Nem csak egy óra ide-oda: komolyabb egészségügyi hatásai is lehetnek az óraátállításnak

Egyre több kutatás támasztja alá, hogy az óraátállítás nem csupán kellemetlen átmenet, hanem az alvásminőségre és a szív-érrendszeri egészségre is veszélyt jelenthet.

2025. március 25., 15:21

Szerző:

Az évről évre ismétlődő óraátállítás nemcsak az óráinkat állítja át, hanem biológiai óránkat is megzavarja – állítja a Harvard Medical School egészségügyi szakportálja. Bár a nyári időszámítás eredetileg energiatakarékossági célokat szolgált, a modern tudományos vizsgálatok egyre inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy a hatásai messze túlmutatnak a néhány napos fáradtságon.

Az óraátállítás sötét oldala: komolyabb hatással van az egészségére, mint hinné

Az alváskutatások szerint már egy órányi eltolódás is elég ahhoz, hogy megbontsa a cirkadián ritmust, vagyis a szervezet természetes napi ciklusát. Ez különösen a tavaszi óraátállításnál érezhető, amikor a „veszített” egy óra az emberek nagy részénél nappali fáradtságot, koncentrációcsökkenést, hangulati zavarokat okozhat.

De nem csupán az általános közérzetet érinti: a szívrohamok és a stroke-ok száma is megugrik az óraátállítást követő napokban – derül ki több nagy léptékű kutatásból. Egy 2014-es tanulmány például 24%-os növekedést mutatott ki a szívrohamok előfordulásában az óraátállítást követő hét első munkanapján. A szakértők ezt a kialvatlanság, a megzavart alvásciklus és a stressz együttes hatásával magyarázzák.

Az alvásmegvonás következményei különösen veszélyesek lehetnek azok számára, akik már eleve alvászavarral, magas vérnyomással vagy szív- és érrendszeri betegségekkel küzdenek. Emellett nőhet a közlekedési balesetek kockázata is: kutatások szerint az óraátállítás utáni napokban megugrik az autóbalesetek száma, elsősorban a csökkent reakcióidő és a fáradtság miatt.

A cikk hangsúlyozza: sok szakértő már évek óta az óraátállítás megszüntetését szorgalmazza. Az amerikai alváskutatók társasága például egyértelműen amellett foglalt állást, hogy a állandó, természetes időzónán alapuló időszámítás lenne a legkedvezőbb az emberi egészség szempontjából.

Mit tehetünk addig, amíg a rendszer megmarad? A Harvard szakértői néhány praktikus tanácsot is adnak: fokozatosan álljunk át, az óraátállítást megelőző napokban korábban feküdjünk le, és kerüljük a késő esti fényforrásokat, különösen a képernyőket. Emellett reggel próbáljunk minél több természetes fényt „elkapni”, ami segíti a belső óra újraszinkronizálását.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)

Az épületek minősége nemcsak komfortérzetünket, hanem egészségünket is befolyásolja. A beteg épület szindrómát a 70-es évektől kutatják, amikor Amerikában elkészültek az első gigantikus felhőkarcolók, ahol sok ember betömörült viszonylag kis helyre, kis irodákba, és észrevették azt, hogy egyeseknek fejfájás, rossz közérzet, másoknak ennél súlyosabb egészségügyi problémáik jelentkeztek.