A demencia meglepő jele, ami zuhanyzás közben jelentkezhet

Az orvosok arra hívják fel a figyelmet, hogy a demencia érzékszervi károsodással jár, amire akár zuhanyzás közben is felfigyelhetünk.

2025. január 6., 12:48

Szerző:

A demencia világszerte több mint 55 millió embert érint, különösen a 65 év felettieket, ám az újabb kutatások az ifjúkori demencia egyre gyakoribb megjelenését is igazolják. A progresszív, neurológiai betegség a következő tünetekkel járhat: feledékenység, szorongás, döntésképtelenség, tájékozódási nehézség, beszédzavar, írászavar, csökkent vagy rossz ítélőképesség, vagy a társadalomtól való visszavonulás.

Vannak olyan tünetek, amelyeket ijesztő lehet észlelni magunkon, és az sem állapot, hogy az ember állandó készenléti feszültségben lesse, vajon demens-e. Vannak azonban olyan nem tipikus jelek, amelyeket ha észrevesz, jobb, ha a kivizsgálás mellett dönt.

Zuhanyzás vagy főzés közben is szembesülhet a demencia ritka tünetével

A demencia egyik ritka jele akár zuhanyzás közben is megmutatkozhat. Ha nem tudja kiszagolni vagy felismerni a sampon vagy a testápoló illatát – persze csak ha egyéb, a szaglóérzékelésre ható betegségektől, például Covid-19-től, influenzától vagy egy egyszerű orrdugulástól nem szenved –, akkor kezdjen gyanakodni.

Fontos megjegyezni, hogy a szaglás elvesztése idősebb korban nem feltétlenül a demencia jele.

„Ahogy öregszünk, normális, hogy az érzékszerveink megváltoznak” – mondja Dr. Meredith Bock, a Remo Health orvosszakértője és főorvosa, hozzátéve, hogy a „demenciával élő embereknél ezek a változások sokkal észrevehetőbbek lehetnek”.

Hogy mi a kapcsolat a szaglásérzékelés elvesztése és a demencia között, arról Dr. Fouzia Siddiqui neurológus, a Sentara RMH Medical Center alvásközpont orvosigazgatója beszél: „A kognitív hanyatlás és az Alzheimer-kóros demencia fokozott kockázatát azonosították a szaglási zavarokkal küzdő alanyoknál. A szagazonosítást olyan hasznos szűrőeszközként azonosították, amely előre jelzi az enyhe kognitív károsodásból a demenciába való átmenetet” – mondja.

Mindez azért történik, mert a demencia egy neurodegeneratív betegség.

„A demenciát okozó neurodegenerációs folyamat a szaglással kapcsolatos érzékelésre és érzékszervi feldolgozásra is hatással lehet, így az érintettek nehezebben ismerik fel az olyan ismerős illatokat, mint a kedvenc samponjuk vagy testápolójuk” – mondja Dr. Bock.

A neurológusok szerint a szaglás elvesztése jellemzően lassan, idővel következik be, de még azelőtt bekövetkezhet, hogy az illető észrevenné a kognitív zavarokat.

 

Ráadásul a képet az is árnyalja, hogy mely demencia-típussal van dolgunk. Dr. Bock szerint a szaglás elvesztése nem biztos, hogy észrevehető az Alzheimer-kórban szenvedőknél; az LBD-ben és a Parkinson-kórban szenvedőknél azonban jellemzően gyakori és észrevehető.

„A Lewy-testes demencia (LBD) esetében a szaglási zavarok a betegség folyamatának részét képezik, és egyes esetekben általában majdnem egy évtizeddel megelőzik a tüneteket” – teszi hozzá Dr. Siddiqui.

„Azt javaslom annak, akinél előfordulhat szaglásvesztés, hogy keresse fel orvosát egy kognitív szűrés és egy fizikai vizsgálat céljából” – mondja Dr. Bock. Nem lehet  eléggé nyomatékosítani, hogy a szaglás elvesztése nem mindig egyenlő a demenciával, számos más betegség tünete is lehet, és ezekben az esetekben többnyire visszafordítható folyamatról van szó. 

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)

Az épületek minősége nemcsak komfortérzetünket, hanem egészségünket is befolyásolja. A beteg épület szindrómát a 70-es évektől kutatják, amikor Amerikában elkészültek az első gigantikus felhőkarcolók, ahol sok ember betömörült viszonylag kis helyre, kis irodákba, és észrevették azt, hogy egyeseknek fejfájás, rossz közérzet, másoknak ennél súlyosabb egészségügyi problémáik jelentkeztek.