A rózsa legdurvább betegségei most is lesben állnak, mutatjuk mire figyeljen
Cikkünkben a rózsa három olyan betegségét soroljuk fel, amik bármikor megjelenhetnek, és segítünk abban is, hogy hogyan lehet védekezni ellenük.
A rózsa betegségeit általában a szabadban előforduló gombák és kártevők okozzák, ráadásul az mindenütt felléphetnek függetlenül a termőhelyi viszonyoktól. Fertőzés akkor alakul ki, ha a rózsa ellenálló képessége csökken, amit több tényező okozhat: tápanyaghiány, túlzott öntözés, az öntözés hiánya, a talajszerkezetromlás, az időjárási viszonyok – írja cikkében a naturgarden.hu.
A következőkben három olyan betegséget sorolunk fel, amelyek szinte minden rózsakertben megjelenhetnek, de segítünk abban is, hogy hogyan lehet védekezni ellenük.
A rózsa ősellensége a csillagrozsda
Talán már mindenki látott olyan rózsabokrot, aminek a levelein feketés foltosodás jelent meg. A foltok széle csipkézett innen ered az elnevezése is. A foltok ráadásul összeolvadhatnak, a levelek megsárgulnak és lehullanak. A betegséget egy gombafajta okozza, a kórokozó a lehullott levelekben telel át, tavasszal pedig innen kiindulva fertőzik meg a fiatal levélzetet.
A betegség megelőzése ugyanakkor nem túl nehéz, csupán el kell távolítanunk és meg kell semmisítenünk a fertőzött lehullott leveleket. Emellett tavasszal a betegség kialakulását megelőzendően gombaölő szeres permetezést is célszerű végeznünk a rózsáinkon, ami a már kialakult fertőzés esetén is hatásos. Fontos tudni, hogy a kórokozó tavasztól őszig fertőzheti a növényt, ezért többszöri permetezés is szükségessé válhat. Megfelelő életkörülmények biztosításával a betegség kialakulásának kockázata csökkenthető.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. április 27., 10:08
Nincs is annál bosszantóbb, mint amikor a kedvenc rózsánkat vagy gyümölcsfánkat ellepik a levéltetvek. Mutatunk néhány házi praktikát, amellyel vegyszermentesen mondhatunk búcsút a hívatlan vendégeknek, és megfejtjük az örök kérdést is, hogy vajon a hangyák ludasak-e abban, ha tetves egy növény.
Életmód
2024. április 30., 11:34
A lisztharmat elleni növényvédelemben nagy szerepe van a megelőzésnek, de ha már megjelent a növényeken ezekkel a módszerekkel szabadulhat meg tőle.
Zöld
2024. június 11., 15:41
Egy tájidegen növény által olyan károsítók vagy invazív fajok kerülhetnek be az országba, amelyek ellen nem tudunk védekezni.
A rózsarozsda elcsúfíthatja az egész növényt
A rózsánk akkor a legszebb, amikor egészséges. Amennyiben azonban a leveleken és a száron tavasszal narancssárga foltok jelennek meg – amelyek később sárga színűvé, majd feketévé válnak – elkezdhetünk gyanakodni, hogy a növénnyel nincsen minden rendben. A fertőzött levelek ráadásul hamar elsárgulnak, majd le is hullanak. A betegséget egy gombafaj okozza, a kórokozó a lehullott levélzeten és a száron telel át, majd tavasszal innen indulva fertőzik újra a növényi részeket.
S hogy hogyan előzhetjük meg a betegséget? A lehullott levélzet eltávolításával és megsemmisítésével. Ezen felül tavasszal egy lemosó permetezés, majd a friss levélzet kialakulásakor úgy újabb permetezés is hatékony védelmet nyújt a betegség ellen.
A szürkepenész, ami tönkre vágja az egész virágzást
A Botrítisz nevű betegség a rózsa virágszirmain, hajtásain és szárain jelenik meg lilás színű foltok képében. A virágbimbók megjelenésekor fellépő betegség a bimbók elhalását okozza. A fertőzés egy gombának köszönhető, amely tartósan párás körülmények között alakul ki.
A betegség megelőzése és orvoslása céljából az érintett részeket érdemes eltávolítani a növényről és megsemmisíteni őket. Megfelelő életkörülmények biztosításával a betegség kialakulásának kockázata csökkenthető, ám kialakult betegség esetén (és megelőzésként is) célszerű gombaölő szeres permetezést alkalmazni. A betegség többször is fertőzhet, ezért többszöri permetezés is szükségessé válhat.
Így érdemes metszeni a rózsát
Tudvalevő, hogy október végén, november elején, amikor lehullik a rózsa lombozata, az évet le kell zárni a rózsa életében. Ekkor a töveket érdemes fél méteres magasságban visszavágni, és – noha sokak szerint csak tavasszal szabad, ám a kertészek véleménye ebben megoszlik – meg kell metszeni az oldalágakat is. Metszés után pedig mindenképp össze kell szedni a földre hullott leveleket és ágakat, hogy megóvjuk a növényeket a kórokozók elszaporodásától.
A rózsatöveket ezután 25-30 centiméteres magasságban fel kell kupacolni, amire a legjobb, ha komposzt-kertiföld és szerves-trágya keveréket használunk. Azonban arra érdemes ügyelni, hogy miközben odahúzzuk a földet, nehogy megsértsük a rózsa gyökereit! A kupac tetejét ezután érdemes szalmával betakarni, így még nagyobb védelmet tudunk biztosítani a rózsánk számára a fagyokkal szemben.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: manfredrichter / Pixabay)
