy megtanuljuk, mi magunk milyen módon reagálunk a problémákra.

Például, ha katasztrofizáló típus vagyok, akkor abban a pillanatban, mikor szembejön velem egy kihívás, az agyam azonnal lejátssza az összes negatív forgatókönyvet. Esetleg megemelkedik a szorongásszintem és el akarom kerülni az egészet. Ha látom azt, hogy így működöm, akkor hamarabb fogok tudni megfelelő választ adni a megpróbáltatásokra. Érdemes a nehézségekről sok-sok családi és baráti beszélgetést folytatni. Nyugodtan lehet formális vagy informális kapcsolatokban segítséget kérni. Egyrészt, ha beszélek róla, akkor a feszültségszint is csökken, másrészt - és ezt biztos sokan tapasztalják saját magukon -, ha beszélek róla, megszületik egyfajta megoldás. Egy másik ember új nézőpontja jó esetben segít minket a probléma megoldásban.

Mi a helyzet a naplóírással? Van különbség aközött, hogy leírjuk az aggodalmainkat, vagy pedig egy beszélgetésben, legyen az szóbeli vagy üzenetek formájában fogadott?

A naplóírás arra nagyon jó lehet, hogy csökkentsük magunkban a feszültséget azzal, hogy kiírjuk magunkból a félelmeinket - de ilyenkor megmaradunk a saját gondolati köreinkben. Egy beszélgetés kibillent a saját gondolkodásmódunkból, komfortzónánkból, és ez sokat segít abban, hogy új szemszögből közelítsünk a problémához. Ezért nagyon fontos, pláne most, hogy tartsuk a kapcsolatot a családdal, a barátokkal, a munkatársakkal vagy a partnerekkel. Természetesen vannak olyan helyzetek, ahol ez nem feltétlenül elég vagy nem lehetséges. Ilyenkor érdemes kipróbálni a terápiát.

Milyennek érzi ma a magyarok mentális egészségét?

Mind a szakmánknak, mind a társadalomnak, de akár még az oktatási rendszernek is arra kell felkészülnie, hogy olyan globális problémák, mint például az energia- vagy a klímaválság, egyre inkább megjelennek az emberek mindennapjaiban, tehát jelentkezni fognak pszichés, mentális problémák tényezőjeként is. Például az, hogy a fosszilis energiahordozók egyszer csak elfogynak, eddig egy távoli, utópisztikus látomás volt. Ma a bőrünkön érezzük, hogy mit jelent az, ha ez megtörténik.

Milyen módon tapasztalható a klímaszorongás a mindennapokban?

Mindössze csak egy pár éve jött be a köztudatba a klímaszorongás. Társadalmi szinten először jót mosolyogtunk rajta, de ma már az olyan egyszerű döntések, mint hogy az öko- vagy a bioszappan megvásárlásával teszünk-e kisebb kárt a környezetben, a mindennapok részévé válnak.
Különösen a kisgyerekes szülők szokták megfogalmazni egyre gyakrabban azt, hogy aggódnak, milyen közvetlen környezet fogja körbevenni az ő gyerekeiket, amikor majd felnőnek. Ez megint egy olyan kérdés, aminél az emberek azt tapasztalják: semmilyen befolyással nincsenek arra, hogyan alakulnak a globális folyamatok az elkövetkező 10, 20 vagy 30 évben, amikor a gyerekük majd felnőtt lesz.

(A Kiemelt kép illusztráció. A Nemzeti Gárda egyik fegyveres katonája átugrik egy árkon a védelmi vonal egyik szakaszán Harkiv külterületén. Fotó: Vjacseszlav Madiyevskyy / NurPhoto / NurPhoto via AFP)

2022. szeptember 29., 13:41

Valaha a baseball sapkák kifejezetten férfias viseletnek számítottak, azonban ez már megváltozott, ugyanis számtalan kifejezetten hölgyek számára készült darabot fellelhetünk a piaci kínálatban. Ráadásul mára az uniszex viseletek is egyre népszerűbbé váltak a szebbik nem képviselőinek köreiben, így tehát a baseball sapkák is szépen lassan beszivárogtak az aktuális trendekbe. Hogyan viselhetjük tehát ezeket nőként, hogy valóban stílusos megjelentést kapjunk általuk?

2022. szeptember 27., 11:28

Amikor lakást vagy házat keresünk, nem csak a válogatásba fektetett energia, a felújítás miatti izgalom, vagy épp a költözés lebonyolításának logisztikája, amely nagy feladatot ró ránk. Hanem maga a felelősség is, hogy a következő évekre, évtizedekre választunk otthont maguknak. Éppen ezért az ideális élettér keresését megfelelő tájékozódás után tanácsos elkezdeni. Nézzük, mire érdemes figyelnünk!

2022. szeptember 27., 10:46

A szeptember beköszöntével ismét kitárják kapuikat az iskolák, ez pedig a szülők számára több fronton is kihívást jelent. A szükséges tankönyvek és íróeszközök beszerzése mellett a gyerek étkeztetését is meg kell tervezni, ilyenkor pedig felmerül a kérdés: fizessünk menzát, vagy inkább készítsünk minden nap szendvicset számára? Alábbi cikkünkben a menzás étkeztetés és az otthonról biztosított fogások előnyeinek is utánajárunk, hogy megkönnyítsük a döntést!

2022. szeptember 23., 08:35

Hazánkban a hivatalos statisztikáknál jóval több, évente akár 40 ezer vadgázolás történhet. Ezt a számot hivatott csökkenteni a VIONN GO, az első okos vadriasztó, ami a gépjármű alvázára rögzítve a beépített hangszórónak köszönhetően jelzi érkezésünket az állatvilágnak. A fejlesztők egy mégis bekövetkezett vad által okozott baleset esetén a keletkezett kárt öt munkanapon belül megtérítik ügyfeleiknek egymillió forintig.

2022. szeptember 19., 10:29

Otthonunkat azért szeretjük, mert melegséget és biztonságot ad. Ehhez az érzéshez természetesen szükség van arra, hogy rendben tudjuk életünk legfontosabb színterét, és meggyőződjünk arról, hogy sem számunkra, sem mások számára nem jelent veszélyt. Miket kell rendszeresen ellenőrizni ahhoz, hogy biztonságban tudjuk magunkat és otthonunk többi lakóját? Tudjuk biztosítani lakásunk biztonságát, vagy jobb, ha igénybe vesszük szakemberek segítségét is?